Kellene a „Gyurcsány, takarodj!” is – egy statiszta mesélt nekünk a Gyurcsány-film forgatásáról

Egy hete írtuk meg, hogy a fővárosi Szabadság téren látható díszletek alapján világosan látszik, elkezdődött annak az egy ideje már pletykaszinten keringő filmnek a forgatása, ami az őszödi beszéd utóéletéről, a 2006-os budapesti zavargásokról, így a 2006. szeptember 19-ére virradó éjjel történt MTV-székház elleni ostromról is szól.

Ezután a cikk után jelentkezett nálunk a film több forgatási napján statisztaként munkát kapó férfi, a nevét a beazonosíthatóság elkerülése miatt megváltoztattuk, innentől kezdve nevezzük mondjuk Gyulának. A film természetéből adódóan sokakat leginkább az tart lázban, még az érintettet is, hogy ki játszhatja Gyurcsány Ferencet a készülő, állítólag A hazugság ára címet viselő filmben. Már ha megjelenik Gyurcsány karaktere, mindenesetre

a tévéostrom körüli események forgatása közben nem találkozott Gyurcsány Ferenc megformálójával informátorunk.

Kellene a „Gyurcsány, takarodj!” is

Ami a film sztoriját illeti, a Gyula által elmondottak megerősítik, hogy egy politikai krimi készül, a történet pedig egybevág a februári szereplőválogatáshoz használt rövidke leírással, ami így szólt: „amikor egy ambiciózus, de elnyomott közvélemény-kutató szakember rájön, hogy a főnöke részt vett egy botrányos hangfelvétel kiszivárogtatásában, úgy dönt, fényt derít az igazság részleteire, hogy azzal jobb pozíciót zsarolhasson ki magának. Összeáll újságíró szerelmével, és nyomozni kezd, de mivel hamar konfrontálódik a főnökével, egy nagy hatalmú kör célpontjává válnak.”

Pár nap forgatás alapján persze nem feltétlenül körvonalazódik egy film teljes története, a látottak és tapasztaltak alapján viszont igazoltnak érzi Gyula a filmről korábban terjedő információkat, miszerint nem lehet véletlen a 2022-es választások előtti időzítés, legalábbis biztosan nem az akkori politikai vezetés tisztára mosása készül.

Érdekességként vetette fel, hogy a tévéostrom-jelenet forgatásánál volt olyan rész, amikor határozottan kérték a résztvevőket, hogy kiabáljanak, amit akarnak, és ugyanígy határozott kérés volt Ria-Ria-Hungária-skandálásra is, utána viszont egy érezhetően hosszabb rádiózás után,

picit óvatosabban adta ki az ukázt a koordinátor, hogy „kellene ilyen Gyurcsány, takarodj! is, mert ezt mondták neki. Talán várták, hogy mit reagál a tömeg rá, esetleg valaki ellenvetést tesz, de aztán skandálta mindenki.”

A film egyik tervezett jelenetében az ostrom alatt a tévészékház mögött várakozó, de bevetésre végül sosem küldött rohamrendőrök is felbukkannak majd – itt a jelenet előtt annyi instrukciót, hátteret kaptak, hogy a jelenet értelme az lesz, hogy bemutassa, „az erősítés ott állt, de hagyták, hogy a kollégáikat üssék-verjék a tüntetők, nekik meg csak száz métert kellett volna menniük, de nem kapták meg a parancsot, felsőbb utasításra nem mehettek oda”.

Emellett más, nem az ostrom idején történt jelenetről is hallott, ami alapján inkább az a kép állhat össze majd, hogy a rendőrök kirívóan félelmetesek voltak. „Nekem úgy jött le, hogy ha kimondva nem is, de utalás szintén azért ez lesz az üzenet” – mondta.

A forgatás érdekelt, nem a téma

A tévészékház ostromához – tüntetőkkel és rohamrendőrökkel együtt – több száz statisztát szerveztek le a Gyula által is látott forgatási napokra. Elmondása szerint leginkább azért jelentkezett a Facebookon látott castinghirdetésre, mert érdekelte, hogyan is nézhet ki egy ilyen létszámmal forgatott filmes jelenet, vagyis nem a téma vonzotta be, már csak azért sem, mert a hirdetésből elsőre ki sem derült, miről is van szó.

A statisztatársaival beszélgetve egyébként az jött le Gyulának, hogy a többséget inkább a statisztálásért adott pénz, semmint a gyurcsányozás lehetősége vonzotta, megélhetési statisztával is találkozott. Ettől persze lehettek, akik azért mentek, hogy később bőszen mutogathassák a barátoknak, hogy ott voltak az ostromló tömegben vagy akár a rohamrendőrök között a forgatáson, de összességében nem volt olyan érzése informátorunknak, hogy direkt egy politikai táborból válogattak volna a filmhez.

A szereplésért kínált 9 ezer forint alsó-középkategóriának mondható a magyar filmiparban a statisztákra nézve. A később, sürgősebb tempóban begyűjtött statisztáknak adott 12 ezer forint sem számít kiemelkedőnek, ahogy a speciális képességgel, itt például harcművész múlttal rendelkező, verekedni tudó statisztáknak kínált 20 ezer forintos összeg sem. A 800 milliós büdzsé tehát nem látszik meg a statiszták bérezésén, legalábbis sokkal kisebb összegből forgatott filmeknél is hasonló árazással lehet találkozni egy filmes forrásunk szerint.

