Kitört a balhé a Disney és Scarlett Johansson között
2021. július 31. – 12:00
Nemrég véget ért az együttműködés Scarlett Johansson és a Disney között, miután a Fekete Özvegy című Marvel-filmmel a színésznő teljesítette a filmstúdióval kötött szerződésében vállaltakat. A Fekete Özvegynek a pandémia miatt elég hányatott sorsa volt, hónapokon át tologatták ide-oda a premierjét, és végül egyszerre mutatták be a mozikban és online. Utóbbi miatt Johansson beperelte a stúdiót, aminek még komoly következményei lehetnek.
A történet lényege röviden: a színésznő szerződésszegés miatt perelte be a Disney-t, amiért a stúdió a mozis bemutatóval egy időben online is elérhetővé tette a Fekete Özvegyet. Most tekintsünk el attól, hogy a Fekete Özvegy az egyik leggyengébb Marvel-film az elmúlt 15 évből, ez az ügy semmi másról nem szól, mint a pénzről, és arról, hogy a streaming és a pandémia rendesen átalakította az erőviszonyokat a filmes világban.
A Fekete Özvegyet az eredeti tervek szerint 2020. május 1-én mutatták volna be, de a koronavírus-járvány által előidézett állapotok és a bezárt mozik miatt folyamatosan tologatta a Disney a premiert, amíg végül sikerült bemutatni 2021 júliusában. Igen ám, de a Disney úgy döntött, hogy még nem állnak elég biztos lábakon a mozik egy ekkora film bemutatásához a pandémia idején, ezért a bemutatóval egy időben a film felkerült a stúdió streamingfelületére is úgynevezett premier access formában. Vagyis nemcsak sima Disney+-előfizetés kellett hozzá, hanem a felhasználónak további 30 dollárt is ki kellett érte pengetnie.
A Disney részéről ez kézenfekvő döntésnek tűnt, a rivális Warner is ugyanezt csinálja az HBO Maxszel, és rengeteg országban még mindig lezárások és szigorítások nehezítik a régi moziélmény visszatérését. Pénzügyileg ez tűnik a legbiztosabb megoldásnak. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy ezzel nem csak a saját bevételük egy részéről mondanak le a stúdiók, hanem bizonyos esetekben a legnagyobb sztárok pénzéről is. Ilyen Scarlett Johansson is.
A 20 millió dolláros sztárok
Hollywoodban a legnagyobb sztárok és rendezők kétféleképpen kapnak gázsit egy filmért: egy fix összeget előre, munkabérként, illetve százalékot a mozijegyekből származó bevételből. Utóbbinak köszönhetően sok színész és rendező gyakran olcsóbb alapbérért is elvállal egy-egy filmet, mert annyira bíznak abban, hogy az alkotás kasszasiker lesz, és a végén a részesedéssel jóval nagyobb bevételre is szert tehetnek, mint egy előre meghatározott gázsival. Klasszikus példa erre az Eredet című film, amelyben annyira nem bízott a Warner, hogy megegyeztek Leonardo DiCaprióval, hogy az A listás sztároknál sztenderdnek számító 20 millió dolláros gázsi helyett beéri egy minimumösszeggel, plusz kap százalékot a jegybevételek után. A húzás annyira bejött, hogy DiCaprio végül 50 millió dollárt keresett Christopher Nolan filmjével. Hasonlóan járt Sandra Bullock is a Gravitációval, amiért 20 millió dollárt kapott, plusz hozzácsaptak a szerződéséhez jegybevétel-részesedést is, amelynek köszönhetően több mint a dupláját kereste meg annak, amit alapjáraton megkapott a stúdiótól.
A legmenőbb hollywoodi filmesek és színészek hosszú évek óta ilyen üzleteket kötnek, amiben az is közrejátszik, hogy a 20 millió dolláros határ fölé egy stúdió sem igazán szeretne menni. Így viszont egyre nehezebb egy-egy projekthez csúcskategóriás sztárokat szerezni, tehát kihasználják a kiskaput, és a munkadíjukhoz még hozzácsapják a korábban felvázolt pluszbevétel ígéretét. Így nem száll el a film költségvetése már a legelején, a szereplőválogatásnál.
