L. Simon: Ha vége a napilapoknak, miért tartjuk fenn őket állami hirdetésekkel, miért vesz a kormány 10 ezret a Nemzeti Sportból?

„A kormányzati kultúrpolitika akkor működik jól, ha kvalitások felett nem kíván döntést hozni. A kvalitásokat nem a mindenkori államhatalomnak kell megítélnie” – mondta Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő, volt kulturális államtitkár szerda délután Tusványoson, ahol L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról kérdezte, a mostani kormány bele akar-e szólni a kultúrába.

A kérdés úgy vetődött fel, hogy a kultúrtrendekről értekezve Hoppál hosszasan kritizálta a rendszerváltás előtti 3T kultúrpolitikáját és a kultúrmarxista irányzatot is, amely szerinte a cancel culture jegyében meg akarja mondani, hogy döntsük le a hagyományainkat.

Hoppál úgy véli, a kultúrpolitika pénzosztó szerepét is vissza kéne fogni. Azt fenntartja, hogy nem kell minisztériumi támogatást adni az utcai anarchistáknak, de ez nem azt jelenti szerinte, hogy a kulturális minőséget a minisztérium tudná megítélni. Ez például a Magyar Művészeti Akadémia feladata kellene, hogy legyen, a minisztériumnak a forrásokat kell kiharcolnia az állami költségvetésből. Márpedig ebben igenis jók vagyunk a fideszes képviselő szerint: uniós szinten Magyarország költi a legtöbbet kultúrára.

Ez statisztikailag igaz, csak ha kivesszük a kulturális nagyberuházásokat, vajon tudjuk-e tartani ezt az egyébként jó trendet? – kérdezett vissza L. Simon László, majd rögtön hozzátette: ő attól fél, hogy nem.

Amikor a trendek más irányba haladnak, akkor kell egy konzervatívnak offenzívába átmenni. Offenzíva például az, ha a legmodernebb eszközöket használja – kapcsolódott be a beszélgetésbe Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára. Arról beszélt, hogy az állami támogatásokat olyan kulturális, művészeti projektre kellene adni, amelyeknél követelmény lenne, hogy a világhálón is megjelenjenek. Meg lehetne sokszorozni egy művészeti kiállítás elérését és hatását, ha rövid videókat tennének közzé róla az interneten. Mint ahogy az sem elég szerinte, hogy csak nyomtatott könyvekre ad támogatást az állam. Jó lenne, ha minden államilag támogatott könyvet e-book-formában is ki kellene adni – tette hozzá.

A digitalizáláshoz azonban pénz kell – jegyezte meg L. Simon. Ha a kormány elvon 570 millió forintot a Nemzeti Múzeumtól, úgy nehéz lesz digitalizálni a kiállításokat – szúrt oda ismét a kormánynak. L. Simon arról is beszélt, hogy korábban az államtitkársága idején levitték az e-book áfatartalmát, Magyarország mégis sereghajtó maradt az e-book-olvasásban. Ez nem jelenti azt szerinte, hogy a magyarok keveset olvasnának, csak épp a magyar fogyasztók számos kérdésben rendkívül konzervatívok, és sokan jobban szeretik a hagyományos csatornákat.

Richly szerint L. Simonék előreszaladtak az e-könyvek áfacsökkentésével, de ő úgy látja, ez a trend meg fog érkezni Magyarországra is, pláne abban a gazdasági környezetben, amikor a papírárak ötszörösére nőttek. Az MMA főtitkára arról beszélt, a megmaradás tétje a változásokhoz való alkalmazkodáson múlik. „A konzervatív formája az alkalmazkodásnak, ha a saját hagyományainkra támaszkodó választ akarunk adni az új trendekre” – fogalmazott.

L. Simon: Nem álltam át a sötét oldalra, de Darth Vader-rajongó vagyok

Óriási szellemi kihívást jelent Hoppál Péter szerint az állami kultúrpolitikának és a közművelődésnek, hogy lehet a hagyományokat tisztelő, ám modern, trendi kultúrát továbbadni a jövő számára.

