Csák János szerint a Zeneakadémia oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas

„Sajnos az egyetem oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas”, de ez nem a kancelláron múlik, hanem a rektoron, a hallgatók mégis az előbbin kérik számon – többek között erről beszélt Csák János kulturális miniszter a Hír TV Napi Aktuális műsorában. A beszélgetést a Mandiner szemlézte.

Ahogy arról ebben a cikkben részletesen írtunk, az egyetemen irányítási problémákat okoz, hogy a Zeneakadémia 2023 októbere óta rektor nélkül működik.

A 2023 nyarán kiírt rektori pályázat első köre a túlzottan célzott kritériumai és diszkrimináltsága miatt botrányba fulladt, miután eléggé átlátszó volt, hogy felülről Keller András karmestert, hegedűművészt szeretnék az intézmény élén látni. A rektorválasztás második fordulója aztán eredménytelenül zárult, miután Keller visszalépett, mert belátta: a szenátustól semmiféle támogatásra nem számíthat. Jelenleg az oktatási rektorhelyettes látja el a rektori feladatokat is.

Mint írtuk, a Zeneakadémia mostani válságának egyik fő oka a kancellár és a szenátus között kialakult patthelyzet.

Csák ennek kapcsán a Hír TV műsorában azt mondta:

„Tavaly egy olyan folyamat játszódott le, ahol egy bezárkózó, kicsinyes, szűk látókörű vélemény alakult ki a Zeneakadémián belül. A rektorválasztás folyamatát megakasztották rágalmakkal és egyebekkel. Az a jelölt, aki versenyben maradt, nem tudott belépni. Most van egy átmeneti vezetés, egy olyan rektor, aki úgy tűnik, hogy nem tudja a Zeneakadémiát kordában tartani.”

A Zeneakadémia vezetését gyakorlatilag két ember, a rektor és a kancellár, és két testület, a szenátus és a konzisztórium egymásra épülő munkája jelenti. A Zeneakadémia mostani kancellárja, Kotán Attila 2022 decemberében került a posztra. A matematika–fizika, illetve közgazdász szakon végzett Kotán 1996 és 2010 között fideszes és baloldali kormányok alatt is dolgozott az államigazgatásban, minisztériumokban. 2010 után a Magyar Államkincstár elnöke, majd a Magyar Tudományos Akadémia gazdasági igazgatója lett, aztán a Klebelsberg Központ elnökhelyettese volt. A Zeneakadémiára a Műegyetem kancellári posztjáról érkezett.

„Kotán Attila kancellár az egyik legkitűnőbb szakember. Ami zajlik most a Zeneakadémián, az az, hogy a hallgatók a kancelláron kérnek számon dolgokat, ahelyett, hogy a rektoron kérnék számon az oktatás vagy a kutatás minőségét, a nemzetközi reputációt vagy épp a tanári jelenlétet. Pedig az egyetem gazdaságilag rendben van” – mondta Csák.

A miniszter szerint teljes félreértés, hogy a Zeneakadémiának a szakmai, oktatási, tudományos és nemzetközi teljesítménye a kancelláron múlna.

Bár Csák szerint a Zeneakadémiának 2022-höz képest 20 százalékkal nőtt meg a költségvetése, a Telex forrásai szerint az egyetem anyagi gondokkal is küzd.

Az Oktatási és Tanulmányi Osztály létszáma az elmúlt 10 évben 16 főről 20 főre – azaz 25 százalékkal nőtt, miközben a hallgatói létszám 1000 főről 900 főre – azaz 10 százalékkal csökkent. Viszont új szakok indultak (például a népzene tanszéken), ezek kiszolgálása oktatói és hallgatói irányban akkor is pluszmunkát jelent, ha a hallgatók összlétszáma csökkent. A kancellár külön kiemelte, hogy még ebben az évben is pótoltak egy távozó munkatársat.

Már Kotán megjelenése előtt is a koncertszervezői oldal bevételeiből csoportosítottak át forrásokat, szinte semmire sincs pénz. A hangszerek öregednek, karbantartásuk akadozik, az informatikai berendezéseket nem fejlesztik vagy pótolják. Jelentős fluktuáció is tapasztalható, ennek elsősorban az alacsony bérezés az oka. A 2024-es költségvetés jelenleg zajló előkészítését megnehezítheti az, hogy a pénzügyi vezető és a gazdasági igazgató is a felmondási idejét tölti.