Pontos infók és adatok nem igazán vannak a témában, hiszen a szerződéseket mindenhol hétpecsétes titokként őrzik, de a hírek szerint Robert Downey Jr-t vagy Benedict Cumberbatchet is úgy szerezte meg magának a Disney, hogy a szokásos 20 millió gázsi mellett részesedést kaptak a jegybevételből. És hogy ilyen szerződést kötöttek annak idején Johanssonnal is.
Így leírva talán egy kicsit érthetőbb, miért okozott váratlan bonyodalmakat a pandémia és a mozik bezárása, és miért tologatták a stúdiók hónapokig a nagyobb kasszasikerjelölteket ahelyett, hogy digitális disztribúcióra álltak volna át.
Mindenki a Disney-re mutogat
A Disney ugyan nem szokott kiadni streamingadatokat, de azt kivételesen elárulták, hogy a bemutató hetében a Fekete Özvegy 158 millió dollárt keresett a mozipénztáraknál, és további 60 millió jött be a streamingnek köszönhetően. A 60 millió dolláros online bevétel akkora számnak számít ebben a műfajban, hogy még a tőzsdén is megindult felfelé a Disney részvényárfolyama a hírtől. De a boldogság nem tartott sokáig, miután kijöttek a második hétre vonatkozó jegyértékesítési adatok. A mozitulajdonosok egyértelműen a Disney-t hibáztatták, szerintük azért nem volt már senki kíváncsi második héten a Fekete Özvegyre, mert a bemutatóval egy időben bárki megnézhette otthon, streaming formában is.
Ezért az sem véletlen, hogy Scarlett Johansson ügyvédei szerint a stúdió nagyjából 50 millió dollárral rövidítette meg a színésznőt azzal, hogy felrakták a filmet a netre is, és ezzel a jegybevételt mesterségesen visszafogták. A Disney tagad, szerintük egyáltalán nem sértették meg a színésznővel kötött szerződésüket sőt, a streamingnek köszönhetően még pluszbevételhez is jutott a 20 millió dolláros gázsija mellett.
Különösen szomorú és elszomorító a Covid–19 világjárvány borzalmas és elhúzódó globális hatásainak figyelmen kívül hagyása ez ügyben
– reagált a per hírére a Disney egyik képviselője a Wall Street Journalnek. A Disney védekezése érthető valamilyen szinten, hiszen hosszú évekre előre megtervezik, mikor milyen filmjeik jelennek meg, ami különösen igaz a Marvel-filmekre és -sorozatokra, amelyeknek egybefüggő történetük van, és nem mindegy, melyik jelenik meg előbb, mint a másik. Ettől függetlenül az is tény, hogy a stúdió pontosan tisztában kellett, hogy legyen azzal, hogy a Fekete Özvegy egyidejű online és mozis bemutatója garantáltan alacsonyabb jegybevétellel jár majd.
Nem csak a Disney szenvedett ezzel, hanem a Warner is. Christopher Nolan 2020 decemberében kegyetlenül nekiment a Warnernek amiatt, hogy 2021-ben minden nagy filmjüket online is elérhetővé teszik, de valószínűleg ebben a kirohanásában az is közrejátszhatott, hogy a pandémia miatt a 2020-as Tenet című filmjét is összevissza tologatták, míg végül be tudták végre mutatni a mozikban. Ennél szomorúbb utat járt be a – nem túl jó – Wonder Woman 1984 is, amit végül az HBO Maxen mutattak be. A hírek szerint Gal Gadot főszereplő és Patty Jenkins rendező is rendesen kiborult a döntés és az elmaradó pluszbevételek miatt, végül a Warner 10-10 millió dollárral kompenzálta őket a munkadíjuk mellett.
