Rémisztően hiteles játékfilm mutatja meg, hogyan kerülnek a magyar lányok a gyermekprostitúcióba

2022. november 16. – 10:04

Rémisztően hiteles játékfilm mutatja meg, hogyan kerülnek a magyar lányok a gyermekprostitúcióba
Forrás: Hejüsz Betti / Önismereti Filmes Műhely

Másolás

Vágólapra másolva

Fontos társadalmi témában készített kisjátékfilmet Chilton Flóra operatőr-rendező két hazai civil szervezettel együttműködve, de amilyen fontos a téma, legalább annyira fontos a film keletkezéstörténete is. A Válaszúton című film a gyermekprostitúció és emberkereskedelem működésére hívja fel a figyelmet, részben olyan szereplők közreműködésével, akik maguk is a sérülékeny csoportba tartoznak. Megnéztük a filmet, és beszélgettünk az ötletgazdákkal egyebek mellett arról, hogy miben segíthet egy film a lehetséges áldozatoknak.

Sok mindennek lehet a szimbóluma egy plüssmackó, és általában kellemes képzettársításokat hív elő. Van persze olyan is, amikor a hátrahagyott gyerekkor szomorkás jelképe. A gyerekek felnőnek, ez az élet rendje, bólogat ilyenkor az ember – csakhogy amikor egy 15 éves kislány kényszerül belépni a felnőttek világába, és annak is a legsötétebb bugyraiba, megszólal a vészcsengő: nem, nem ez az élet rendje, és az sem az élet rendje, ahogyan a mackó tulajdonosa a gyerekkorát élte.

Az anyját 12 évesen elvesztette, az apját sosem látta, testvérei, rokonai nincsenek, intézetben nevelkedik. Mindez persze csak fikció, egy filmet látunk, de már az elején tudni lehet, hogy ez a fikció nagyon, talán túlságosan is közel áll a valósághoz. És nem csak azért, mert a főszereplő lány a forgatás idején családok átmeneti otthonában élt. A Válaszúton című Chilton Flóra-film a gyerekprostitúció és emberkereskedelem működéséről szól, ami nagyon aktuális, nagyon 2022-es, és nagyon magyar probléma.

„Az Európai Unióban azonosított magyar nemzetiségű, szexuális célú emberkereskedelem-áldozatoknak 64% gyerek, ráadásul a gyerek áldozatok 7,4 százaléka 11 évnél fiatalabb. Az összes Európai Unióban regisztrált emberkereskedelem-áldozat közül a legtöbb magyar nemzetiségű.

Mélyszegénység, roma származás, állami gondozás: mindegyik kockázati faktor a gyerekek szexuális kizsákmányolásában” – olvasható az ECPAT és a Hintalovon Alapítvány közös országjelentésében (ezzel cseng egybe a holland rendőrség tapasztalata is, akik nemrég érzékenyítő körutat szerveztek Magyarországon.) A filmben ábrázolt téma – ahogy azt Sebhelyi Viktória szociológus, a téma kutatója és a Terres des Hommes Alapítvány munkatársa a bemutató után elmondta – a harmadik legjövedelmezőbb bűncselekmény a világon a drog- és a fegyverkereskedelem után.

A főszereplő lány (Zsákai Eszmeralda) tehát intézeti barátnőjére hagyja a plüssmackóját, és ami innen történik, arról lehetetlen spoilerezés nélkül írni, ezért lássuk inkább az előzményeket. A Pászik Cristopher által alakított másik főszereplő, Deni, börtönből szabadul, hazamegy az anyjához, ahol nevelőapja egyetlen lehetséges irányban jelöli ki számára a szabad életet: kerítsen egy prostitúcióba kényszeríthető lányt. Kap hozzá két munkaeszközt: egy BMW-t és egy aranyláncot. Egy vidéki diszkóban a Farkas Franciska által alakított pultosnő mutatja meg neki, kik a táncparketten az „otthonosok”, akik közül egy hamar a horgára is akad. Jön a csábítás, a szép szavak, az ígéretek és 3 nap múlva már ott vagyunk a plüssmackós jelenetnél, amikor a 15 éves lány egy sporttáskába gyömöszöli az összes cuccát. Ekkorra a fiú már eléggé megkedvelte.

