Trump alig tiltott ki két tévét és egy lapot a Fehér Házból, a döntés máris visszaütött rá
Amikor Donald Trump amerikai elnök hétfőn átadta a Fehér Ház új helikopterleszállóját, kisebb beszédet is tartott. Ezt csak onnan lehet tudni, hogy mozgott a szája. Szavait azonban egyáltalán nem lehetett hallani. Az ünnepélyes átadót ugyanis bojkottálták az ilyen eseményekről általában közvetítő nagy amerikai televíziók, miután Trump múlt pénteken saját közeli tanácsadóit is meglepve váratlanul kitiltotta a Fehér Házból a CNN és MSNOW (a korábbi MSNBC-t) hírtelevíziókat, valamint a Politico című lapot.
„Ez egy kicsit visszafelé sült el” – jegyezte meg az eseményt a saját kamerájával közvetítő jobboldali Newsmax televízió riportere, miután a hanghiány miatt kénytelenek voltak félbeszakítani a közvetítést. Az eseményről a Fehér Ház videócsapata is közzétett felvételt, de a háttérben lévő elnöki helikopter motorjának dübörgése azon is teljesen elnyomta Trump hangját, amit a beszámolók szerint a helyszínen sem lehetett hallani.
„Nem lennék annak a helyében, akinek el kellett mondani neki”, hogy mi történt, mert, „biztosan őrjöngött, hogy erről a fontos napról nincsen jó hangú videó” – mondta a New York Timesnak Farah Griffin, aki Trump első elnöksége alatt a Fehér Ház kommunikációs igazgatója volt. A feltételezések szerint a nagy tévék egyébként megoldották volna, hogy hallani lehessen a beszédet.
De nem csak ennyi történt. Több amerikai lap, és nagy képügynökségek, mint az AFP, a Reuters sem adott ki hétfőn fényképeket az elnök egyik nagy büszkeségének számító helikopterleszálló átadásáról, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat a Fehér Házból kitiltott lapokkal, amik azonnal pert is indítottak a döntés ellen.
A Fehér Ház hétfőn feltehetően erre is reagálva elindította a Trump TV-t, egy éjjel-nappal működő YouTube-csatornát, írta a The Hill. A Fehér Ház az X-en azt írta, hogy „minden fontos pillanat nem kerülhetett be a tévébe, mostantól azonban igen”. Az viszont nem volt világos, hogy minden fontos eseményt közvetíteni terveznek-e, magyar idő szerint szerda este például Trump egyik márciusi nagygyűlésének ismétlése ment.
Frusztrált Trump
Az amerikai elnök pénteken a közösségi oldalán közzétett posztjában jelentette be a kitiltásokat. A döntést azzal indokolta, hogy az említett médiumok „folyamatosan fake newst” terjesztenek. Pár perccel később az Ovális Irodában egy kérdésre válaszolva szintén azzal magyarázta a tiltást, hogy megunta, hogy fake newst olvas és lát. Aztán már arról beszélt, hogy nincs oka, „ez egyszerű tiltás, nem akarom őket az irodámban, nem akarom őket itt”, és az elmúlt két évben elege lett a közzétett cikkekből. A három médium riportereit másnap már nem is engedték be a Fehér Házba, sajtóbelépőjüket visszavonták, és kiküldték őket az épületből.
A több politikai veresége miatt egyre frusztráltabb Trump azután hozta meg a döntést, hogy a csak „élő nyomtatóként” ismert rejtélyes szőke asszisztense, Nathalie Harp megmutatott neki több televíziós klipet, valamint legalább egy grafikát a Politicótól – mondták az esetet ismerő, névtelenül nyilatkozó emberek a CNN-nek. A Wall Street Journal forrásai szerint Harp olyan felvételeket mutatott neki, amin az MSNOW műsorvezetői kritizálták az elnököt. Mindkét lap megjegyezte, hogy a döntés idején nem volt a Fehér Házban Trump több tanácsadója, és külön is kiemelték Susie Wiles kabinetfőnököt, akit úgy ismernek, mint azon kevés emberek egyikét, akik képesek visszafogni az elnököt.
Az elnököt a döntést megelőző héten egyre jobban irritálták az egymás után érkező rossz hírek és vereségek. A legfelsőbb bíróság nemet mondott egyik legfőbb tervére, hogy korlátozzák a levélben szavazást, az amerikai jegybanknak megfelelő Fed a tiltakozása ellenére megemelte az alapkamatot, egy bíróság nem engedélyezte, hogy a nevét rárakja a Kennedy kulturális központra, fia pedig beismerte, hogy egy orosz oligarcha nagy összeggel finanszírozta az esküvőjét.
Közben tanácsadói arról számoltak be neki, hogy a republikánusok rosszul állnak a közelgő félidős kongresszusi választások előtt, és a szoros verseny elé néző republikánus jelöltek közül többen elkezdtek távolságot tartani tőle. Emellett közölték vele, hogy a népszerűtlen, és az üzemanyagárak emelkedését okozó iráni háború miatt a konzervatív szavazóbázis nem valami lelkes a választások előtt.