Érezhető a kapkodás

A tévészékházhoz köthető jeleneteken tapasztalt idegesség, kapkodás alapján Gyula szerint kizárt, hogy a forgatás október 23-ig tartana – mint azt a filmes adatbázis alapján írtuk –, fél füllel május végét hallott, mint a forgatás vége.

Azt mondta, furcsa volt látni azt is, hogy a szereplőválogatást végző cég február végén még Facebookon kereste a férfi főszereplőt. „Hogy most senki nem akarta nekik elvállalni, vagy kapkodva, hirtelen kellett összerántani a stábot, azt nehéz megmondani.”. Iparági forrásunk annyit tett hozzá ehhez, hogy amennyiben épp az a cél, hogy teljesen amatőr szereplőgárda álljon össze, nem ritka, hogy így keresnek akár főszereplőt is.

Azt is megerősítette, hogy angol rendezővel forog a film, egy jelenetben – amiben ő nem volt benne – például tökéletesen hallotta az angol akcentussal leadott utasítást, miszerint „Kapcsoljátok fel a kibaszott lámpát!” Úgy tudjuk egyébként, hogy ez a rendező nem más, mint az IMDB-lapja szerint rendezőként most debütáló Joseph M. Civit, aki eddig szinte kizárólag csak operatőrként dolgozott, főként spanyol kötődésű filmekben, de benne volt a Netflixen látható, Madalein McCann eltűnéséről készített dokusorozat stábjában is.

Mondott jót is a forgatásról Gyula: az például nagyon meglepte, amikor a dohányzós jelenethez teljesen újnak látszó, 2006-ban forgalomban levő cigi dobozát, illetve cigarettát nyomtak a kezébe, ez olyan profi dolog volt, amire nem számított.

A megvízágyúzott statiszták átfagytak

A szokatlanul hideg tavaszi idő megnehezítette a statiszták dolgát, akiket a két-három fokos időben hosszú órákon át, néha étlen-szomjan kint hagytak jelmezben. Többen a hidegben fázva úgy döntöttek, a pénzt sem várják meg, inkább hazamennek, főleg, hogy esetenként még mosdóba sem engedték el őket. Gyula megúszta, de ilyen körülményeket kellett kiállniuk azoknak is, akik a vízágyúzásban szerepeltek – hallott olyat, aki ugyan hamar átöltözhetett, de az alsóneműjéig átázott, és nem volt nála váltás a fagyközeli időben.

Amikor a fűtetlen székházon belül forgattak, akkor sem engedték meg, hogy a pár méterre levő termoszból töltessenek egy pohár teát, még úgy sem, hogy néha több mint egy órán át semmi nem történt, csak készenlétben kellett várniuk, hogy újrainduljon a forgatás azon része, amihez ők is kellenek.

„Eredetileg úgy voltam vele, hogy biztos az angol rendező miatt van, náluk mások lehetnek a feltételek, ott jobban kibírják az ilyesmit az emberek, ott nincs gond a hidegben várakozással, és csak mi nem vagyunk ennyire oda a katonás fegyelemért, de nem úgy tűnt, hogy sokaknak tetszett volna ez.”

Aki épp ráért, és jól jött neki egy kis pénz, az biztos nem bánta meg, Gyula viszont hasonló körülmények mellett még egyszer nem menne vissza ugyanúgy. Még úgy sem, hogy a forgatási szünetek közbeni barangolás alatt talált pincerendszer váratlan, kellemes felfedezés és kaland volt. „Még egyszer így nem mennék el, az biztos” – mondta.

Fontos hozzátenni, hogy lényegében egy filmben sincs luxuséletük a statisztáknak, és minél több van belőlük, annál nagyobb fegyelemmel tartják őket, hogy kezelhető maradjon a forgatás – a Gyula által leírt kellemetlenségek legtöbbje tehát a filmgyártás, és nem az adott film velejárója.

Forgatás Covid idején

Koronavírus-járvány idején persze nem könnyű filmet forgatni. Ahogy minden, mostanában forgó magyar film esetében, itt is egy gyors PCR-teszttel indul minden statiszta forgatási napja.

A forgatási területen belül a felvételeket leszámítva ugyan végig mindenkinek maszkot kellett viselnie, de egy 150-200 üvöltő, kiabáló, zavargó statisztát jelentő jelenet alatt a maszk nem adott védelmet.

A forgatási napok végén, a fizetés felvételekor is elég sűrű volt a tömeg, érezhetően mind a statiszták, mind a szervezők azt akarták, hogy minél gyorsabban menjen le, nem nagyon figyelmeztettek senkit a távolságtartásra, de legalább a maszkviselés megvolt ekkor is.

A jelenetek közötti időben Gyula ezért nem is annyira vegyült a tömeggel, vagy a fontosabb stábtagoknak fenntartott fűtött helyiségbe lógott be észrevétlenül, vagy a tévészékház alagsorának pincerendszerét próbálta felfedezni, amennyire az ideje engedte.