Farkas Franciska és Pászik Cristopher – Forrás: Hejüsz Betti / Önismereti Filmes Műhely
Farkas Franciska és Pászik Cristopher – Forrás: Hejüsz Betti / Önismereti Filmes Műhely

A Válaszúton nem az a film, amelyre a lehengerlően természetes párbeszédek és leheletfinom színészi játék (a színészek egy része amatőr vagy félamatőr, erre majd még kitérünk) miatt fogunk hosszú ideig emlékezni; mégis fontos és emlékezetes film, a történet alakítása pedig annyira frappáns, hogy az minden apró hiányosságát felülírja. Ahogy a történet, úgy Pászik Cristopher tekintete is hosszan a nézővel marad, Farkas Franciska pedig hitelesen alakítja az aggódó, a kialakult helyzetet tökéletesen átlátó havercsajt.

Chilton Flóra rendezőként, forgatókönyvíróként és vágóként is jegyzi a filmet, amely fontos társadalmi problémát közvetítő message movie, legnagyobb ereje és erénye maga a történet, valamint a keletkezésének körülményei. A forgatókönyvet szakértőkkel egyeztetve, valós eseményeket feldolgozva készítették, és hogy a végeredmény miért nem dokumentumfilm (ahogy például a hasonló időszakban készült, rokon témát feldolgozó Schwechtje Mihály filmje), arra a hétfői sajtóvetítés után derült fény.

A film nem cél, hanem eszköz

Egy szociális segítőprojekt miatt lett játékfilm a Válaszúton: az Önismereti Filmes Műhely két civil szervezet, az Életrevaló Egyesület és az Északi Támpont Egyesület közös projektje, ők évek óta kapcsolatban állnak több átmeneti intézettel, gyerekek átmeneti otthonával, családok átmeneti otthonával, gyermekotthonnal. A műhelyben drámapedagógiai foglalkozások mellett filmkészítő foglalkozásokat tartanak gyerekeknek, ahol saját alkotásaik főszereplőivé válnak, és az őket foglalkoztató problémákat dolgozzák fel. Eleinte videóklipeket és kisfilmeket készítettek, aztán jött a Válaszúton, amely megjárt filmfesztiválokat, díjakat is nyert, és

hamarosan az RTL új streamingplatformján, az RTL+-on is elérhető lesz.

„Nálunk a film nem cél, hanem eszköz: különböző társadalmi változások elérésének az eszköze. Befelé és kifelé is: kifelé az embereket szórakoztatva szeretnénk edukálni. Kíváncsiak az ilyen témákra, mert amitől félünk, arra gyakran kíváncsiak vagyunk” – magyarázta a Telexnek a bemutató után a film gyártásvezetője, Tóth Bálint, aki a már említett Északi Támpont Egyesület vezetője. Hogy befelé mi a cél, arról kolléganőjével, Preszl Évával, az Életrevaló Karitatív Egyesület vezetőjével beszélgettünk, aki a film co-producere.

Kollégáival 2011 óta szervezik az Önismereti Filmes Műhelyt azzal a céllal, hogy mentálhigiénés segítséget nyújtsanak az érintett gyerekeknek, közösséget építsenek a drámapedagógia segítségével, fejlesszék önismeretüket, növeljék az önbizalmukat. „A cél lehet akár egy film is. Az ebben a filmben szereplő gyerekek nem színészek, a műhelyünkben drámapedagógia-foglalkozáson vettek részt. Nálunk nem a mintagyerekek vannak, de ezek a gyerekek is fantasztikus dolgokra képesek.” A film készítői szerint utóbbira jó példa maga a női főszereplő, Zsákai Eszmeralda, aki hatalmas fejlődésen ment keresztül egészen rövid idő alatt.

Zsákai Eszmeralda a film egyik főszereplője – Forrás: Hejüsz Betti / Önismereti Filmes Műhely
Zsákai Eszmeralda a film egyik főszereplője – Forrás: Hejüsz Betti / Önismereti Filmes Műhely

Preszl Éva és munkatársai az Északi Támpont Egyesületet kérték fel arra, hogy a foglalkozások keretében készítsenek filmeket. „Nagyon izgalmas az, hogy ilyen érzékeny helyzetben veszélyeztetett gyerekek hogyan dolgoznak együtt egy filmes stábbal, ehhez kellettek az előkészítő programok” – magyarázza a szakember.

