Orbán, medve, békemantra és Miatyánk a tusványosi fesztivál megnyitóján

„Most nagyon kicserélődtek az emberek” – állapította meg mellettünk egy férfi a bálványosi szabadegyetem első napján. Két méterrel arrébb valaki épp egy narancssárga Tusványos feliratú zászlót simogatott meg, miközben még mindig csak a cölöpöket verték le abban a sátorban, ahol az egyhetes fesztivál hivatalos megnyitóját a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt tartotta.

A férfinak annyiban biztosan igaza volt, hogy közülünk többen most vagyunk itt először, hogy megnézzük a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort, amit az erdélyi Tusnádfürdőn tartanak (innen az összevont név, a Tusványos), és aminek idén is Orbán Viktor miniszterelnök a sztárfellépője.

Kávét a szerda délelőtt tízes kezdésre csak nehezen tudtunk szerezni a fesztivál területén, a legtöbb helyen még csak melegedtek a gépek. A negyedik kis büfében viszont szerencsénk volt, a presszókávé 8 lej (nagyjából 600 forint), a tejes kávé 10 lej (körülbelül 750 forint) volt. Az ételek között pedig még a fideszes Németh Szilárd is találhat kedvére valót: a pacalleves 25 lej (körülbelül 1900 forint), száz gramm grillezett csülök pedig 12 lej (908 forint) körül mozog.

A macikkal ne kezdeményezzünk párbeszédet

Az idei fesztivál mottója „a béke ideje”, ami nem meglepő, hiszen az elmúlt egy évben, az orosz–ukrán háború kitörése óta a magyar kormány úton-útfélen a békéről beszél a maga módján. A program a hagyományok szerint alakul: nappal politikai beszélgetések, este pedig népszerű magyar együttesek lépnek fel. Idén is itt van a Quimby, de koncertezik Péterfy Bori, a Pál utcai Fiúk és a Republic is, szombaton pedig az Ismerős Arcok teszi fel a pontot az i-re.

A méltán híres Nélküled előtt viszont még Orbán Viktor fog beszédet tartani szombaton, a miniszterelnök ugyanis Tusványoson szokta lezárni az előző politikai idényt, és itt jelöli ki a stratégiai céljait is. Tusványoson beszélt először az illiberális demokráciáról 2014-ben, tavaly pedig nagy port kavart a kevert fajúságról szóló értekezése. „Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni” – mondta a kárpát-medencei népekről Orbán, akinek a beszédét román nacionalisták zavarták meg. „Ceva este etern: Transilvania, pământ românesc!” Vagyis: „Valami örök: Erdély román föld!” Ez volt ráírva a molinóra, amit román nacionalisták tartottak fel.

A tavalyi esemény után Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja vezetője felszólította a román elnöki hivatalt és a kormányt, hogy tiltsa be Orbán Viktor „magánlátogatásait” a román állam területén, mert szerintük ezek valójában politikai jellegűek, és olyan célkitűzései vannak, amik súlyosan sértik a román alkotmányt. Tîrnoveanu és társai most is készülnek: szombaton román zászlók lobogtatásával üzennék meg a magyar kormányfőnek a román nacionalisták, hogy „Erdély mindörökre román föld”.

„Nem szabad felülni a provokációnak, de legyünk határozottak, figyelmesek, segítőkészek” – mondta erről Németh Zsolt a megnyitón, szerinte ugyanis nem szabad megrettenni a hívatlan vendégektől. Arról is beszélt, hogy Tusványos a párbeszéd fóruma, hiszen a párbeszéd minden helyzetben segít – kivéve, ha medvékről van szó.

„A macikkal ne kezdeményezzünk párbeszédet, mert a macik gyakran félbeszakítanak minket”

– szellemeskedett, a közönségnek pedig ez nagyon tetszett.

Butyka Zsolt, Tusnádfürdő polgármestere is azt kérte a résztvevőktől, hogy legyenek toleránsak a hívatlan vendégekkel szemben, és „mutassák meg, hogy tényleg itt lesz a béke ideje”.

Szinte már hazajárnak Tusványosra a magyar miniszterek is: idén Lantos Csaba, Szalay Bobrovniczky Kristóf, Nagy István, Gulyás Gergely, Csák János is felbukkan egy-egy beszélgetésen, de szerepelni fog még Németh Szilárd vagy Kósa Lajos is.

Demeter Szilárd, L. Simon László és Hoppál Péter együtt próbálják megfejteni az aktuális kulturális trendeket, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig ellenzéki képviselőkkel, az MSZP-s Molnár Zsolttal, a jobbikos Brenner Kolomannal és az LMP-s Kanász-Nagy Mátéval ül le vitázni a 2024-es választások előtt. A Telex egész héten a helyszínről jelentkezik, a lehető legtöbb eseményről részletesen beszámolunk természetesen, írásban és videóban.

Tusványos, a béke szigete

A szerdai megnyitó elején előbb áldást mondtak erre „a gyönyörű rendezvényre, a résztvevők és szervezők életére, hiszen mi másra lenne nagyobb szükségünk, mint áldásra”, majd elmondtak egy Miatyánkot.

Németh Zsolt ezután a békéről, a békéről és a békéről beszélt, meg többféle háborúról. Az orosz–ukrán háborúról például azt, hogy nem hisz annak katonai megoldásában, és Magyarországnak vigyáznia kell, hogy a háború végén ne találja magát a vesztesek oldalán. Ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy a magyarok minden alkalommal elítéljék az orosz agressziót, és kiálljanak Ukrajna önvédelmi joga mellett.

Az orosz–ukrán háború mellett össznemzeti háborúról is beszélt Németh, ami szerinte meghatározza a mindennapokat Magyarországon és a Kárpát-medencében. Azt mondta, a magyar nemzetiség védelmének ügye nehéz helyzetbe került az ukrajnai háború kitörése óta, hiszen az oroszok ürügyként használják az orosz kisebbség védelmét.

„Egy kulturális háború részesei vagyunk a nyugati világban” – folytatta Németh, aki szerint az alapvető értékek – mint a múlt eltörlése, a nemi szerepek – kérdőjeleződnek meg a nyugati világban. A képviselő szerint Magyarország célja kizárólag a kulturális önvédelem lehet, amiben nemzetközi szövetségeseket keresünk.

„Tusványos a béke szigete 1990 óta” – jelentette ki Németh, és a fesztivál jelentőségéről beszélt Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is.

„Olyan találkozásoknak, beszélgetéseknek lehetünk itt tanúi, amelyek sokszor visszaköszönnek a kormányzati politikában”

– mondta Potápi. Szerinte „a magyar nemzetpolitika egyik merítési lehetősége Tusványos”. Az évkezdetnek két pontja van az államtitkár szerint: január 1-je a hivatalos, a nem hivatalos pedig Tusványos. Az előző évet itt tudják elemezni, és itt készülnek a jövő évre.

„Az elmúlt 12-13 év egyik legfontosabb eredménye, hogy a nemzeti összetartozást meg tudtuk erősíteni a gyerekekben, a fiatalokban, saját magunkban” – mondta az államtitkár, aki szerint minden magyar embernek legalább egyszer el kell jutnia Erdélybe. Azt is elmesélte, hogy ő Nagy-Magyarországot, lovat és nőt tud csak rajzolni, ez pedig „gyakorlatilag az egész identitásomat kifejezi” – fogalmazott.