Péntekre a CNN cikke szerint az elnököt már erőteljesen frusztrálták az említett ügyekről, valamint az arról szóló beszámolók, hogy akadályozza a republikánusok győzelmét a félidős választásokon. Döntése a három sajtótermék kitiltásáról a Wall Street Journal értesülései szerint teljesen váratlanul érte több magas rangú munkatársát is. A lap úgy tudja, az esetleges kitiltást korábban már többször emlegette, de eddig sikerült róla lebeszélni. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő ingerülten reagált a hírre a WSJ-nek, szerinte ez a lépés nem sokat segít abban, hogy jobb legyen az elnök sajtója.
A sajtószabadság kirívó megsértése
A három érintett sajtótermék hétfőn bejelentette, hogy pert indítanak a Fehér Ház ellen a kitiltásuk miatt. Szerintük Trump döntése szembemegy a sajtószabadságról szóló első alkotmánykiegészítéssel, hiszen az elnök egyértelműen azért tiltotta ki őket, mert nem tetszettek neki a tudósításaik. Ebben a sajtó- és szólásszabadsággal foglalkozó szakértők is egyetértettek.
„Az elnök döntése, amellyel tudósításaik tartalma miatt kitiltja a hírszervezeteket a Fehér Házból, az első alkotmánykiegészítés kirívó megsértése”
– erősítette meg az AP-nek Jameel Jaffer, a Columbia Egyetem szólásszabadságot védő intézete, a Knight First Amendment Institute igazgatója.
Egyértelművé válik, hogy ezt a kormányt nem érdeklik a sajtó- és szólásszabadság szabályai és normái – mondta Amy Kristin Sanders, a Penn Állami Egyetem médiatörvényekkel foglalkozó professzora, aki szerint a második Trump-kormány minden korábbi modern elnöknél erőteljesebben lép fel a sajtószabadság ellen. „Nincs olyan hét, amikor nem tesznek lépéseket a sajtószabadság rombolására ebben az országban” – mondta a New York Timesnak Clayton Weimers, a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi sajtóvédő szervezet Észak-Amerikával foglalkozó részlegének igazgatója. A National Press Club washingtoni újságíró-szervezet igazgatója a sajtószabadság elleni példátlan támadásként jellemezte a tiltást.
Trumpnak nem ez az első támadása a sajtó ellen. Még első elnöksége alatt a CNN egyik riporterét, Jim Acostát tiltotta ki a Fehér Házból, de egy per után a bíróság elrendelte, hogy kapja vissza a belépőjét. Tavaly az AP-t tiltotta ki az Ovális Irodából és az elnöki különgépről, mert a hírügynökség nem volt hajlandó a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölként említeni, az ügyben indított per még zajlik.
Emellett Trump pereket indított a New York Times, a Wall Street Journal és a BBC ellen is, kormányzata az ABC televíziót a sugárzási engedélyének megszüntetésével fenyegette Jimmy Kimmel humorista viccei miatt, a védelmi minisztérium pedig korlátozni próbálta az újságírók bejutását a Pentagonba.
Trump a Wall Street Journal értesülései szerint rendszeresen fel szokta vetni – legutóbb az előző hónapban beszélt erről –, hogy ki kéne paterolni az újságírókat a Fehér Házból, és a nekik szánt helyiséget át kellene tenni egy közeli épületbe, de erről sikerült lebeszélni.
Trump és a Fehér Ház
A Fehér Ház hétfőn egy közleményben kijelentette, hogy az első alkotmánykiegészítés azt nem védi, hogy a sajtótermékeknek bejutásuk legyen az épületbe és a sajtószobába. Trump hétfőn a közösségi oldalán kijelentette, hogy a Fehér Ház nem támadja a szabad sajtót, hanem „a FAKE NEWS ellen indít támadást, ami rákos daganatként növekszik a szeretett Amerikai Egyesült Államunkban. Korrupt, céltudatos, mindent átszövő, teljes mértékben összehangolt és teljesen kontrollálhatatlan. Fenyegetést jelent nemzetbiztonságunkra, és meg kell állítani, MOST!”
A Fehér Ház sajtóosztálya nem nyilatkozott az ügyben, csak Trump közösségi oldalas posztját ajánlotta. J. D. Vance alelnök hétfőn közölte, hogy az érintett sajtótermékek továbbra is szabadon tudósíthatnak, még mindig „hozzáférésük van a szólásszabadsághoz, csak a továbbiakban már nem lesz irodájuk a Fehér Házban”. Trump egy posztban jelezte, arra számít, hogy a bíróság a három cégnek ad majd igazat, mivel az ügy ugyanahhoz az egyébként általa kinevezett bíróhoz került, aki 2018-ban a CNN tudósítójának belépőjét is visszaállította. Az elnök már előre jelezte, hogy fellebbezni fognak az ügyben.
Jogi szakértők szerint a Fehér Háznak nincs sok esélye. Az egészen az 1970-es évekig visszanyúló jogi precedensek szerint a Fehér Ház eldöntheti ugyan, hogy kiket engednek be, de ha egyszer már megadták az engedélyt, azt nem vonhatják vissza azért, mert elégedetlenek a tudósításaikkal. „Nem kötelesek beengedni senkit, ám ha már beengednek valakit, nem dönthetnek a belépésről nézőpont vagy tartalom alapján” – mondta a Reutersnek Lucy Dalglish, a Marylandi Egyetem újságírás-professzora.
Az igazságügyi minisztérium kedden a bíróságnak benyújtott iratban már azzal indokolta az érintett sajtótermékek kitiltását, hogy azok nemzetbiztonságot érintő érzékeny információkat tettek közzé. „Az elnöknek ezért nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy a hozzáférést a Fehér Ház területéhez olyan szervezetekre korlátozza, amelyek nem jelentenek akkora kockázatot a nemzetbiztonságra” – írták.
A szólásszabadságot általában erőteljesen védő republikánus politikusok nagyrészt hallgattak, és csak páran ítélték el a döntést. Viszont Melik Abdul republikánus stratéga szerint zárt ajtók mögött mindannyian azon a véleményen vannak, hogy Trump nagy hibát követett el, csak ezt nyilvánosan nem vállalják, mert félnek az elnök bosszújától.
A demokrata politikusok közben egymás után ítélték el a tiltást, amit úgy értékeltek, mint a szólásszabadság megsértését, a sajtó cenzúrázását és elhallgattatását. „Donald Trump csak azt teszi, amit a diktátorok a történelem során tettek” – jelentette ki Chuck Schumer szenátor, a szenátusi vezetőjük.
Összefogtak
A tiltásnak hétfőn már nem várt következményei lettek, ahogy az amerikai televíziók és a sajtó egy része szolidaritásból kiállt a kitiltott tévék és lap mellett. Aznap a Fox News, az ABC News, a CBS News, a CNN és az NBC News közölte, hogy nem fognak televíziós közvetítést nyújtani a Fehér Házból, és nem követik Trumpot New Yorkba, ahol amellett, hogy a város polgármesterével találkozott, az ENSZ Közgyűlésére utazott. Ezt azután tették, hogy hétfőn a CNN feladata lett volna, hogy az úgynevezett „tévés pool” részeként felvegye az elnöki eseményeket. Emellett több lap, köztük a New York Times, a Washington Post, valamint az AP és az AFP is bejelentette, hogy hétfőn éjfélig nem közölnek egyetlen fényképet sem az elnök részvételével zajló eseményekről, és a Getty Images rendszerében is csak kedden jelentek meg a hétfőn készített fényképek.
A tévés pool az öt nagy amerikai tévécsatorna stábjaiból áll, amelyek váltásban veszik fel az elnök napjának sajtónyilvános eseményeit, majd a felvételeket a többieknek is elérhetővé teszik. A CNN kitiltása után a pool jelenlegi vezetője, a jobboldali és egyébként Trumppal szemben nem túl kritikus Fox News washingtoni irodájának vezetője, Bryan Boughton a pool előfizetőinek küldött emailben számolt be arról, hogy nem lesz pooltudósítás a CNN kitiltása miatt, és a feladatot egyikük sem veszi át. Később egy nyilvános közleményben kijelentették, hogy „a köznek létfontosságú érdeke, hogy pontos és független információkat kapjon a kormányáról. Egyetlen kormányzat sem korlátozhat egy hírszervezetet azért, mert kifogásolja a tudósításait.”
Ennek következménye volt az, hogy a Washington és a Fehér Ház átalakításának kiemelt fontosságot tulajdonító Trump szívéhez közel álló új fehér házi helikopterleszálló átadásán nem volt olyan stáb, ami képes lett volna azt rendesen, hanggal felvenni. Így végül, amit akkor mondott, gyakorlatilag olyan volt, mintha el sem hangzott volna. Ez különösen fájhat az elnöknek, akinek a televízió a legfontosabb – mondta a New York Timesnak a Trump valóságshow-s karrierjéről könyvet író Ramin Setoodeh. Ez olyan neki, mintha törölték volna a műsorát – mondta az író.
Ha ez így marad, az különösen furcsa helyzetet teremthet csütörtökön, amikor Trump a sajtót cenzúrázó és az állami sajtót propagandagépezetként használó Kína elnökével, Hszi Csin-pinggel találkozik a Fehér Házban. „Ha nincs ott egy pártatlan szervezet kamerája a középpontban, akkor teljes mértékben ki vagy szolgáltatva annak, amit a Fehér Ház vesz fel és tesz közzé” – mondta a Washington Sunnak a Fehér Ház sajtószobájában Wid Lyman, a szélsőjobboldalinak tekintett és jogvédők által bevándorlásellenes gyűlöletcsoportnak tartott Border Hawk News című lap riportere. Majd hozzátette: „És végső soron ettől tartunk a legjobban, nem igaz?”
