Beperelte a gyártókat az Elk*rtuk egyik főgonosza
2022. március 18. – 15:38
A múlt pénteken az Elk*rtuk producere, Kálomista Gábor az Origonak adott interjújában azzal büszkélkedett, hogy bár számtalan perrel fenyegették meg őket már a film készítése során is, de egyetlen egy per sincs folyamatban se ellene, se a gyártó Mega Film, se a másik producer, Helmeczy Dorottya ellen. Kálomista szerint
ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy ez a film valós történeten alapul. Nem lehet rajta vitatkozni.
Egy hétre rá Hann Endre, a Medián közvéleménykutató vezetője jó hírnévhez való személyiségi jogának megsértése miatt beperelte a Mega Filmet, és az erről hírt adó 444.hu arra is rámutat, hogy Kálomista erről a perről legalább két hónapja tud, ráadásul Hann-nak januárban azzal védekezett, hogy az Elk*rtuk egy játékfilm, melyen nem lehet számon kérni a tények meghamisítását.
Ahogy arról filmkritikánkban írtunk, Dobrev Klára és Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter mellett az akkori MSZP–SZDSZ-koalícióhoz közelálló társadalomtudós volt az igazi főgonosz a több száz millió forintos állami támogatással forgatott, mesterségesen felpumpált nézettséggel legitimált filmben. A Bokor Barna által alakított „Endre” a Nagy Manipulátor, aki a háttérből irányítja a kormány döntéseit, hamis kutatásokkal formálja a közvéleményt. A film alkotói nem is titkolták, hogy „Endre” Hann Endrét takarja, az azonosságot a film honlapján és a közvéleménykutatónak elküldött meghívón is egyértelművé tették.
Hann ilyen súlyú szerepeltetése a propagandisztikus célokkal készült filmben érthetetlen, a 444.hu szerint az egyik magyarázat az lehet, hogy az Elk*rtuk készülése idején még Karácsony Gergely volt a fő esélyes a miniszterelnök-jelöltségre (a kormány őszi lejárató kampányának is ő volt a főszereplője), márpedig a főpolgármester a filmben is beazonosítható Medián közvélemény-kutató cégnél kezdte közéleti pályafutását. Karácsony az előválasztási vereséget követően valószínűleg egy újravágás során kikerült a történetből, de Hannt a narratíva teljes szétbarmolása nélkül már nem lehetett kivágni.
Hann a film megjelenése után, januárban peren kívüli megegyezést ajánlott Kálomistának, és nyilvános bocsánatkérés, valamint 3 millió forint sérelemdíj esetén elállt volna a pertől.
A kereset három valótlan állítás helyesbítését kéri:
- Hann és a Medián a valós pártszimpátiákat meghamisító közvélemény-kutatásokat tett közzé
- Hann az akkori kormány politikai döntéshozatalának fontos résztvevője volt, aki folyamatosan kapcsolatot tartott Szilvásy György polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel,
- részt vett az őszödi beszéd kiszivárogtatásában, az azt követő kormányzati kommunikáció kialakításában, vagy olyan, a filmben ábrázolt (szintén fikciógyanús) döntéseknél, mint amikor az Országházban Dobrev Klára eldöntötte, hogy 2006. október 23-án tudatosan rá fogják tolni a rendőrök a szélsőjobboldaliakat a Fidesz megemlékezőire az Astoriánál.
Kálomista nem élt a peren kívüli megegyezés lehetőséggel, de válaszlevelében lényegében közvetetten elismerte, hogy az említett részletek kitalációk. Szerinte az Elk*rtuk „játékfilm”,
mely még ha valós eseményeken is alapul, de fikciós műfaj. Tekintve, hogy a nézőközönség számára teljesen egyértelmű, hogy egy játékfilmet lát a moziban, nem pedig híradót néz, tények meghamisításáról, így a jó hírnév megsértéséről nem lehet beszélni.
Kálomista érve szerint ezért azon körülmény, hogy a közönség Hannra asszociál Endre figurájával kapcsolatban, „nem érinti személyiségi jogait”.
A 444 cikke felhívja arra a figyelmet, hogy Kálomista védekezésével szemben a film promóciójában mindig nagy hangsúlyt kapott az, hogy a két főszereplőn kívül a cselekményben „semmi fikció nincs”.
