A republikánusok 96 év után szenvedtek vereséget Kansasben, és ez csak a jéghegy csúcsa
Évtizedeken át elhódíthatatlan szenátori helyeket szereztek meg a demokraták a félidős választásokon a republikánusoktól. A Demokrata Párt 96 év után először nyert szenátori széket Kansas államban. Ez a győzelem önmagában is példátlan eltolódást jelent a Demokrata Párt felé, amely mind a képviselőházban, mind a szenátusban többségbe került. Kansas állam 165 éves történetében egyébként is csak két demokrata szenátor tudott győzni – az utolsó 1932-ben, ő 9 éven át volt szenátor –, a sor most a 62 éves Adam Hamiltonnal bővül. A metodista lelkész „nyitott gondolkodású demokrataként” határozta meg magát.
Minden amerikai állam két szenátort ad a szenátusnak, de a megválasztásukat eltolva tartják, így a következőre 2028-ban kerül sor. Az állam második szenátusi pozícióját addig a helyét 2010 óta őrző Jerry Morran republikánus politikus tölti be.
Most a republikánusok színeiben a 2020-ban első szenátori ciklusát elnyert Roger Marshall indult az újrázásért, ám történelmi vereséget szenvedett, 91 százalékos feldolgozottság alapján 45,9 százalékot szerezve.
Trump: Őt bármikor megválasztanák
Az eredményt bizonyosan befolyásolta Donald Trump népszerűtlensége – országosan 40 százalékon áll –, ami látványosan rávetült az elnök pártjára. Trump szerint természetesen a vereséghez neki semmi köze nincs, egyszerűen gyengék voltak a Republikánus Párt jelöltei.
Ezzel egyúttal a saját értékelését is beárazta, hiszen a választások előtt kedden még arról posztolt az X-en, hogy „Marshall az Egyesült Államok egyik legjobb szenátora”. Az elnök felelősséghárító szavait árnyalja, hogy Marshall 2020-ban könnyedén, 11 százalékponttal győzte le akkori demokrata ellenfelét. Trump pedig két éve az elnökválasztáson még 16 százalékpontos előnnyel nyert itt. Az ő megítélése volt a fő tényező, amire a győztes demokrata szenátor is utalt: Hamilton szerint ez a választás válasz volt „Washington szenvtelenségére és kegyetlenségére.”
A republikánus jelöltek az elnök népszerűtlenségétől tartva sokszor előnynek érezték, ha sikerül Trumptól távolságot tartaniuk. Kansasban először törölték is Trump tervezett nagygyűlését – hivatalosan arra hivatkozva, hogy a republikánusok helyzete az államban stabil, a gyakorlatban viszont talán épp a távolságtartás előnyeit mérlegelve. Végül azonban az elnök úgy döntött, hogy itt is megtartja a rendezvényét, ami a jelek szerint nem sokat használt a republikánus jelöltnek:
„Ezt a dolgot ma lezárom. Ennyi. El kellett jönnöm, hogy bebiztosítsam Roger újraválasztását. Meg kellett tennem. Nem akartam, mert ő jó ember, remek ember igazából. Ő az egyik legmegbecsültebb ember Washingtonban. Biztosra akartam menni. Maradhattam volna otthon, nézhettem volna tévét vagy csinálhattam volna bármi szarságot” – mondta az elnök a választás előtti nagygyűlésen. (Az elnök a crappy thing kifejezést használta, ez angolul is kilóg egy szalonképes választási beszédből.) Trump a rá jellemző módon sokat beszélt a saját korábbi sikereiről: „Szeretem ezt az államot, amelyikben mind a háromszor nyertem, több szavazattal, mint bárki más Kansas történetében.”
