Demeter Szilárdék klubtámogatási pályázatán valamiért pont a kormánypárti vezetésű önkormányzatok taroltak
2020. december 21. – 06:55
frissítve
A koronavírus-járvány miatt az egyik legrosszabb helyzetbe került szektor egyértelműen a vendéglátás és a rendezvényszervezés. A hazai klubok és szórakozóhelyek hónapok óta minimálon üzemelnek, vagy be is zártak, hónapok óta arra vár az egész iparág, hogy a kormány valamilyen mentőövet dobjon ebben a helyzetben. A könnyűzenével kapcsolatos állami támogatásoknál központi szerepet kapó Demeter Szilárd korábban be is jelentette, hogy 1,4 milliárd forintot osztanak szét magyar klubok és koncerthelyszínek között, arról azonban elfelejtették tájékoztatni őket, hogy a támogatásból nem jut és nem is jár mindenkinek.
Két olyan pályázaton hirdettek most eredményt, ami a mi esetünkben igazán érdekes. Ez az
- 500 fő feletti koncerthelyszínek létesítményüzemeltetésének és -fejlesztésének támogatására
- és a minimum 50 fő és maximum 500 fő férőhely közötti koncerthelyszínek létesítményüzemeltetésének és -fejlesztésének támogatására
kiírt pályázatok eredménye, amelyek részeként 1,4 milliárd forintot oszt szét az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából és a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai közreműködésével az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.
A kisebb klubok esetében maximum 9 millió forintra, a nagyobbak esetében 30 millióra lehetett pályázni. Iparági pletykák szerint ezek a pályázatok Demeter Szilárdnak köszönhetők, akit ezzel próbált kárpótolni a kormány a raktárkoncertes blama miatt. A raktárkoncertek furcsa hátteréről és pénzmozgásairól itt írtunk korábban.
A pályázati eredmények kihirdetése után kiderült, hogy az átfogó mentőcsomagból nem részesült mindenki – sőt, olyan klubok pályázatát utasították el , amelyek évente több száz élőzenei koncertet bonyolítanak le. Ezzel szemben rengeteg olyan pályázó is van a támogatottak között, amelyek nem kifejezetten élőzenei produkciókra szakosodtak, mégis milliókat ítélt meg nekik az Emmi.
Újabb mélyütés a Dürer Kertnek
A legfeltűnőbb, hogy a nagy befogadású klubokra vonatkozó pályázaton elhasalt a Dürer Kert. A Dürer Budapest egyik legnagyobb, egész évben nyitva tartó könnyűzenei rendezvényhelyszíne, a fővárosban csak az Akvárium és az A38 mérhető hozzá. A klubnak három koncertterme és egy szabadtéri színpada is van, évente több száz koncertnek adnak otthont. Azonban hiába pályáztak, nulla forintot ítélt meg nekik az Emmi.
A döntés hátterével kapcsolatban felmerülhet, hogy az Emmi azért döntött így, mert a Dürer Kert nem maradhat az eredeti helyén, ugyanis a kormányközeli oligarcha, Garancsi István érdekeltségébe került az ingatlan, és ledózerolják az épületeket, hogy irodákat és lakóingatlanokat építsenek a helyükre. A Dürernek év végéig szól a szerződése, de már megtalálták az új helyszínt, amit jövő év elején be is jelentenek. Az elutasított pályázatukra azonban indoklásként nem ezt írták, csak azt, hogy nem fértek be a keretbe, ezért nem kaptak pénzt. Miközben úgy tűnik, hogy például a XI. kerületi Barba Negra klub is mintha téliesítené a Lágymányosi híd budai hídfőjénél található, korábban Zöld Pardon, majd Barba Negra Track néven ismert területet, ami szintén többmilliós beruházást igényelhet a klub részéről. A Dürerrel ellentétben viszont a Barba Negrának megítélték a maximális 30 milliós támogatást.
