Beperelte a gyártókat az Elk*rtuk egyik főgonosza

2022. március 18. – 15:38

Beperelte a gyártókat az Elk*rtuk egyik főgonosza
Fotó: Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A múlt pénteken az Elk*rtuk producere, Kálomista Gábor az Origonak adott interjújában azzal büszkélkedett, hogy bár számtalan perrel fenyegették meg őket már a film készítése során is, de egyetlen egy per sincs folyamatban se ellene, se a gyártó Mega Film, se a másik producer, Helmeczy Dorottya ellen. Kálomista szerint

ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy ez a film valós történeten alapul. Nem lehet rajta vitatkozni.

Egy hétre rá Hann Endre, a Medián közvéleménykutató vezetője jó hírnévhez való személyiségi jogának megsértése miatt beperelte a Mega Filmet, és az erről hírt adó 444.hu arra is rámutat, hogy Kálomista erről a perről legalább két hónapja tud, ráadásul Hann-nak januárban azzal védekezett, hogy az Elk*rtuk egy játékfilm, melyen nem lehet számon kérni a tények meghamisítását.

Ahogy arról filmkritikánkban írtunk, Dobrev Klára és Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter mellett az akkori MSZP–SZDSZ-koalícióhoz közelálló társadalomtudós volt az igazi főgonosz a több száz millió forintos állami támogatással forgatott, mesterségesen felpumpált nézettséggel legitimált filmben. A Bokor Barna által alakított „Endre” a Nagy Manipulátor, aki a háttérből irányítja a kormány döntéseit, hamis kutatásokkal formálja a közvéleményt. A film alkotói nem is titkolták, hogy „Endre” Hann Endrét takarja, az azonosságot a film honlapján és a közvéleménykutatónak elküldött meghívón is egyértelművé tették.

Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató intézet vezetője tart előadást a Republikon Intézet által szervezett, Pártok félidőben című konferencián, az A38 Hajón 2012. április 12-én – Fotó: Beliczay László / MTI
Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató intézet vezetője tart előadást a Republikon Intézet által szervezett, Pártok félidőben című konferencián, az A38 Hajón 2012. április 12-én – Fotó: Beliczay László / MTI

Hann ilyen súlyú szerepeltetése a propagandisztikus célokkal készült filmben érthetetlen, a 444.hu szerint az egyik magyarázat az lehet, hogy az Elk*rtuk készülése idején még Karácsony Gergely volt a fő esélyes a miniszterelnök-jelöltségre (a kormány őszi lejárató kampányának is ő volt a főszereplője), márpedig a főpolgármester a filmben is beazonosítható Medián közvélemény-kutató cégnél kezdte közéleti pályafutását. Karácsony az előválasztási vereséget követően valószínűleg egy újravágás során kikerült a történetből, de Hannt a narratíva teljes szétbarmolása nélkül már nem lehetett kivágni.

Hann a film megjelenése után, januárban peren kívüli megegyezést ajánlott Kálomistának, és nyilvános bocsánatkérés, valamint 3 millió forint sérelemdíj esetén elállt volna a pertől.

A kereset három valótlan állítás helyesbítését kéri:

  1. Hann és a Medián a valós pártszimpátiákat meghamisító közvélemény-kutatásokat tett közzé
  2. Hann az akkori kormány politikai döntéshozatalának fontos résztvevője volt, aki folyamatosan kapcsolatot tartott Szilvásy György polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel,
  3. részt vett az őszödi beszéd kiszivárogtatásában, az azt követő kormányzati kommunikáció kialakításában, vagy olyan, a filmben ábrázolt (szintén fikciógyanús) döntéseknél, mint amikor az Országházban Dobrev Klára eldöntötte, hogy 2006. október 23-án tudatosan rá fogják tolni a rendőrök a szélsőjobboldaliakat a Fidesz megemlékezőire az Astoriánál.

Kálomista nem élt a peren kívüli megegyezés lehetőséggel, de válaszlevelében lényegében közvetetten elismerte, hogy az említett részletek kitalációk. Szerinte az Elk*rtuk „játékfilm”,

mely még ha valós eseményeken is alapul, de fikciós műfaj. Tekintve, hogy a nézőközönség számára teljesen egyértelmű, hogy egy játékfilmet lát a moziban, nem pedig híradót néz, tények meghamisításáról, így a jó hírnév megsértéséről nem lehet beszélni.

Kálomista érve szerint ezért azon körülmény, hogy a közönség Hannra asszociál Endre figurájával kapcsolatban, „nem érinti személyiségi jogait”.

A 444 cikke felhívja arra a figyelmet, hogy Kálomista védekezésével szemben a film promóciójában mindig nagy hangsúlyt kapott az, hogy a két főszereplőn kívül a cselekményben „semmi fikció nincs”.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!