Akár orosz vagyonból nyert pénzzel visszafizetett, 45 milliárd eurós uniós hitelt javasolnak Ukrajnának
Az Európai Bizottság szerdán 45 milliárd eurós kölcsönt javasolt Ukrajnának 2027-re.
Az uniós kormányok – köztük a magyar – 2022-ben 18 milliárd eurós kölcsönbe, 2024-ben egy 35 milliárd eurós hitelbe egyeztek bele egyhangúlag, utóbbit a lefoglalt orosz vagyon kamataiból nyert pézzel fizetik vissza, a G7-ekkel együtt összesen 50 milliárd eurót adtak.
Tavaly év végén az uniós vezetők egy 90 milliárd eurós hitelről is megállapodtak: ez a közös költségvetés biztonsági rését (a headroomot) használja fedezetnek, de magát a kölcsönt a 27-ből 24 tagállam adta, az Magyarországra nem ró pénzügyi kötelezettséget.
A 90 milliárd eurós hitelnél az Európai Bizottság eredetileg az orosz jegybanki vagyon uniós szankciók miatt – túlnyomórészt a belgiumi Euroclearnél – beragadt részét használta volna (nem csak a kamatokat, magát a tőkét is), de ennek Belgium kormánya hevesen ellenállt. Az Európai Bizottság tavaly három javaslatot tett le az asztalra: az állam- és kormányfők ezek közül választották a hitelt, de fenntartották a jogot, hogy később a nagyjából 200 milliárd eurónyi orosz vagyonhoz nyúljanak.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért is felelős biztosa szerdán elmondta, hogy az új javaslat szintén a költségvetés biztonsági rését használná fedezetnek. Ukrajnának reformokat kellene végrehajtania, hogy megkaphassa a pénzt. A hitel – a 90 milliárd eurós kölcsönhöz hasonlóan – az ukrán hiány kétharmadát fedezné. A maradékhoz bevonnák a nemzetközi partnereiket, és „ezeket az új hiteleket az unióban befagyasztott orosz állami vagyonból nyert rendkívüli jövőbeni bevételekből” fizetnék. Ursula von der Leyen bizottsági elnök újságírói kérdésre óvatosabban fogalmazott: „vannak lehetőségek, amelyeket a hitel visszafizetésére használhatunk”, a kamatokból nyert pénzt is becsatornázhatják.
A részletes bizottsági magyarázat szerint akkor kellene visszafizetni a tőkerészt, ha Ukrajna jóvátételt kap Oroszországtól.
A szerdán javasolt hitel előtt Friedrich Merz német kancellár egy levélben felszólította a tagállami kormányokat, hogy „méltányos mértékben” járuljanak hozzá Ukrajna finanszírozási hiányának csökkentéséhez. A kancellár azzal fenyegetőzött, hogy ha nem születik közös kötelezettségvállalás Ukrajna kisegítésére, akkor más uniós pénzügyi kérdéseknél fog blokkolni. Magyar Péterrel közös sajtótájékoztatóján kifejezetten összekötötte az ügyet az EU következő, 2028–2034-es költségvetéséről szóló megállapodással.
Von der Leyen szerdán bízott benne, hogy minden tagállam bele fog egyezni a hitelbe, és támogatta Merz javaslatát, de szerinte vannak, akik nem akarnak katonai támogatást adni. A kölcsönnek két része lenne, egy 20 milliárd eurós költségvetési, polgári támogatásra és egy 25 milliárdos katonai célokra. Azzal semmi problémát nem látott, hogy valamelyik tagállam részét csak előbbire fordítsák.
A hétéves büdzséről jövő héten az állam- és kormányfők rendkívüli EU-csúcsán is tárgyalnak, a decemberi ülésükön állapodnának meg róla. Von der Leyen bizottsági elnök szerdán közölte, hogy a novemberi csúcson be fogja mutatni a hiteljavaslatot is. Dombrovskis arról beszélt, hogy a kölcsön visszafizetése már az új költségvetési időszakba is bele fog lógni, arról is tárgyalni kell, hogy a hitelnél kapjon-e szerepet a büdzsé.