„A filmforgatásnál összehozunk két világot: a fiatal filmeseket, akik az értelmiséget képviselik, és az intézményekben élő gyerekeket; az alkotás egy szintre hozza őket.

Farkas Franciska például (aki egyébként egy hasonló témájú játékfilmmel, a Viktória – a zürichi expresszel került be a köztudatba) nem dedikálni jön el a gyerekekhez, hanem együtt játszani velük. Közösségi munkában élik meg a saját tehetségüket, és itt a hangsúly a közösségi munkán van – mondta ezt már Tóth Bálint.

– Ha megkérdezem, hogy ki legyen a főszereplő, mindig mindenki fölteszi a kezét, de nem mindenki bírná ezt végigcsinálni. Azt szoktam mondani, hogy ők választják a főszereplőt: akiben benne van az akarás, mindig ott van a próbán, megvan a tehetsége. Az ilyen gyerekek utána sokszor maguktól elkezdenek castingokra járni, mert rájönnek, hogy ebben jók tudnak lenni” – elmélkedik a kezdeti impulzus fontosságáról.

Ehhez kapcsolódóan említ egy sikertörténetet: az egyik fiú, aki otthonban élt, a forgatás után felhívta, hogy nyári munkákkal összegyűjtött egy kamerára való összeget. Tóth erre megkérdezte egy fényképezőgépeket árusító támogatójukat, adna-e valamennyi kedvezményt neki, mire a fiú egy évre kölcsönkapott tőlük egy kifutó típust. Három hete volt nála a kamera, amikor az egyik pláza vezetőjétől kapott egy levelet, hogy az ott forgatott videóját közzétennék a hivatalos oldalukon, és egyúttal meghívták egy következő eseményükre. „A pláza marketingese nem tudta, hogy ő egy nehéz sorsú gyerek, aki mindezt magától érte el, csak látta a neten a videót, és tetszett neki. Az impulzus nyilván kellett a fiúnak, hogy elhiggye magáról, hogy az operatőrség neki való.”

Játék közben is védeni a gyerekeket

Chilton Flóra évek óta dolgozik együtt a civilekkel. Veszélyeztetett lányoknak akart készíteni egy olyan figyelemfelkeltő filmet, „ami semmilyen mértékben sem idealizálja ezt a helyzetet. Még véletlenül se gondolják a film megnézése után, hogy ez egy vonzó dolog” – magyarázta egy korábbi interjúban. Miközben játékfilmes elemekkel és eszközökkel dolgoztak, mindenképp hitelesek akartak maradni, ezért is volt szükség a szakértői egyeztetésekre. „Megkérdeztem, hogy mennyire reális az, hogy egy lányt két-három nap alatt elcsábítanak és prostitúcióra kényszerítenek. A szakértők szerint a valóságban még sokkal rövidebb ideig tarthat a meggyőzés, akár egyetlen beszélgetés is elég lehet hozzá” – mondta az interjúban. Egyébként pedig a legfőbb céljuk az volt, hogy összekapcsolják a szociális jelenlétet a filmkészítéssel úgy, hogy közben szakmailag is minőségi dolgot tesznek le az asztalra.

Tóth Bálint szerint amellett, hogy Chilton Flóra egy remek, nem „tipikus harsány rendező”, van egy nagy erénye:

„Mindig úgy dolgozik, hogy soha nem hoz méltatlan helyzetbe gyereket. Hiába méltatlan a film témája, ő kínosan ügyel rá, hogy a gyerekeket még a játék közben is védje.”

Szerencsés, hogy ez a film el tudott készülni egy év alatt, mert ha elhúzódott volna, a benne szereplő gyerekeknek és fiataloknak „az már egy egész emberöltő lenne” – összegez Preszl Éva. A szereplők egyébként már korábban látták a filmet, és az első reakciójuk a nagy csönd volt. Aztán a büszkeség. „Volt olyan gyerek, akit az anyja a bemutatón dicsért meg életében először.”

Ha valaki emberkereskedelemmel kapcsolatos jeleket észlel a környezetében, hívja a rendőrséget, az Országos Kríziskezelő Információs Telefonszámot: +36-80/205-520, vagy a Baptista Szeretetszolgálatot: +36-1-381-0084.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!