Sütivel fizetett önkéntesek – a Zeneakadémia méltatlan agóniája

„A segítségüket kérem, 17 éve dolgozom a Zeneakadémia oktatásszervezési felelőseként, de még sosem voltam olyan helyzetben, hogy Önöktől kérjek segítséget” – írta ki február 23-án Gazsi Olivia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE – Zeneakadémia) Oktatási és Tanulmányi Osztályának vezetője a Facebookon. Kollégája egy másik egyetem jól fizető oktatási osztályára távozott, Kotán Attila, a Zeneakadémia kancellárja pedig a kapacitások optimalizálására hivatkozva nem kívánt felvenni senkit a helyére. A márciusi felvételiket azonban nem tudják önkéntesek nélkül megszervezni. A helyzetet jól mutatja, hogy az önkéntesek pár hetes munkáját „pénzzel nem, de csokival, házisütivel” tudnák honorálni.

A bejegyzés alatti kommentekben sokan ajánlották fel segítségüket, de legalább ennyien emlegették a szégyen kifejezést. Mindez Magyarország nemzetközi hírű felsőoktatási intézményében történt, és ez csak egy apró jele a nagy múltú intézmény krízisének.

A Zeneakadémia olyan kulturális ikonja Magyarországnak, mint a Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár vagy éppen az Operaház. Létrejöttét Liszt Ferencnek, Erkel Ferencnek köszönhetjük, falai között olyan óriások alkottak és tanítottak, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Kocsis Zoltán. Fennállásának százötven éve alatt olyan rangot vívott ki magának a világ majd minden pontján, amire nagyon kevés magyar brand volt képes. Egyértelmű, hogy egy ilyen kincset őrizni, éltetni kitüntető feladat. Nyilván nem könnyű munka, sokoldalú tehetséget kíván.

A Zeneakadémia teljesen egyedi intézmény, nem hasonlítható egyetlen más egyetemhez sem. Leegyszerűsítve két részből áll, egyrészt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemből (LFZE), másrészt egy koncertközpontból és a hozzá tartozó apparátusból, ami a koncertszervezést, egyéb rendezvények lebonyolítását, zenei felvételek kép- és hangrögzítését jelenti. Nyilván a két rész számtalan ponton összefonódik. Akkor működnek jól, ha az átjárás zavartalan. Bármelyik fél eredményes, az a másikat is erősíti.

Affrettando

De az irányításban több probléma is adódott az elmúlt években. 2015 óta több ember váltotta egymást a Zeneakadémia gazdasági irányításáért felelős kancellári poszton. Az első kancellár, Kupper András, 2015-ben öt hónap után távozott, miután mindenféle egyeztetés nélkül próbálta keresztülvinni a Szervezeti Működési Rend (SzMR) megváltoztatását, és ennek nagy botrány lett a vége. Őt követte Szentgyörgyvölgyi László, aki a gyöngyösi főiskoláról került a Zeneakadémia kancellári székébe. 2022-ben működése utolsó hónapjaira esett az állami egyetemek alapítványi modellre való átállítása, de ebben már nem számítottak rá. Valószínűleg azért, mert ő is aláírta a modellváltást élesen elutasító szenátusi nyilatkozatot.

A szenátusi ülés 2022 decemberében volt, Szentgyörgyvölgyit még abban a hónapban, karácsony előtt két nappal mentette fel a miniszterelnök. Akkor került a helyére a mostani kancellár, Kotán Attila. A matematika–fizika, illetve közgazdász szakon végzett Kotán 1996 és 2010 között fideszes és baloldali kormányok alatt is dolgozott az államigazgatásban, minisztériumokban. 2010 után a Magyar Államkincstár elnöke, majd a Magyar Tudományos Akadémia gazdasági igazgatója lett, aztán a Klebelsberg Központ elnökhelyettese volt. A Zeneakadémiára a Műegyetem kancellári posztjáról érkezett.

Irányítási problémákat okoz, hogy a Zeneakadémia 2023 októbere óta rektor nélkül működik.