A volt államtitkár szerint fontos lenne, hogy ne csak a körúton belül élőknek legyen a privilégiuma a kultúrát megismerni, hanem sokak számára elérhető legyen.

Amikor a kultúra hozzáféréséről volt szó, Hoppál a megváltozott médiafogyasztási szokásokról is beszélt. Hosszasan kifejtette, hogy radikálisan csökkent a nyomtatott napilapok olvasottsága és a televíziók nézettsége, és a fiatalok ma már 4-5 másodperces videókból tájékozódnak. Az a feladat szerinte, hogyan tudják a tartalmakat, „az identitáslenyomatokat” elhelyezni a köztudásba, hogy „a fiatalok ne legyenek teljesen kultúridióták”. Ha ugyanis a megfogalmazása szerint kultúridióták lesznek, és nem lesz meg a közös nevező, amire építeni lehet trendi, modern identitást, akkor tényleg elvesztünk – tette hozzá.

Ha igaz, amit mondasz a nyomtatott napilapfogyasztásról, akkor miért tartjuk fenn mesterségesen a napilaprendszert? – kérdezte a Fidesz országgyűlési képviselőjétől L. Simon László. Nehezen lehetne fenntartani szerinte a napilapokat állami hirdetések és olyan akciók nélkül, mint amikor az állam 10 ezer példányt vásárol naponta a Nemzeti Sportból.

Hoppál kitért a konkrét válasz elől, és úgy fogalmazott, szerinte a piac fog diktálni, és rövid időn belül változás lesz. A volt kulturális államtitkár nem gondolja, hogy mesterséges piaci beavatkozással, állami hirdetéseken keresztül hosszabb távon fenntarthatóak lesznek a nyomtatott napilapok, amiket ma már gyakorlatilag senki nem olvas. „A napiújságok szerintem el fognak tűnni, ebben én pesszimista vagyok” – tette hozzá.

„Teljesen anarchronisztikus és improduktív, hogy ezeket a printeket támogatja az állam”

– mondta a napilapok állami támogatásairól a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. „Ezeknek a pénzeknek legalább a felét a Nemzeti Múzeumnak kellene megkapnia” – poénkodott L. Simonnal, aki a közönséget is bevonta, amikor a trendi tartalmakról beszélt.

„Ki látta A Mandalóri című sorozatot? Tegye fel a kezét, aki látta” – fordult a közönséghez. Sem Hoppál, sem Richly nem tette fel a kezét. „Gáz, gyerekek, azt kell, hogy mondjam, ez nagyon nagy gáz. Azt gondolom, hogy akik kultúrával napi szintű irányítóként és kultúrpolitikusként foglalkoznak, azoknak kell tudnia, hogy mi az A Mandalóri” – fogalmazott L. Simon, aki személy szerint úgy véli: A Mandalóri zseniális sorozat.

„Persze van egy polgári, konzervatív, jobboldali kultúrsznobizmus, ami szerint ilyeneket nem lehet mondani, mert pont ez a globalista valami számolja fel a mi identitásunkat. Az az igazság, hogy ostobaság ebben a versenytérben nem tudomásul venni, hogy hol élünk, és kinek mire van pénze” – tette hozzá. Azt is mondta, a kulturális identitásunkat abban a térben kell elképzelni, amelyben Marvel- és Star Wars-polókban járnak a fiatalok. Elárulta, hogy neki Star Wars-pólója van otthon.

„Nem álltam át a sötét oldalra, de Darth Vader-rajongó vagyok”

– jegyezte meg L. Simon.

A beszélgetésen az eredeti program szerint ott lett volna Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója is, de ő végül nem tudott részt venni.

A tusványosi fesztivált szerda reggel nyitották meg, az első napról itt tudósítottunk.