Megkerestük a Dürer Kert részéről Nagy Zsolt tulajdonost, aki elmondta, hogy rendkívül rosszul érintette őket a pályázat elbírálásának eredménye, és értetlenül állnak a helyzet előtt. „Két dologra lehetett pályázni. Infrastrukturális fejlesztésre és 2020 március közepéig visszamenőleg működési költségekre. Mi az utóbbira pályáztunk, ezért nem értem, miért számít az, hogy a Dürer elköltözik a mostani helyéről. Szeretném hangsúlyozni, hogy a döntés szakmaiatlansága döbbentett meg, nem szeretnénk politikai okokat beleképzelni” – mondta nekünk Nagy, aki hozzátette, szeretnék egy, a Facebookon és más szakmai fórumon kezdeményezett felhívással elérni, hogy legközelebb ez se velük, se mással ne történhessen meg, és legyen a döntéshozóknak arca, neve és szakmai indoklása.
Lehetőségeinkhez képest mi most megteszünk mindent, mert egyszerűen nem tartjuk igazságosnak. Minek van érdekvédelmi szövetsége a zeneiparnak? Miért van ekkora csend szakmán belül, amikor hoznak egy ilyen döntést?
– teszi fel a kérdést Nagy. „Bízom benne hogy ezekkel a történésekkel fejlődni tud a szakma, és sikerül egy jobban működő érdekképviseletet összekovácsolni” – zárja Nagy, aki azt is elárulta, hogy januárban jelentik majd be, hova költözik a Dürer Kert.
De nemcsak a Dürer maradt ki a szórásból, hanem – ahogy egy bennfentes forrásunk fogalmazott – a fővárosi liberális kör kedvelt helyei is, mint a Lumen, a Toldi vagy a Három Holló. Forrásunk azt is elmondta, hogy már a pályázati kiírás szövegezése is elég szerencsétlen volt, összemosták benne azokat a helyeket, amelyek rendeltetésszerűen élőzenei koncertekre lettek kitalálva, és azokat, amelyek alapvetően vendéglátásra szakosodtak, de néha van zene is. Ráadásul úgy, hogy a pályázatnak egy korábbi verziójában még szerepelt, hogy a pályázóktól referenciát kérnek, hogy évente hány élőzenei eseményt tartanak, aztán a végleges szövegezésből ezt a kitételt kivették. Így a maximum 500, minimum 50 fő kapacitással rendelkező helyeknek szánt pályázaton egészen furcsa pályázók is milliókhoz jutottak.
Ahogy egy forrásunk utalt rá korábban, a pályázatkiírás egyik legnagyobb baja az volt, hogy nem szabták meg, évente hány koncertet kell ahhoz szervezni, hogy egy hely pályázhasson a klubtámogatásra. Ennek köszönhetően a 8-9 milliós támogatások komoly részét önkormányzati fenntartású művelődési házak kapták, illetve éttermek, kastélytermek és egyéb vendéglátóhelyek. A zenei klubokkal ellentétben ezek nem a koronavírus-válság miatti túlélés miatt pályáztak a legtöbb helyen, hanem – főleg művházak esetén – infrastrukturális fejlesztésekre. De itt sem igazán látni, hogy mi alapján kaphattak egyes települések támogatást, mások meg nem.
A bizarr pályázati győztesek közé tartozik például
- a Nádasdy-vár koncerttermének fejlesztése,
- a monostori erőd Guyon-termének fejlesztése,
- a csákvári Floriana Könyvtár és Közösségi Ház működtetésének biztosítása,
- a badacsonytomaji „Frissítő kultúra”,
- a „Közös nyelvünk a kultúra” elnevezésű valami, amiről mindössze ennyit tudni, és azt, hogy a fideszes nagykanizsai önkormányzat nyújtotta be a pályázatot.
Átböngészve a teljes listát, jól látszik, hogy ahol a helyi önkormányzat pályázott, ott a győztesek nagy része fideszes vezetésű városok közül került ki.
Ellenzéki vezetésű önkormányzat vagy? Így jártál
Összesen 25 olyan nyertes pályázatot találtunk, amelyet valamilyen település önkormányzata nyújtott be, vagy olyan fejlesztésre vonatkozik, ami önkormányzati vagy állami fenntartású helyeket érint. Ezek jellemzően a művelődési házak, könyvtárak, kulturális központok, vadabb esetekben egy-egy vártermet is találunk, de ide tartozik például a 9 millió forintot kapott badacsonytomaji Laposa Friss Kft. a „Frissítő kultúra” nevű támogatási célra, bármit is jelentsen ez. Ez a cég egyébként annak a Laposa Birtok Kft.-nek a tulajdona, amelynek az egyik tulajdonosa Laposa Bence korábbi független önkormányzati képviselő, akit 2019-ben tüntetett ki Orbán Viktor a turizmus legmagasabb szintű kormányzati elismerésével. Badacsonytomajt egyébként független, de Fidesz-támogatott polgármester vezeti.