Vígh Andrea 2013-tól 2023-ig volt rektor, a lehetséges két ciklust ki is töltötte, harmadikra nem is pályázhatott így. De akadémiai források szerint megbízatása végére egyébként is „elfogyott körülötte a levegő”. Sem az egyetem, sem a magyar zenei élet képviselőivel nem volt felhőtlen a viszonya. A 2023 nyarán kiírt rektori pályázat első köre a túlzottan célzott kritériumai és diszkrimináltsága miatt botrányba fulladt, miután eléggé átlátszó volt, hogy felülről Keller András karmestert, hegedűművészt szeretnék az intézmény élén látni. A rektorválasztás második fordulója aztán eredménytelenül zárult, miután Keller visszalépett, mert belátta: a szenátustól semmiféle támogatásra nem számíthat.

Forrásaink szerint az egyetemi polgárság már az első kancellár érkezése óta teljesen bizalmatlan a kintről és fentről érkező embereket, módszereket és elképzeléseket illetően. Sokan érzik úgy, hogy minden olyan aktus, ami a megkérdezésük, jóváhagyásuk nélkül, bevonásuk mellőzésével, erőltetve történt, csak a kárukra vált.

Divisi

Vajon mindennek mennyi köze van ahhoz, hogy a Zeneakadémia tanulmányi osztályvezetője most sütiért cserébe próbál a Facebookon önkénteseket toborozni a felvételik lebonyolításához? Miért nem lehet pótolni az onnan távozó munkatársat?

„Munkatársunk Facebook-posztja minimum szokatlan és nem célravezető

– kommentálta a Telexnek Gazsi Olivia közösségi médiában megjelent bejegyzését Kotán Attila kancellár. – Az Oktatási és Tanulmányi Osztály létszáma az elmúlt 10 évben 16 főről 20 főre – azaz 25 százalékkal, nőtt, miközben a hallgatói létszám 1000 főről 900 főre – azaz 10 százalékkal csökkent” – hívta fel a figyelmet a számokban mutatkozó tendenciákra Kotán.

A kancellár külön kiemelte, hogy még ebben az évben is pótoltak egy távozó munkatársat. A kancellár szerint az osztályon éppen elegen dolgoznak, a probléma „egy munkaügyi irányítási és HR feladat”. Addig nem vesz fel új embert, amíg az oktatási rektorhelyettes át nem tekinti „az osztály feladatait, szervezeti- és létszámstruktúráját”.

Nem biztos azonban, hogy a felvételik időszaka a legmegfelelőbb erre. Az oktatási rektorhelyettes látja el ugyanis jelenleg a rektori feladatokat is, tehát valószínűleg nem lesz ideje a tanulmányi osztály átvilágítására. Érthető, hogy egy szűkös büdzsével gazdálkodó szervezet átgondolja a humán erőforrásait, és igyekszik azt a leghatékonyabban használni. Az utóbbi tíz évben valóban csökkent a hallgatói létszám, viszont új szakok indultak (például a népzene tanszéken), ezek kiszolgálása oktatói és hallgatói irányban akkor is pluszmunkát jelent, ha a hallgatók összlétszáma csökkent. A Zeneakadémián az összes többi egyetemhez képest rengeteg szak működik. A zenei képzés gerincét az egyéni órák adják, amikor egy hallgató dolgozik egy oktatóval. Sokkal egyszerűbb máshol az órarend elkészítése, ha egy oktatót százötvenen hallgatnak egy nagy előadóban. Az akadémián ez teljesen más.

Poco a poco

Azt mindenki elismeri, hogy higgadt pénzügyi kontrollra szükség van, ám sokak szerint a Zeneakadémia vezetése ebben átesett a ló túlsó oldalára. Miközben egy, a tanulmányi osztályon dolgozó ember pótlása átfogó, alapos rektori (azaz jelenleg megbízott rektorhelyettesi) átvilágítás eredményétől függ, közben – ahogy a kancellár válaszából látni fogjuk – nagy ívű ingatlanfejlesztési projektekre azért akad pénz a Zeneakadémia körül.

