Amerikai udvariaskodás Abu-Dzabiban: Trump veje szerint Putyin hajlandó a békére, a kérdés, hogy az ukránok és az európaiak is készek-e rá

Ellentétben a francia külügyminiszter bejelentésével, európai részvétel nélkül ért véget Abu-Dzabiban amerikai közvetítéssel a háború lezárását célzó tárgyalás első napja az orosz az ukrán delegáció között. Az első nap konklúziója meglehetősen bizarr:

Az orosz fél az európai országokat a háború elhúzódásával vádolja, eközben pedig épp az általuk és Ukrajna által is javasolt tűzszünetet utasítja el. Mindezt pedig az amerikai fél úgy kommentálja, hogy az orosz fél készen áll a békére, míg az ukránok és az európaiak esetében ez kérdés.

A szerdai tárgyalási nap végén a hírek szerint az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff és Donald Trump veje, Jared Kushner Moszkvába, onnan pedig Kijevbe utazik. A Trump által kinevezett ingatlanmilliárdos, a diplomáciai tapasztalattal nem rendelkező Witkoff az elmúlt két évben számos alkalommal nyilatkozott előzékenyen Vlagyimir Putyinról – legutóbb épp emberségességéről, miután négy év fogság után szabadon engedte az Ukrajna megszállt részén elfogott 75 éves amerikai Stephen Hubbardot –, és láthatóan előnyt élveztek nála a háború rendezésének orosz feltételei, szemben Ukrajna Európát is érintő biztonsági szempontjaival. Ez a nézet nem áll távol Trumptól sem, aki a CBS-nek adott interjújában beszélt arról, hogy Ukrajna „egy kissé más formát ölthet” a békekötéskor – bár konkrét területeket nem említett.

Most Kushneren volt a sor, hogy a háborút 2022-ben elindító orosz elnökről pozitívan nyilatkozzon az Abu-Dzabiban tartott tárgyalás első napjának végén: az amerikai elnök veje szerint Putyin hajlandó a békére, „a megfelelő feltételek mellett”. Mindez valójában nem jelent előrelépést, Putyin eddig is hajlandó volt a számára megfelelő feltételek mellett a békére, ami Ukrajna kapitulációját jelenti, érdemi biztonsági garanciák nélkül, amelyek híján Oroszország nem csak a már elfoglalt területeket csatolná magához jogi elismeréssel, de nem volna érdemi akadálya annak, hogy folytassa előrenyomulását Ukrajnában, amelynek már létjogosultságát is egyre kevésbé ismerik el a Kreml félhivatalos propagandistái.

Ráadásul Kushner a Kremlnek megfelelő narratívában folytatta nyilatkozatát: „Az oroszok ugyanazt a kérdést teszik fel az ukránoknak és az európaiaknak: készen állnak a békére?”

Hogy az orosz-amerikai összhang még látványosabb legyen, ebben a szellemben beszélt az orosz külügyminiszter helyettese is. Alekszandr Grusko szerint az EU nem a háború lezárásában, hanem annak elnyújtásában érdekelt. A háborút elindító Oroszország külügyminisztere szerint „az Egyesült Államok szövetségesei” – tehát nem maga az Egyesült Államok – olyan katonai megerősítéseket tervez, amelyek „az Oroszországgal való nagy összecsapás előkészítését célozza.”

Mindezekre erősített rá az orosz külügyminiszter: Szergej Lavrov közölte, hogy elutasítja az európai követelést az azonnali tűzszünetről. Az orosz fél nem is adta jelét, hogy enyhítene a háború intenzitásán, a múlt héten hajtotta végre az egyik legnagyobb számú civil halálos áldozattal járó támadását egy humanitárius segélyosztó pont ellen Zaporizzsje közelében. Dnyipróban pedig a tárgyalás napján hajtottak végre támadást az orosz erők, a város kritikus infrastruktúráját ért becsapódás során két ember meghalt.

Lavrov és Grusko egyébként nem vett részt a tárgyalásokon, ahogyan Putyin külügyi tanácsadója, Jurij Usakov sem. Ott volt viszont az elnök megbízottja, Vlagyimir Megyinszkij – korábbi kulturális miniszter, a világot nagyorosz szempontból értelmező történész, aki már vett részt korábbi orosz-ukrán megbeszélésen – valamint Lavrov két másik helyettese, Szergej Rjabkov és Mihail Galuzin, továbbá az Orosz Fegyveres Erők Vezérkara Fő Hadműveleti Igazgatóságának helyettes vezetője, Jurij Zsigarlovszkij, és a katonai hírszerzésért felelős Igor Kosztyukov.

A korábban is hallott orosz vádaskodások és az Ukrajnára, Európára némiképp neheztelő korábbról is ismert amerikai megjegyzések ismeretében nem történt érdemleges elmozdulás a tárgyalás első napján. Ezt sugallta az ukrán nyilatkozat is, amely szerint egyelőre csak újabb fogolycsere részletei jöttek szóba, minden egyéb csak a delegációk és saját államaik vezetőivel való konzultáció után a tárgyalások második napjának végén lesz megismerhető.

Ukrajna közben az európaiakkal is tárgyal

Az ukrán főtárgyaló Rusztem Umerov, a külső hírszerző szolgálat vezetője, mellette Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke, az elnöki hivatal vezetőhelyettese, Zelenszkij pártjának frakcióvezetője valamint az ukrán katonai hírszerző ügynökség helyettes vezetője vesz részt a tárgyalásokon.

Az ukrán és amerikai tárgyalócsapat kedd reggel az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO és az Európai Bizottság képviselőivel találkozott Abu-Dzabiban.