Vagy ott van Üröm, ahol 8 millió forintot nyertek a helyi közösségi ház technikai berendezéseinek fejlesztésére. Ürömöt Laboda Gábor független, de korábban MSZP-s polgármester vezeti. Szintén érdekesség a Spigiboy néven ismert DJ, Spiegelhalter László vezette Vácrátót, ami a Vácrátót Könnyűzenei Bárka 2021. nevű programra szintén 9 milliót kapott. De ha félretesszük a függetleneket és civileket (az említettek mellett a három ilyen önkormányzati pályázat volt, ami nyert is: Tokaj, Szentes, Budakalász), azt látjuk:
Olyan önkormányzat egyáltalán nem nyert maximum 500 fős helyre vonatkozó támogatást, ahol ellenzéki a városvezetés.
Ezeken kívül egy rakás egészen furcsa döntés született. Debrecenben például a Pálma Étterem úgy kapott 9 milliót könnyűzenei koncerthelyszín fejlesztésére, hogy a neten nem igazán találni nyomát ott valódi koncerteknek, inkább haknik és esküvők vannak. 8,8 milliós támogatást ítéltek meg a debreceni Delta Klub infrastrukturális fejlesztésére. Ezt a Debreceni Művelődési Központ adta be, hogy fejlesszék, átalakítsák a Delta Mozit.
Több fővárosi hely mellett egy rakás fontos vidéki klub is kimaradt a szórásból. Az ország egyik legrégebbi aktív klubjának számító bajai Armstrong nem nyert, kimaradt az elmúlt időszakban élő zenére váltó budapesti Metro Club, a korábban említett Lumen és a Toldi, illetve több olyan vidéki klub, amelyek már évtizedek óta működnek. Az egyik ilyen Nógrád megyei klub tulajdonosa – aki a neve elhallgatását kérte – elmondta nekünk, hogy egyszerűen nem érti, hogy a 32 éve működő klubjának pályázatát hogy utasíthatták el úgy, hogy a megyében két helyen, Pásztón és Diósjenőn is kaptak támogatást mások. Előbbi egy magáncég tulajdonában álló diszkó, utóbbiban pedig egyáltalán nem szoktak koncerteket tartani,
ellenben itt volt nyáron a Magyar Írószövetség többnapos Dióhéj Irodalmi Találkozója. Ennek a szövetségnek választmányi tagja maga Demeter Szilárd is.
Az 500 fő feletti helyekre vonatkozó pályázatnál már nem volt ennyire jellemző a városvezetési kivételezés, de itt is akadtak bőven furcsaságok. A Dürer Kertet említettük már, de rajtuk kívül is akadnak érthetetlen döntések, például a kultúrtaózással egész jól járó Broadway 30 milliót kapott arra, hogy üzemeltessék a helyi fesztiválkatlant. A Broadway 2014-ben még 616 milliós bevételt könyvelt el egyébként.
A fideszes vezetésű Balatonfüreden az Olivesz Szolgáltató Kft. kapott 30 milliót klubélet fejlesztésére, miközben a Sun City nevű helyi, honlapja szerint négy klubot is üzemeltető szórakozóhely nem kapott egyáltalán támogatást. Ellenben a tavaly márciusban indult Parker Jazz Clubbal, amelynek megszavazták a 9 millió forintot úgy, hogy ezt egy 100 százalékig önkormányzati tulajdonú cég vezeti. Vicces egybeesés, hogy a klubélet fejlesztésre 30 millió járt egy olyan kft.-nek, amelynek ügyvezetője, Vereczkei Zoltán Adalbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011-ben kiadott feketelistáján pont 30 milliós adótartozással szerepelt.
Ennél a pályázatnál is felbukkannak a láthatóan nem élő zenére szakosodott helyek. A siklósi várszínház 30 milliót kapott a működésének biztosítására, ahogy a gasztróra szakosodott szigligeti várudvar is megkapta a maga 30 milliós klubtámogatását, de ott van a díjazottak között békéscsabai kulturális központ is. Semmi átgondoltságot, koncepciót vagy sormintát nem lehet felfedezni az ítéletek között – már azon kívül, hogy sok esetben feltűnően a fideszes vezetésű városoknak kedveztek.
A pályázat kiírása előtt hallani lehetett arról pletykákat, hogy az Emmi részéről érkeztek jelek, hogy kormánypárti vezetésű települések önkormányzatait részesítsék előnyben a döntéshozók. Ez ellen többen is tiltakoztak, de minden jel arra utal, hogy végül mégiscsak figyelembe vették ezeket a szempontokat. Több helyről is azt hallottuk, hogy az Emmi nyomására nyertek olyanok, akiknek alapvetetően semmi keresnivalójuk egy klubtámogatási pályázaton, hiába volt esetleg más véleményük a javaslattevőknek.
Nyáron indult el a Balaton-felvidéki Szigligeti Várudvar, ahol a Petőfi Irodalmi Múzeummal jó ideje szorosan együttműködő A38 szervezett kéthetes fesztivált. A legtöbb koncertet megtartották, de pont elmaradt az az esemény, amelyene fellépett volna Demeter Szilárd zenekara is, illetve az a Ragány Misa, aki mellékesen az Emmi Előadó-művészeti Főosztályának vezetője. Ragány maga is részt vett ennek a pályázatnak a menedzselésében, és azon kevesek közé tartozik, aki elmondhatja magáról, hogy egyszerre kormánymegbízott és énekes a közmédia A Dal című műsorának 2021-es évadában. A klipben egyébként szerepel a 30 milliós támogatást kapó Szigligeti Várudvar is.
Ki döntött?
Az egész pályázatot az Emmi és a PIM bonyolította le együtt, öt szakmai javaslattevő mellett maga Demeter és az Emmi részéről egy személy döntött a végleges támogatottakról. Ez az egy személy több forrásunk szerint is Ragány lehetett. Az öt javaslattevő egyébként Póka Egon (a Könnyűzenei Kollégium képviseletében), Bali Dávid (Hangfoglaló), Bognár Attila (a fővárosi klubok képviseletében), Muraközy Péter (vidéki klubok) és Little G bluesgitáros volt, utóbbinak az életéről maga Demeter Szilárd ír könyvet.
Úgy tudjuk, hogy a Dürer Kert szerepelt egyes javaslattevők támogatási listáján, és – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „ezek az emberek pontosan tudják, mennyire fontos a Dürer Kert”, vagyis kizárt, hogy ne javasolták volna támogatásra. Pláne úgy, hogy a javaslattevőkhöz köthető helyszínek egyébként mind szerepeltek a kedvezményezettek között. Bognár és az A38 megkapta a 30 milliót, ahogy az A38-as fesztivált szervező Szigligeti Várudvar, illetve az a veszprémi Expresszó is kapott 9 milliót, amelynek Muraközy a tulajdonosa.
Demeter Szilárd később azt nyilatkozta nekünk, hogy az öt javaslattevőnek valódi szavazati joga is volt, tehát nem bírálhatták őket felül. Ha valóban demokratikus úton dőlt el a szavazás, az azt jelenti, hogy ebből a hét emberből legalább négy mégsem találta alkalmasnak a Dürert és a többi hoppon maradt pályázót arra, hogy támogatást kapjanak.
Telefonon elértük Muraközy Pétert, a Sziget és több más nagy hazai fesztivál programfelelősét, aki elmondta, hogy az ítélet meghozatalakor minden azzal volt tele, hogy a Dürer Kert megszűnik, és mivel ez a támogatási pályázat a működő klubok éleben maradását igyekszik támogatni, ezért ő személy szerint nem érezte életszerűnek a Dürer ebből a pályázatból történő támogatását. „Sajnálom a kialakult helyzetet, és természetesen elismerésem és tiszteletem a Dürer Kert munkásságáért. Biztos vagyok abban, hogy ha sikerül új helyet találni, akkor lesz arra lehetőség, hogy más, most kimaradt klubok mellett a másik helyszínen újranyitott Dürer is kaphasson támogatást egy későbbi pályázaton keresztül” – mondta Muraközy, aki azt is hozzátette, hogy az Emmi részéről semmilyen nyomást nem érzékelt az elbírálás során.
