Obama laza mikrofondobásától Trump fenékmániájáig – a félidős választási kampány legemlékezetesebb pillanatai

Félidős választásokat tartanak kedden az Egyesült Államokban, amin a Republikánus Párt szinte biztosan elbukja többségét a képviselőházban, és a szenátusi többségük is veszélyben lehet, de ott néhány szoros állam fog dönteni. Az viszont biztos, hogy kőkonzervatív államokban is védekezésre kényszerültek, és a szavazás mindenképp mérföldkő lesz a közeljövőre nézve. A félidős választás tétjéről és az esélyekről itt írtunk részletesen, és percről percre közvetítésünkben is követjük a választás napját és az eredmények alakulását.

A kongresszusi választások általában nem a legizgalmasabb események, és a kampány sem hozza azt a politikai cirkuszt, mint az elnökválasztások. Idén ez másként volt, hatalmas a tét, és ennek megfelelően az elmúlt hetek és hónapok bővelkedtek a drámákban, és az emlékezetes pillanatokban. Ezekből válogattunk.

Barack Obama ott ütötte Trumpot, ahol a legjobban fáj neki

Senki sem tudja úgy felbőszíteni Trumpot, mint Barack Obama. A volt amerikai elnök ezt a félidős választás alatt is bizonyította, amikor egy jól sikerült poénnal sikerült kizökkentenie Trumpot, és elérnie, hogy fontos kampányüzenetei helyett a Fehér Ház nem túl népszerű renoválását védje. Obama egy ohiói kampányrendezvényen emlegette fel, hogy Trump hogyan alakította át a Fehér Házat.

„Nem tudom, észrevették-e, de úgy tűnik, nagyon fókuszál a lakásfelújításra” – mondta Obama, felemlegetve az amerikaiak körében rendkívül népszerűtlen báltermet, ami „nagyobb, mint a Fehér Ház”, valamint a Rózsakert lebetonozását, és a déli pázsitra rakott helikopterleszállót. „Mindenhol arany van, mi ez az aranyozási mánia? Mindenre még több arany! Úgy néz ki a Fehér Ház, mintha Szaddám Huszein nyitott volna egy Cheesecake Factoryt” – mondta Obama, utalva a híresen aranymániás iraki diktátorra, valamint egy giccses stílusa miatt is ismert amerikai étteremláncra.

Míg a republikánusok és a konzervatív média a poén miatt azzal támadta Obamát, hogy elitista, és lenézi az átlagamerikaiakat, mintha valójában az étteremláncot kritizálta volna, és nem Trumpot, az elnök már nem követte ezt a kommunikációs stratégiát. Az ingatlanosból lett politikus, aki rendszeresen és minden másnál nagyobb lelkesedéssel szokott beszélni az elnöki rezidencia és a főváros átalakításáról, felhúzta magát, és nem hagyta annyiban.

Újságíróknak nyilatkozva az ideje felét arra szánta, hogy ostobának nevezze Obamát, aki nem értékeli, hogy milyen jó munkát végzett, majd kampányrendezvényeken perceken át, részletesen beszélt a híveinek arról, hogy milyen átalakításokat végzett az épületen. Aláhúzva ezzel azt a demokrata kritikát, hogy többet foglalkozik a felújítással, mint az ország irányításával.

Obama pedig lecsapott a magas labdára. Egy Georgiában tartott kampányrendezvényen cikizte Trumpot és a republikánusokat, hogy többet foglalkoznak a viccével, mint a gazdasággal. Szerinte az egész kormányt mozgósították, hogy válaszoljanak a viccére, hozzátéve, hogy „nem az infláció, hanem emiatt a vicc miatt”. És nem felejtette el kiemelni, hogy Trump azon már egyáltalán nem sértődött meg, hogy Szaddám Huszeinhez hasonlította.

Obama a jelenlétét a kampányhajrában még fokozni is tudta, amikor Abdul El-Sayed michigani demokrata szenátorjelölttel kampányolt, és annak végén lazán odadobta a mikrofont egyik segédjének. Ez a pillanat aztán széles körben elterjedt a neten.

Jon Husted feneke

A kampány híressé tett valamit, amire senki sem számított, valószínűleg leginkább Jon Husted ohiói republikánus szenátor nem. Jon Husted seggét. Aki pedig ezt elérte, nem más, mint Donald Trump, aki még saját magához képest is egészen furcsa dolgokról kezdett el beszélni kampánykörútja egy-egy állomása során. Olyannyira, hogy egy Tennessee államban tartott eseményen meg is jegyezte, hogy „mondhatom a legostobább dolgokat, és tapsoltok, hogy »ó, úgy szeretünk«”.

Az egész október 12-én kezdődött, amikor a szenátorjelölt mellett kampányolt Ohióban. „Nemigen szoktam ilyesmit csinálni férfiakkal. Elkezdtem szemügyre venni a testét, mert nem tudtam, hogy nagyszerű sportoló. Végigmértem, tetőtől talpig. Megnéztem a seggét” – mondta, amire közönsége nagy nevetéssel reagált. A reakció annyira jó volt, hogy ezt követően több kampányrendezvényen is visszatért a témára, és Kentuckyban, Észak-Karolinában és még egyszer Ohióban is elismételte, hogyan mérte végig a szenátorjelölt fenekét, és azt mennyire csodásnak találta. „Egy rakás izom” – jellemezte.

Trumpnál vissza-visszatérő téma volt a republikánus politikusok külseje, egymás után dicsérte őket. „Amennyiben szerelmes tudnék lenni egy férfiba […], az ő lenne” – mondta Tim Scott dél-karolinai szenátorra. „Ő aztán egy jóképű férj” – mondta Darline Graham dél-karolinai szenátorjelölt férjére (egy-egy államnak két szenátora is van). „Jóképű férfi, tetőtől-talpig férfi” – jellemezte Mike Collins képviselőt, georgiai szenátorjelöltet. „Harmincéves teste van” – dicsérte Robert Kennedy egészségügyi minisztert.

De nem úszta meg a vele kampányoló Nicki Minaj sem. „Az előbb egy pokolian szép feneket láttam – Nicki Minajét” – mondta egy michigani kampányrendezvényen. Majd hozzátette, hogy „ezt nehéz lenne nem észrevenni.”

Vivek Ramaswamy elbaltázott támadása

Az Ohio állam kormányzói posztjáért induló republikánus jelölt, Vivek Ramaswamy és kampánycsapata úgy hihette, hogy aranyat talált, amikor rábukkantak demokrata ellenfele, Amy Acton édesanyjára, aki nem volt túl jó véleménnyel saját lányáról. „Amynek komoly problémája van, egy hazug, hazudik a múltjáról […], egész életében hazudott, segítségre van szüksége” – mondta egy hirdetésben Acton anyja, arra biztatva az ohióiakat, hogy ne válasszák meg kormányzónak.

A hirdetés a félidős választások legnagyobb botrányát robbantotta ki, de nem úgy, ahogy arra Ramaswamy számított. Miután a reklámot egy ohiói politikai blogger közzétette, hamar kiderült, Acton gyerekkora óta nem látta az édesanyját, és erre nagyon jó oka volt. A demokrata kormányzójelöltet ugyanis 10-12 éves kora között szexuálisan bántalmazta mostohaapja, Cledith Arthur, akit 1978 júliusában letartóztattak a mostohalánya megerőszakolása miatt, majd szeptemberben egy vádesküdtszék vádat is emelt ellene.

Ítélet az ügyben nem született, mert a férfi, Acton édesanyjával együtt elmenekült az államból, és szökevényként halt meg. Majd kiderült az is, hogy egy korabeli cikk szerint a férfi ellen 1974-ben vérfertőzés vádjával indítottak eljárást, mert egyik saját lányát is megerőszakolta. Actont és testvérét elvették az édesanyjától, és azóta nem találkoztak.

Miután ez kiderült, Ramaswamyt nemcsak a demokraták, de több republikánus is támadta a hirdetés miatt, de ahelyett, hogy eltolta volna magától, a republikánus jelölt teljes mellszélességgel kiállt a hirdetés mellett. Kampánya elismerte, hogy ők készítették a hirdetést, majd közölték, hogy négymillió dollárt költenek annak terjesztésére. A döntést Donald Trump és alelnöke, J. D. Vance is támogatta.

Az Axios értesülései szerint a próbavetítéseken ragyogónak találták a hirdetést a még bizonytalan szavazók meggyőzésére, Ramaswamy kampányfőnöke pedig azt hangoztatta, hogy ez véget fog vetni Acton kampányának. A dolog azonban fordítva sült el. Egy, az Axiosnak megmutatott belső republikánus felmérés szerint a hirdetést ismerő emberek 2-1 arányban mondták, hogy azzal csak azt érték el, hogy inkább Actonra szavazzanak. A hirdetést a republikánus kampány végül a választás hajrájában visszavonta, hamarabb, mint ahogy eredetileg tervezték.