A hárommillió lakosú Kansas 15 százalékát hispán, jellemzően mexikói gyökerű lakosok adják, öt százalék afroamerikai, valamivel több, mint három százalék ázsiai. Beszédes, hogy Trump két éve gigantikus fölénnyel, 36 százalékponttal nyerte az elnökválasztást a felerészben spanyolajkúak lakta Seward megyében – itt van az ország legnagyobb marhahús-feldolgozó üzeme is –, most ugyanitt a republikánus szenátorjelölt 13 százalékponttal maradt el a demokrata Hamiltontól, akit Trump nagybetűket sosem nélkülöző posztjaiban „radikális baloldali HOLDKÓROS Hülyekratának [Dumocrat]” nevezett.
Az ICE dermesztő hatással volt a választókra
A 2024-ben a spanyolajkúak körében országosan is jól teljesítő Trumptól láthatóan sokan elfordultak a latinók. Eleinte Trump bevándorlásellenes megnyilvánulásait nem utasították el, úgy vélve, hogy az őket, legális bevándorlókat, vagy generációk óta ott élőket mindez nem fenyegeti. Mostanra azonban, látva az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatala (ICE) ámokfutását, a kép minden bizonnyal változott. Az ICE-t az elmúlt két évben valódi szakmai tapasztalat nélküli emberekkel töltötték fel, akik maszkban, fegyverrel, gyakran nem is igazán azonosítható ruhában szabályos utcai embervadászatokat tartottak országszerte, külső megjelenés alapján rángatva be embereket a fogdákba, sokszor azzal sem törődve, hogy az érintettek iratai rendben voltak. Így a megalázó, sokszor törvénytelen intézkedések legális bevándorlók és amerikai állampolgárok sokaságát is sújtották. Legutóbb egy kamerafelvételnek köszönhetően vádat emeltek a szomszédos Texasban az egyik ICE-ügynök ellen, aki egy menekülő férfit ütött el szándékosan az autójával. Korábban országosan nagy felháborodást váltott ki, hogy Minnesotában két, az ICE intézkedései ellen tiltakozó amerikai állampolgárt lőttek le.
A képviselőháznak Kansas négy képviselőt ad, közülük egy demokrata, Sharice Davids, aki 2019 óta a mostani félidős választásokon is könnyedén hozta a választókerületét, 59 százalékos győzelemmel. Nem sikerült azonban fordítani abban a körzetben, ahol a demokrata elmozdulás miatt erre volt esély: a republikánus Derek Schmidt megőrizte mandátumát, 51 százalékos eredménnyel. A másik két mandátum is stabilan republikánus maradt.
A kormányzói poszt is a demokratáknak áll
Bár Kansas alapvetően évszázados republikános bástya, két ciklus óta demokrata kormányzója van. Laura Kelly 2018 és 2022 után most is nyerésre áll, de az eredmény egyelőre nagyon szoros, így a matematikai esélye még megvan a győzelemre republikánus ellenfelének, Ty Mastersonnak. Ha itt fordítás is lenne, annak nincs akkora súlya, mint annak, hogy Kansas révén már biztosan többséget szereztek a demokraták a Szenátusban.
A máskor a republikánusok számára biztos győzelmet jelentő kansasi szenátori választás szokatlanul nagy tétjét mutatta az is, hogy ez volt az állam történetének legköltségesebb választási kampánya. A két párt a hárommilliós államban összesen 84 millió dollárt költött – 27 milliárd forintot, összevetésképpen a 2026-os magyarországi választás költségvetési ráfordítása 23 milliárd forint volt –, jelentősen túllépve a 2020-as, 49 millió dolláros eddigi rekordot.
Marshall támogatására Trump és korábban az alelnök, JD Vance is megjelent – ami az eredmény ismeretében számukra is személyes kudarcot jelent. Ennek beismerése Trumptól érthetően nem várható, ezt hamisítatlan stílusban írt posztjában világossá is tette:
„Én nem voltam a szavazólapon, ha rajta lettem volna, FÖLDCSUSZAMLÁSSZERŰ győzelmet arattunk volna!”
Az amerikai félidős választás eredményeit ebben a cikkünkben elemeztük, és érdemes megnézni a témába vágó stúdiós beszélgetést is:
