Abu-Dzabi: amerikai asszisztálás mellett Európa hibáztatására használta Moszkva az orosz–ukrán tárgyalást

Egy nagy fogolycsere ígéretével, a háború lezárásához vezető úton viszont érdemi eredmény nélkül zárult Abu-Dzabiban az amerikai részvétellel megszervezett orosz-ukrán találkozó, amelyet a nyilatkozatok szintjén az orosz delegációnak sikerült a maga javára fordítani. Az első nap több mint négy órán át tartó megbeszélése után a zárónapon mindössze két órán át tárgyaltak a felek. A tárgyalásokon európai ország nem képviseltette magát.

Alaszka 2.0?

Ha nem is elnöki találkozó szintjén, ahogyan tavaly Alaszkában, amikor Donald Trump és Vlagyimir Putyin tárgyaltak közvetlenül, de ahogyan akkor, mintha most is az orosz delegáció tudott volna többet kihozni a megbeszélésekből a maga javára. Ez nem jelent közvetlen változást az Oroszország által Ukrajna ellen csaknem öt éve indított háborúban – a több mint ezer kilométeres fronton az orosz nyomás nagyobb ugyan, de áttörést az Ukrajna ötödét ellenőrzésük alatt tartó támadók nem tudnak elérni, katonai és politikai céljaitól a Kreml messze van –, de arra a Kremlnek jó volt, hogy megint az Ukrajna védelmét fegyverszállítmányokkal és finanszírozással segítő európaiakat okolhassa a háborúért, mintha a gyors lezárás nem a háborút folytató orosz hadseregen és az orosz vezetésen múlna.

Ehhez remek színteret biztosított a tárgyalások megszervezésével az amerikai fél – ahogyan Alaszkában is tavaly. Igaz, ezúttal az amerikai elnök helyett a veje, Jared Kushner és az elnöki megbízott, a Putyinnal rendszeresen találkozó ingatlanmágnás, a diplomáciai előélet nélküli Steve Witkoff asszisztált ennek az atmoszférának a megteremtéséhez. Kushner tegnap arról beszélt, hogy Moszkva készen áll a békére „megfelelő feltételek mellett”, majd azzal folytatta, hogy „az oroszok is felteszik a kérdést”, hogy ugyanerre az európaiak hajlandók-e.

Mindezt úgy tette, hogy európai országok – sem az EU, sem a NATO tagjai – nem vehettek részt a megbeszélésen, noha a háború lezárásának feltételei Ukrajna mellett Európa biztonsági szempontjait is közvetlenül érintik.

Oroszország a megbeszélést arra használta fel, hogy Európát ostorozza, magát pedig a béke előmozdítójaként mutassa be abban az általa indított háborúban, amelyben orosz oldalon is legalább 350 ezer katona halt meg eddig: hivatalos adat nincs, de az orosz statisztikai hivatal adatbázisának feltörése adhat hozzávetőleges képet, bár a valós szám 500 ezer közelében is lehet, további egymillió súlyosan sérült katona mellett.

Az orosz delegációt vezető Vlagyimir Megyinszkij sajtótájékoztatója is jól mutatta, kommunikációs szempontból mi a legfőbb haszna a gyakorlati eredmény nélküli tárgyalásnak: Európa hibáztatása.

„Amint felébred a lelkiismeretük, azonnal részt vehetnek a béketárgyaláson” – mondta az európai országokról az egykori orosz kulturális miniszter, aki már korábban is vett részt orosz-ukrán tárgyalásokon a háború elején.

Az oroszok konfliktust, ukrajnai gennyes kelést látnak

„Az ukrajnai konfliktus megmutatta, hogy a Jalta és Potsdam utáni [azaz a II. világháború után létrejött] európai biztonsági rendszer nagyon rosszul működik. Ez az egész szerevezetre igaz, Ukrajnában csupán megmutatkozott a gennyes kelés. Így a szervezet egészében gyógyításra van szükség, a sebtapasz itt kevés – ez volt a megbeszélések központi témája” – mondta sajátos metaforát használva, anélkül, hogy a megbeszélésről érdemi konkrétumot mondott volna. A lényeg inkább, hogy a háborút konfliktusnak mondhassa – és gennyes kelésnek –, és egy nagy, általános rendszerszintű problémába illessze bele, ahol a Oroszország nem a probléma okozója, hanem a gyógyítás egyik aktív résztvevője.

„Az amerikai fél részvételével felvázoltuk egymásnak az álláspontjainkat. Bizonyos helyeken egyetértettünk, másokban nem, de ez a beszélgetés még bizonyosan folytatódni fog” – mondta, ezzel egyrészt gesztust gyakorolva az amerikai fél felé, másrészt azt megvalósítva, amit eddig is tett: tárgyalást imitált, miközben a háborút egyre intenzívebben folytatta. Moszkva mindeddig élt a lehetőséggel, hogy Trump az orosz szempontok előtérbe helyezésével, Ukrajna rovására is megteremthető béke gondolatával korábban is a tárgyalásokat szorgalmazta.