Azt is figyelembe kell venni, hogy ugyan a stúdiók is elesnek valamennyi bevételtől, de hosszú távon még jól is kijöhetnek a dologból. Évek óta zajlik a streamingháború, és most már annyi szereplő van a piacon, hogy a stúdiók és médiacégek exkluzív, csak náluk elérhető, illetve saját gyártású tartalmakkal igyekeznek magukhoz csábítani a felhasználókat. Elvégre az egyszeri nézőnek egyszer majd el kell dönteni, hogy az Amazon Prime Video, Disney+, Apple TV, Netflix, Hbo Go/Max, a fizetős YouTube és még fél tucat másik streamingfelület közül melyik lesz az a 2-3, amiért hosszú távon is hajlandó pénzt fizetni. A mozis slágerfilmek streamingre vitele pedig egyértelműen erősíti az előfizetési kedvet.
Forr a hangulat Hollywoodban
Különböző sajtóforrások azt írják, hogy már 2020 óta érezni a feszültséget a hollywoodi sztárok és a stúdiók között. A Warner igyekezett újratárgyalni a korábbi megállapodásait a színészeivel, hogy százalék helyett valamilyen más módon kárpótolják őket, de ennek egyáltalán nem örül a többség. A háttérben állítólag Denzel Washingtontól Mark Wahlbergen át Keanu Reevesig a legnagyobb sztárok távoztak felzaklatva a Warnerrel való tárgyalásaik után.
Johanssonnak különösen rosszul sikerült a búcsúja a Disney-től, hiszen 11 évet kellett várnia a karaktere szólófilmjére, és azt is akkor mutatták be a mozikban, amikor már mindenki tudta, hogy Fekete Özvegy meghal a Bosszúállókban, így a színésznő már nem tér vissza a projektbe. És úgy különösen fájhat Johanssonnak a stúdió döntése, hogy idén további három másik Marvel-projekt jön a mozikba (Shang-Chi, The Eternals és a következő Pókember), de ezeket már nem tervezik azonnal feltenni a netre.
Óriási kérdés, hogy mi következhet a stúdiók és az A listás sztárok háborújából. Denzel Washington, Scarlett Johansson vagy Mark Wahlberg önmagukban el tudnak adni bármilyen filmet, nem véletlenül ér meg 20 millió dollárt egy stúdiónak leigazolni őket egy-egy forgatáshoz. Azonban ha a streaming ennyire bekavar a jövőben is a mozis megjelenésekbe, új megoldásokat kell keresni ahhoz, hogy a sztárok ne akarjanak másokkal dolgozni.
A csattanó? Ezt a kaotikus állapotot nem más akarja kihasználni, mint az egész streamingőrületért leginkább felelős Netflix. Scott Stuber, a Netflix saját gyártású filmjeiért felelős részleg vezetője a Varietynek nemrég arról beszélt, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a Warnertől 20 év közös munka után távozó Christopher Nolant elcsábítsák és náluk hozza ki a következő filmjét.
A Netflix az elmúlt években hiába próbálkozott, rendre botrányosan rossz filmekhez tudták csak adni a nevüket, általában olyan projektekhez, amikben a többi stúdió már nem látott fantáziát. Ezt a trendet Nolan biztosan megtörné, pláne úgy, hogy nemrég sikerült egy többfilmes megállapodást aláírniuk Steven Spielberg produkciós cégével is. Azt azonban Stuber is bevallotta, hogy a Netflixnek nincsenek meg a kellő forrásai a globális terjesztéshez, tehát nem érnek el annyit mozit, mint a Warner vagy a Disney. Amíg Nolan ragaszkodik ahhoz, hogy a filmjeit világszerte mindenhol bemutassák, addig kicsi a valószínűsége, hogy meg tudna egyezni a Netflixszel.
Bár Amerikában már most kísérleteznek olyannal, hogy pár hétig csak mozikban vetítenek egy filmet, mielőtt felkerülne a Netflixre (ilyen volt Martin Scorsese legutolsó filmje, Az ír is), de vannak olyan országok, például Franciaország, amelyekben a mozis bemutatótól számított három év (!) után engedélyezik, hogy egy film felkerüljön streamingre, ami szembemegy a Netflix saját üzleti modelljével. Ezért is szálltak ki végül a cannes-i filmfesztiválból, hiszen azon csak olyan filmek indulhatnak, amelyeket bemutattak a francia mozikban.
A cikkhez a Time, a Variety, az Indiewire és a Wall Street Journal anyagait használtuk fel.