Demeter később kárpótolná a Dürert
Megkerestük kérdéseinkkel Ragány Misát, az Emmit és Demeter Szilárdot is, de cikkünk megjelenéséig kizárólag Demeter válaszolt. A kérdéseinket és emailben elküldött válaszait változtatás nélkül közöljük:
Ön részt vett a pályázat nyerteseinek kiválasztásában?
Igen.
Milyen szakmai szempontok alapján bírálták el a pályázatokat, és kik voltak ezek a személyek, akik döntöttek a végleges győztesekről?
Többek között azt néztük, hogy eddig milyen rendezvényeket szerveztek, miket terveznek, milyen beruházásokra kértek pénzt, van-e az adott játszóhelynek regionális szerepe stb. A bizottságot igyekeztünk a lehető legoptimálisabban összeállítani, a következő személyek döntöttek: Póka Egon zenész, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Könnyűzene Kollégiumának elnöke, Bali Dávid, az NKA Hangfoglaló Kollégiumának elnöke, Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője a budapesti klubok képviseletében, Muraközy Péter a vidéki klubok képviseletében, Szűcs Gábor (Little G. Weevil) zenész, a Petőfi Irodalmi Ügynökség könnyűzenei központjától, egy delegált az Emberi Erőforrások Minisztériumától, valamint szerénységem miniszteri biztosi minőségemben. Ha magamat politikai döntéshozónak veszem, akkor 5-2 az arány a szakma javára.
Mennyire fogadták meg az öt javaslattevő javaslatait a végleges elbíráláskor?
Teljes jogú tagok voltak, mindenkinek volt egy darab szavazata. Nekem is csak egy, nyilván. Így szokott működni egy kuratórium. Konszenzusos döntések születtek.
Miért nem kapott egyáltalán támogatást a Dürer Kert, ami a főváros egyik legnagyobb klubja, és évente több száz élőzenei koncertet bonyolítanak le a helyszínen?
Amikor a döntéseket hoztuk, épp tele volt a média (és a közösségi platformok is) a Dürer egyébként tartalmas és szép búcsúposztjával. Felelős döntéshozó nehezen tud adni a zeneipar jövőjét segítő támogatásból a múltra. A Dürer érdemei elvitathatatlanok. Ha új helyszínen újra klubot működtet az eddigi csapat, akkor megkeresem a módját, hogy segítsek nekik.
Hogyan kapott 30 milliót a Szigligeti Várudvar, ha ott idén nyáron lettek volna először élőzenei koncertek, de azok is elmaradtak a járvány miatt?
A pályázatuk szerint voltak koncertek. De Szigliget például kifejezetten a regionális szerepe miatt is érdemes a támogatásra, a Balatonfelvidék Veszprém 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címe miatt stratégiai fontossággal bír.
Mennyire volt szempont például az önkormányzatok által benyújtott pályázatoknál, hogy a kormánypárti településeket támogassák az ellenzéki önkormányzatokkal szemben?
Semennyire. Nem kell politikát látni oda, ahol nincs.
(Erre külön visszakérdeztünk Demeternél, amire azt írta: „Ez a szempont vagy mintázat új nekem. Mi bizonyosan nem néztünk ilyen szemmel a pályázatokra, magát a helyszínt vettük csak figyelembe.”)
Miért nem kapott egyetlenegy ellenzéki vezetésű település önkormányzata sem semmilyen támogatást a két pályázat részeként? Itt kifejezetten ellenzéki pártok képviseletében dolgozó polgármesterekre gondolok, nem függetlenekre.
Sajnos, nehéz követni, hogy az ellenzéki összefogás épp hol tart, ki mikor nem függetlenedik épp Gyurcsány Ferenctől, de Botka Lászlót, Mirkóczki Ádámot vagy Karácsony Gergelyt nehéz függetlennek tartani. Márpedig szegedi, egri, budapesti helyek is kaptak támogatást, és még biztosan találnék ellenzéki vezetésű települést, ha megnézném ilyen szemmel is a listákat – de ha nem baj, akkor nem teszem. Eddig se így néztem, ezután is csak az időmet vinné el.
Valahogy mégis sántít az egész
Mi viszont megnéztük az összes olyan pályázati nyertest, ahol önkormányzat vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit szervezet pályázott, ott milyen párt vagy szervezet vezeti az adott települést:
- Keresztúry Dezső Művelődési Központ, Zalaegerszeg (Fidesz)
- Nádasdy Ferenc Múzeum, Művelődési Központ és Könyvtár, Sárvár (Fidesz)
- Kulturális Központ, Németi Ferenc Városi Könyvtár, Tokaj (Független)
- Kanizsai Kulturális Központ, Nagykanizsa (Fidesz)
- Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár, Gyál (Fidesz)
- Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft., Gyula (Fidesz)
- Berettyó Kulturális Központ, Berettyóújfalu (Fidesz)
- Szentesi Művelődési Központ, Szentes (Független, Jövőnk Szentes)
- Diósjenő Község Önkormányzata, Diósjenő (Fidesz)
- Csákvár Város Önkormányzata, Csákvár (Fidesz)
- Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár, Budakalász (Független)
- Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemlékhelyreállító, Ingatlanfenntartó és Hasznosító Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, Komárom (Fidesz + ennek a nonprofit kft.-nek a tulajdonosa a komáromi önkormányzat mellett a magyar államot képviselve az Emmi)
- Jászapáti Városi Önkormányzat, Jászapáti (Fidesz)
- Komló Város Önkormányzat Közösségek Háza és Színház Művelődési Központ, Komló (Fidesz)
- Újfehértó Város Önkormányzata, Újfehértó (Fidesz)
- Déryné Kulturális Turisztikai Sport Központ és Könyvtár, Karcag (Fidesz)
- Üröm Község Önkormányzata, Üröm (ex-Mszp-s független)
- Paksi Közművelődési Nonprofit Kft., Paks (Fidesz)
- Balatonfüred Kulturális Közgyűjtemény Fenntartó Nonprofit Kft, Balatonfüred (Fidesz)
- Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ, Sátoraljaújhely (Fidesz)
- Vácrátót Község Önkormányzata, Vácrátót (Fidesz)
- Gróf I. Festetics György Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény, Hévíz (Fidesz)
- Debreceni Művelődési Központ, Debrecen (Fidesz)
- Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr (Fidesz)
- Kovács Pál Művelődési Központ, Tiszafüred (Fidesz)
A maximum 500 fő befogadására alkalmas koncerthelyeknek kiírt pályázatban tehát 25 darab olyan nyertes található, ahol maga az önkormányzat, vagy az önkormányzathoz tartozó nonprofit kft. pályázott.
A 25 nyertes között mindössze négy olyan van, ahol nem fideszes a városvezetés, de egyik településen sincs ellenzéki polgármester.
Az 500 főnél nagyobb kapacitással rendelkező klubok esetében kevésbé tapasztalni a kormányzati elfogultságot. Az önkormányzati fenntartású pályázók közül itt nyert a szombathelyi (ellenzéki vezetés) Agora, a békéscsabai (független, de Fidesz-támogatott) Csabagyöngye, a siklósi (Fidesz) Várszínház, a pécsi (független) Zsolnay Örökségkezelő és a fővárosi (ellenzék) tulajdonú Városmajori Szabadtéri Színpad.
A két pályázatból látszik, hogy amíg a maximum 30 milliós pályázatoknál voltak ugyan szakmaiatlan döntések, de legalább pártpolitikai elfogultságot nem lehet annyira érezni, mint a 9 millió forintos pályázatok esetében, ahol egyértelműen látszik, hogy a pályázatokat elbírálók feltűnően a fideszes vezetésű városokat preferálták.
Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában azt állítottuk, hogy a Szigligeti Várudvar végül nem tudott élőzenei koncerteket rendezni. A valóság ezzel szemben az, hogy több könnyűzenei eseményt is tartottak a helyszínen 2020-ban.