Mindeközben a világszínvonalú egyetem működtetésében napi gondok jelentkeznek. Már Kotán megjelenése előtt is a koncertszervezői oldal bevételeiből csoportosítottak át forrásokat, szinte semmire sincs pénz. A hangszerek öregednek, karbantartásuk akadozik, az informatikai berendezéseket nem fejlesztik vagy pótolják. A dolgozók jellemzően saját eszközeiket viszik be, hogy mindennapi feladataikat egyáltalán el tudják látni, mondták forrásaink.

Jelentős fluktuáció is tapasztalható, ennek elsősorban az alacsony bérezés az oka. A pozíciókat, ahonnan emberek állnak fel, nem feltétlenül töltik fel, így a maradókra annyival több teher hárul. A tanulmányi osztályon Gazsi Olivia Facebook-posztja szerint nettó 240 ezer forintért dolgoznak, de egy docens fizetése sem túl fényes – főleg a nyugati kollégákéhoz képest.

Előfordult már, hogy amikor egy zeneakadémiai oktató saját költségén külföldi szakmai útra utazott, és ott napidíjat ajánlottak fel neki, inkább maga a vendéglátó intézmény kerekítette fel a vendég körülbelül 1000 eurós fizetését, hogy ne legyen annyira ciki az összeg.

A Zeneakadémián olyanok is dolgoznak, akik az ekhót használva kapják meg a bérüket. Ők a beígért 15 százalékos emelésüket évek óta nem kapják meg, ami újabb feszültség forrása lett. Minderre rátett az infláció, ami még nehezebb helyzetbe sodorta az ott dolgozókat. A március 12-i, rendkívüli szenátusi ülésen az LFZE Hallgatói Önkormányzatának elnöke, Németh Zoltán István, legalább 20 távozó, egyetemi munkatársról beszélt.

A kancellár a Telexnek azt írta: „Egyetértek azzal a megállapítással, hogy az Oktatási és Tanulmányi Osztályon és több más (jellemzően a funkcionális) szervezeti egységnél a bérek alacsonyak, az emiatt megvalósuló fluktuáció állandó HR-kihívást jelent (megjegyzem, sokszor lényegesen nagyobbat, mint a Facebook-posztban említettek).”

Kotán szerint azonban pontatlan az a háttér-információ, hogy évek óta nem volt béremelés. Ahogy az állami fenntartású egyetemek közalkalmazottainál másutt, 2021–2022-ben kétszer is volt 15 százalékos központi béremelés, a kulturális területen dolgozó munkatársak pedig 2022-ben 15 helyett 20 százalékos bérkiegészítést kaptak. Kotán írásos válasza szerint „2023-ban az emelt illetmények biztosítottak voltak és az idei költségvetésben is rendelkezésre állnak, de tény, hogy 2023-ban nem volt további központi béremelés”. Nem is nagyon lehetett bért emelni, jegyezte meg a kancellár, hiszen „az év tavaszán – ahogy a többi közintézménynél – költségvetési elvonásra is sor került”.

Az utóbbi időszak viszont nemcsak a pénztárcákra volt hatással, hanem a munkakörnyezetre, eszközökre is. Az egy évtizede felújított Liszt Ferenc téri épületben hol működnek a liftek, hol nem, több idősebb tanár gyakran a termébe sem tud eljutni.

A Zeneakadémia Városligeti fasorban lévő kollégiumában ki kellene cserélni az ajtókat-ablakokat, mert átfúj rajtuk a szél. A fűtési szezonon kívüli hideg napokon gyakorlatilag lakhatatlan az épület, az elektromos rendszerét egy hajszárító is képes hazavágni.

A kollégium 81 férőhelyes, az egyetemnek közben 900 hallgatója van. A fenti példák miatt az egyetemen dolgozók közül sokaknak az az érzésük, mintha a kancellárt csak a kötelező számok teljesítése érdekelné, más nem, és nem mozgat meg minden követ a jobb körülményekért.

Kotán Attila ezt határozottan visszautasította a Telexnek. Példaként megemlítette, hogy érkezésekor egy 2022-ben elnyert pályázattal szembesült, amiben „előrehaladás nem történt”. Állítása szerint neki köszönhető, hogy a projekt felgyorsításával elkerülhették a visszafizetés kockázatát. Egy 1,25 milliárd forint értékű RRF-projektről van szó, amit informatikai fejlesztésre és digitálistartalom-fejlesztésre lehet elkölteni. A projekt határideje 2026. április 30.