Dan Sullivan vs. Dan Sullivan

Az alaszkai kongresszusi választások nem szoktak nagy feltűnést kelteni, most azonban országos hírré vált az ottani szenátorválasztás, egyrészt, mert ott is lehet esélyük a demokratáknak, másrészt a szavazólapon szereplő nevek miatt. Az újraválasztásáért küzdő Dan Sullivan republikánus szenátor egyik kihívója ugyanis Dan Sullivan volt. Az alaszkai választási bizottság megpróbálta eltávolítani a szavazólapról, de az állam legfelsőbb bírósága egy nyáron hozott ítéletében ezt megtiltotta. Az állam törvényei ugyanis egyáltalán nem tiltják, hogy két ugyanolyan nevű ember induljon egy posztért, még akkor sem, ha az egyik csak azért van ott, hogy szavazatokat szipkázzon el egy harmadik jelölt megsegítésére.

A szavazólapon egyébként jelezve van, hogy ki melyik. A szenátori posztja megtartásáért küzdő Dan Sullivan úgy szerepel, hogy „Sullivan, Dan S.” és a neve után oda van írva, hogy ő a hivatalban lévő regisztrált republikánus jelölt, míg a másik úgy, hogy „Sullivan, Daniel J. Jr.”. Ez azonban nem akadályozta meg a republikánusokat, hogy csalást kiáltsanak, köztük Donald Trumppal. Az elnök szerint még az sem akadályozza a zavart, hogy Dan Sullivannél jelezték, hogy „incumbent”, azaz hivatalban lévő, mert szerinte egy csomó ember nem tudja, hogy mit jelent az, hogy „incumbent”.

A választás előtti napokban aztán a New York Times tényfeltáró cikkéből kiderült, amit mindenki gyanított, hogy a másik Dan Sullivant a demokraták vették rá az indulásra, pont azért, hogy saját jelöltjüket segítsék. Trump legfőbb ügyészsége gyorsan pert is indított, azt akarták elérni, hogy blokkolják az eredményt, ha a republikánus jelölt veszít, ezt azt azonban a bíróság megszüntette, mert lehetetlent kértek.

Nem először fordult ilyesmi elő az Egyesült Államokban. 2024-ben Washington államban három Bob Ferguson indult a kormányzóválasztáson – egy demokrata jelölt, és két másik, akiket egy republikánus aktivista vett rá erre pénzzel. 2020-ban pedig Floridában indított egy volt republikánus állami szenátor egy másik Rodriguez nevű férfit a demokrata szenátorjelölt, Jose Javier Rodriguez ellen.

„Ez egy régi hagyomány” – mondta a CNN-nek Thomas Kahn, az American University Kongresszusi és Elnöki Tanulmányok Központjának igazgatója. „Ez nem helyes gyakorlat” – tette hozzá Kahn, de „ha bűncselekmény lenne megpróbálni összezavarni a választókat, akkor minden politikus börtönben ülne.”

Dráma Michiganben

Az egyik legnagyobb figyelemmel kísért verseny a michigani szenátorválasztás, ahol Mike Rogers republikánus képviselő küzd a demokrata Abdul El-Sayed ellen, akit Obama mellett a progresszív szárny is teljes mellszélességgel támogat. Az utóbbi, annak ellenére, hogy közvélemény-kutatások nagy győzelmet jósoltak neki a demokrata előválasztáson, végül 1 százalékponttal tudott nyerni Haley Stevens képviselőnő ellen. Utóbbi a pártvezetés választottja volt, mert úgy hitték, hogy a mérsékeltnek gondolt politikus nagyobb esélyekkel tudja majd megszólítani a független és a Trumpból kiábrándult republikánus szavazókat.

A választás előtti napokban azonban ezt már megbánták. Az egész azzal kezdődött, hogy Stevens vőlegénye, a demokratákat sok pénzzel támogató Jason Turkish egy héttel a választás előtt bejelentette, hogy a republikánus jelöltre fog szavazni. Stevens ezután ugyan még azt mondta, hogy ő a demokrata jelöltet támogatja, de ezt annyira kelletlenül tette, mintha a fogát húznák, és azt is jelezte, nem fog kampányolni vele.

A párton belül ugyan megpróbálták oldani a kettőjük között lévő feszültséget, de ez nem járt sikerrel. Stevens vasárnap robbantotta a bombát, és miután Rogersszel együtt jelent meg egy templomban, bejelentette, hogy vőlegényéhez hasonlóan ő is a republikánus jelöltre fog szavazni, és még közös sajtótájékoztatót is tartottak.

A Demokrata Párt azonnal összezárt El-Sayed mögött. Stevenst a michigani pártszervezet azonnal kizárta a soraiból, közölve, hogy többet soha nem is lehet a párt tagja, kongresszusi stábjának több mint a fele, köztük irodavezetője tiltakozásképpen felmondott. A demokraták szenátusi vezetője, Chuck Schumer, aki az előválasztáson még őt támogatta, aljas árulásként jellemezte Stevens tettét. Nate Silver összesítésében El-Sayed 49,9 százalékkal vezetett a 45,2 százalékra mért Rogersszel szemben.