A tárgyalási szándék felvillantásával Putyin valahogy mindig elérte, hogy Trump elnéző legyen vele szemben annak ellenére, hogy a nyugati tűzszüneti javaslatokat lényegében mindig lesöpörte. Ez történt most is: a találkozó előtt Szergej Lavrov orosz külügyminszter – aki nem volt jelen Abu-Dzabiban – közölte, hogy elutasítják az európai tűzszüneti javaslatokat.

Európa diplomáciai pofozózsák

Az orosz delegációnak nem okoz zavart, hogy miközben elutasítja a tűzszünetet, a háború elnyújtásával az európaiakat vádolja. Megyinszkij ebben a szellemben kijelentette: „Ami az európaiak álláspontját illeti, ők lényegében Ukrajna kollektív átverésével foglalkoznak: finanszírozzák és fegyverekkel látják el az egyik harcoló felet, és ezzel lényegében a békés lakosság körében tömeges halált okoznak. Ezért aztán nem is egészen értjük, miről lehetne velük beszélni.”

Egyúttal jelezte, nincs is mit beszélni az európai országok képviselőivel, akikkel egyébként a tárgyalások alatt az ukrán delegáció konzultált. „Nem is értjük, milyen minőségükben vannak itt. Ez a tárgyalás háromoldalú” – mondta az európaiakról. „Ha turistaként jöttek ide, hát akkor beszélgessenek a szálloda halljában” – szúrta oda még lekezelően.

Egyetlen kézzelfoghatónak tűnő eredménye a megbeszéléseknek egy orosz részről jelentősnek mondott fogolycseréről szóló megállapodás volt. Igaz, részleteket erről későbbre ígért, így egyelőre nem tudni, mennyi hadifogoly térhet haza.

Megyinszkij magabiztos nyilatkozatát erősítette az is, hogy az amerikai elnök VIP-küldöttsége, azaz Kushner és Witkoff közölte, hogy Abu-Dzabiból Moszkvába utaznak, ahol Putyinnal átbeszélik a kétnapos tárgyalást. „Igyekszünk nagyobb előrelépést elérni bizonyos kérdésekben, mert látunk erre lehetőséget” – mondta megint konkrétumok nélkül, ám az orosz fél felé ezzel is gesztust gyakorolva Kushner. Az amerikai elnök veje, csak érintőlegesen említette meg, hogy az európaiak részévetele a háború lezárását célzó megbeszéléseken egyébként idővel indokolt. Ehhez azonban szerinte egy személyt kellene kijelölnie Európának.

Moszkva után Witkoffék az ukrán elnökkel is találkoznak, de az előzetes nyilatkozatokkal ellentétben nem Kijevben beszélnek Volodimir Zelenszkijjel, hanem Írországban. Witkoff egyébként úgy vélte, „nagyszerű lenne”, ha az orosz és az ukrán elnök közvetlenül is tárgyalnának, de úgy vélte, „ehhez az oroszok érdemi előrelépést szeretnének látni”. A mondat ismét azt sugallta, hogy ez az előrelépés nem az oroszokon, hanem Ukrajnán múlik.

Valamire az év vége előtt megoldást remél Ukrajna

Az ukrán fél óvatosan nyilatkozott a tárgyalásokról, megköszönve az amerikai fél közreműködését ennek megszervezésében. Ukrajna fő béketárgyalója, David Arahamija szerint az orosz fél nagyon pontos utasítással érkezett, így a megbeszélés szerinte minden korábbinál keményebb volt – írta a CNN. A Nép Szolgája kormánypárt frakcióvezetője szerint ugyanakkor fontos, hogy a párbeszéd valamilyen formája létrejött. Az amerikaiak kevéssé egyértelmű álláspontjával, és az oroszok határozott elutasításával ellentétben kijelentette, hogy a rendezéshez nélkülözhetetlen az európai országok közvetlen részvétele a tárgyalásokon.

Kushnert és Witkoffot arra kérte, hogy az ukrán elnökkel tervezett írországi találkozójukon vitassák meg a mostanihoz hasonló tárgyalás következő időpontját – azaz, a kétnapos, a nyilvánosság előtt nem látható érdemi eredmények hiánya ellenére Ukrajna is támogatja, hogy ha másképp nem, legalább ilyen formációban folytatódjanak a megbeszélések az öt éve tartó háború lezárása érdekében. Bár konkrét eredményekről ő sem beszélt, végül mégis meglepően optimista kijelentést is tett: „Úgy vélem, jó lendületben vagyunk ahhoz, hogy megoldást találjunk az év vége előtt.” – igaz, azt nem tisztázta, hogy ezt magára a háború lezárására vagy a fogolycsere leszervezésére értette.