Kecskeméten felújítják a Kodály Intézet épületét, ami szintén jelentős lemaradásban volt Kotán Attila érkezése előtt, de a kancellár írásos válasza szerint a beruházókkal és a társminisztériummal folytatott kancellári egyeztetéseknek hála nyáron elkészül a 4 milliárdos projekt. Nem utolsósorban pedig ott van a budapesti Vörösmarty utcában álló régi Zeneakadémia, helyesebben az ott kialakítandó Liszt Látogatóközpont terve is, „mely az intézmény számára szakmai és anyagi sikert jelentő feladat lenne” – közölte Kotán Attila.

A kancellár szerint „ugyanakkor nagy kár, hogy az intézmény Szenátusától – a rektori vezetéstől – ez a projekt sem kap(ott) ezidáig támogatást”.

A régi Zeneakadémián jelenleg is oktatás zajlik, orgona van benne, és működik például az egyházzenei tanszék. Itt van Liszt Ferenc egykori lakása is, ami ma múzeumként látogatható, de egy nemzetközi hírű kutatókönyvtárat is befogad az épület. A szenátus számára nem világos, hogy a látogatóközpont létrehozása mennyire befolyásolná az ott folyó oktatást, kutatást. A konkrétumok ismerete nélkül ezért a szenátus nem adja áldását erre a projektre.

Furioso

Szubjektív okok is közrejátszanak az elvándorlásban. Elgondolkodtató tény, hogy Kotán érkezése óta az intézményt sok olyan munkavállaló is elhagyta vagy készül elhagyni, akik a kancellár érkezése előtt hosszú évekig, akár évtizedig hajlandók voltak dolgozni az akadémián alacsony bérekért is. Az érkezése óta a munkaügyi osztály szinte teljesen kicserélődött.

A kancellár habitusa megjelenik Fekete Gyula tudományos és nemzetközi rektorhelyettes közleményében is, amelyet a Zeneakadémia 251 oktatója írt alá. Ebben „elfogadhatatlannak tartják az egyetem kancellárja, Kotán Attila Bertalan vezetési stílusát, a szervezeti kultúra lerombolását, ami miatt az egyetemet nagy számban hagyják el felkészült szakemberek”. A közleményhez csatlakozott a hallgatói önkormányzat is.

A Zeneakadémia működését évtizedes, évszázados tradíciók, az alapítók és legendás tanárai, végzett művészei munkája tette a zene templomává. A szó klasszikus, nem politikában elhasznált értelmében igazi konzervatív intézmény. Hozzáértés, empátia és főleg tisztelet nélkül nem lehet benne eredményes munkát végezni.

A Zeneakadémia mostani válságának egyik fő oka a kancellár és a szenátus között kialakult patthelyzet.

A Zeneakadémia vezetését gyakorlatilag két ember, a rektor és a kancellár, és két testület, a szenátus és a konzisztórium egymásra épülő munkája jelenti. Nagyon-nagyon leegyszerűsítve a konzisztórium az egyetem stratégiai döntéseit alapozza meg, hogy elősegítse az LFZE hazai és nemzetközi zenei életbe való beágyazottságát. A szenátus dolga az ehhez szükséges gyakorlati döntések elfogadása az egyetem szabályainak megfelelően. A rektor feladata a szakmai-oktatási, a kancelláré pedig a gazdasági vezetés. A rektor és a kancellár mindkét testületnek, tehát a konzisztóriumnak és a szenátusnak is tagja. A rendszer csak akkor működik jól, ha szinergia van, a vitás kérdéseket is elviszik a kompromisszumig, a problémákat a megoldásig.

Kotán Attila 2023. januári érkezésekor az új kancellár első feladatai közé tartozott a 2023-as költségvetés elkészítése. Költségvetésből kettő van: az egyik az úgynevezett elemi költségvetés, a másik a szervezeti. Az elemi költségvetés tartalmazza az év fő számait, azaz azt, hogy mennyi támogatást kap az intézmény a fenntartótól, mennyit keres hozzá, és ezekből hogy tartja fenn magát, azaz fizeti például a bért és a rezsit is (ez megtalálható az intézmény honlapján is). A szervezeti költségvetés pedig azt mutatja meg, hogy az adott évben az egyetem különböző szervezetei miből gazdálkodhatnak. Miből vesz a tanulmányi osztály fénymásolópapírt, a vonós tanszék miből hív meg valakit mesterkurzust tartani, a zenetörténeti pedig miből fizet elő szakfolyóiratra. A szervezeti költségvetést be kell mutatni a szenátusnak, előtte azonban a konzisztóriumnak is, hiszen a konzisztórium előzetes egyetértési jogot gyakorol a költségvetés ügyében.

2023-ban nem volt egyetértés. Vígh Andrea akkori rektor – szakmai okokból – tartózkodott a költségvetés elfogadásától. A kancellár emiatt azt nem mutatta be a szenátusnak, sem akkor, sem később. Hogy mégis legyen fénymásolópapír, mesterkurzus és nemzetközi folyóirat, Kotán Attila új rendszert vezetett be, amit a 2023. május 17-én kelt kancellári utasításban határozott meg. E szerint „előterjesztés, vagy szenátusi elfogadás hiányában az Áht. és az Nftv. vonatkozó rendelkezései szerint a kancellár gondoskodik az intézményi gazdálkodás megszervezéséről az elemi költségvetésben, illetve a jogszabályokban meghatározott keretek között”.

Sforzato

Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy minden beszerzés előtt egy úgynevezett „Kötelezettségvállalás-Igénybejelentő Lapot” kell leadni, majd egy „Beszerzési Igénylő Lapot”, amelyet a kancellár bármikor visszautasíthat (elméletben indoklás nélkül). Tehát vagy lesz fénymásolópapír, vagy nem, illetve mesterkurzus és szakfolyóirat. A kancellár ezzel tehát csorbította a tanszékvezetők keretgazdálkodási jogait.

A 2023. évi szervezeti költségvetés márciusi viharai óta, azaz egy éve Kotán Attila nem látogatja a szenátus üléseit. Az érvelés, vita, meggyőzés verbális eszközei helyett írásban kommunikál és kancellári utasításokkal irányít.

Erre minden jogköre megvan addig, amíg azok csak az általa irányítandó területeket érintik. Viszont májusban szintet lépett, hiszen a már citált kancellári utasításban szervezeti változtatásokat is véghez vitt, például egyes igazgatóságok fölé operatív igazgatót nevezett ki, akit a szenátusnak meghallgatni sem volt lehetősége. A szenátus értetlenül állt a változások előtt, erről szóló állásfoglalását 2023. június 13-án elküldte, de a fenntartó nem reagált. A változások azóta sem részei az SZMR-nek, hiszen azt a szenátusnak kell jóváhagynia. Igaz, nem olyan mértékben, de Kotánnak sikerült meglépnie azt, amibe 2015-ben Kupper András, az első zeneakadémiai kancellár belebukott. Most csak néma csönd tapasztalható a fenntartónál.

A keddi rendkívüli szenátusi ülésen sem vett részt a kancellár, a hallgatói önkormányzat elnöke az oktatási rektorhelyetteshez fordult a helyzet tarthatatlanságát hangsúlyozva. Az írott formában hozzánk is eljuttatott beszédében Németh Zoltán István a párbeszéd ellehetetlenítésén túl az idei szervezeti költségvetés előterjesztésének – tavalyihoz hasonló – visszavonására is rámutatott. A minden döntésből kihagyott, elkeseredett hallgatók „149 éve nem tapasztalt módon fogják kifejezni elégedetlenségüket”, ha a jelen helyzet nem változik. „A döntés a kancellár úr kezében van” – zárul a hallgatói önkormányzat elnökének beszéde.

Doloroso

Az egyetemen közben lenne feladat bőven. A még ott dolgozó, elkötelezett munkatársak szerint, a tradíciókhoz és érdekekhez való feltétlen és merev ragaszkodás, az évtizedek alatt kialakult összefonódások, dohos szokások gátjai lehetnek a friss energiák, az új teremtő erők érvényesülésének. Itt-ott hatalmas mamutok sétálnak az ódon épületben, és eltapossák a friss hajtásokat, néha figyelmetlenségből, néha szántszándékkal. Pedig versenyhelyzetben ez hatalmas luxus – mondták többen a Telexnek.

A legtehetségesebb hallgatók előtt nyitva a világ, és a Zeneakadémia csodálatos nagyterme mellett nyílt már másik, ahol világsztárok lépnek fel, telt házak előtt. Kihívásokból tehát van bőven, a Zeneakadémiának állandó megújulásban kellene léteznie.

Meg kellene reformálni, sőt újjá kellene építeni a komplett magyar zeneoktatást az akadémia szakmai iránymutatásával. Ehelyett céltalan egymásnak feszülés van a vezetésben, felesleges stressz, amiről a fenntartó tudomást sem vesz. Az idő pedig telik, haszontalanul.

Megoldást tehát találni kell, de az teljesen biztos, hogy nincs bevált recept, amit változtatás nélkül a Zeneakadémiára alkalmazni lehetne. Nincs rövidebb út az erdőn át. Az alapítványi modell az eddig megismert, magyarországi formájában alkalmatlannak tűnik erre. Hogy csak egyetlen példát említsünk: az Európai Bizottságnak a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatos fenntartásai miatt a hazai alapítványi egyetemek hallgatói nem vehetnek részt a külföldi részképzéseket támogató Erasmus+-programban. Az európai zenei vérkeringéséből való kiszakítás egyszerűen végzetes lenne a Zeneakadémiának.

A közszájon forgó vélekedést, miszerint az alapítványi modell elutasítását az egyetem lassú elsorvasztásával büntetné a kormányzat, szintén cáfolta a Telexnek Kotán Attila: „2023. január 1-től – ittlétem óta – semmilyen formában nem vetődött fel az egyetemi modellváltás. A kérdésében megfogalmazott állítást »konteónak« tekintem (mint ahogyan azt is, hogy a kancellár nem képviseli az intézmény érdekeit).”

Ha tehát nincs napirenden az intézmény átállítása az alapítványi modellre, akkor vajon mi a kormányzat hosszú távú elképzelése a Zeneakadémia jövőjét illetően? Erről a kancellárt is megkérdeztük, még akkor is, ha a Zeneakadémia jövőképének kialakítása nem az ő feladata, hatásköre. Kotán Attila válaszát változtatás nélkül idézzük:

„Az egyetem jövőképének formálásához egy karakteres, valós vízióval rendelkező egyetemi vezetés szükséges. Sajnos a 2023-as eredménytelen rektorválasztás »nem segített« a helyzet megoldásában. Fontos lenne stratégiai érdemi, oktatásszervezési ügyekről beszélni (fontosabb, mint arról polemizálni, hogy 19 vagy 20 fővel bonyolítjuk le a felvételit). A rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes ilyen jellegű program- vagy feladattervet nem terjesztett elő (pl. a Szenátusra, ha az funkcióinak megfelelően működne). Erre például jó alkalom lett volna a 2024. évi intézményi költségvetés jelenleg zajló előkészítése. Kár, hogy ettől a munkától az egyetem akadémiai vezetése tudatosan távol maradt.

A magam részéről most is és a jövőben is készen állok érdemi döntéselőkészítő egyeztetésekre és valós »egyetemi program« megvalósítására. A feladatkörömbe tartozó egyetemi működtetés területén ilyet előkészítettem, és ebben az évben is biztosítjuk a végrehajtás feltételeit.”

Forrásaink szerint a szenátus egészen máshogy látja a fentieket. A 2024-es költségvetés jelenleg zajló előkészítését pedig megnehezítheti az, hogy a pénzügyi vezető és a gazdasági igazgató is a felmondási idejét tölti. De tudomásunk szerint most mondott fel az a kommunikációs igazgató is, aki még elküldte a Telexnek Kotán Attila kancellár részletes válaszait ehhez a cikkhez.

A közcímekben szereplő zenei kifejezések jelentése: Affrettando – nekiiramodva, sietve, Divisi – megosztva, Poco a poco – fokról fokra, Furioso – dühödten, Sforzato – hangsúlyosan, erősen, Doloroso – fájdalmasan.