Újabb sokk fenyegeti a világgazdaságot, miután az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók az elmúlt hetekben felerősítették támadásaikat északi szomszédjuk, Szaúd-Arábia ellen. A hétvégén hónapok óta először már az ország fővárosát, Rijádot támadták ballisztikus rakétákkal és drónokkal, valamint egy kulcsfontosságú olajterminált is célba vettek a Vörös-tengernél. A múlt héten a másik irányból, Irakból indult drónokat is le kellett szednie a szaúdi légvédelemnek.
A szaúdiak elleni mostani csapások előzménye, hogy a húszik villámgyors támadásokkal stratégiai jelentőségű területeket foglaltak el a befagyott polgárháborúba süllyedt Jemenben. Ezek közül is kiemelkedik több sziget a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának számító, a Vörös-tenger bejáratánál lévő Báb-el-Mandeb-szorosnál, amit így gyakorlatilag bármikor le tudnak zárni. Ez az Iránnál lévő Hormuzi-szoros mellett további bizonytalanságot okoz a világgazdaságnak.
Rijád az Egyesült Államok segítségét kérte a húszik ellen, de Donald Trump amerikai elnök hezitálás után visszautasította a szaúdiakat. Ezután több európai országhoz fordultak, de ott is kikosarazták őket, és Törökország meg Pakisztán sem volt hajlandó beszállni a húszik elleni harcokba, noha nemrég kötöttek védelmi szerződést Szaúd-Arábiával. Elemzők szerint a szaúdi vezetés rendkívül nehéz helyzetbe került, és egyedüli megoldásnak a diplomáciát látják.
Jegelt konfliktus izzott fel újból
Az Iránnal szövetséges jemeni síita lázadószervezet az arab tavasz forradalmi hullámaiból nőtt ki, és a jemeni polgárháború egyik legfontosabb hadviselő felévé vált, 2015-ben induló hadjáratukkal irányításuk alá vonták az ország nyugati, népesebb felét. Szaúd-Arábia egy közel-keleti koalíciót vezetve 2014-ben kezdett légi háborúba Jemenben, miután a húszik elfoglalták az ország fővárosát. Az ország nemzetközileg elismert kormányát támogató erők azonban nem tudták jelentősen visszaszorítani a húszikat, és az ország éveken át tartó véres polgárháborúba süllyedt.
A harcok a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát idézték elő, a becslések szerint több mint 377 ezer ember halt meg. A konfliktus 2022-ben ideiglenes tűzszünettel ért véget, amit kétszer is meghosszabbítottak.
Irán egyik térségbeli kliensszervezeteként a húszik beszálltak a 2023-ban kitört gázai háborúba is, és 2025-ig fenyegették a vörös-tengeri hajózást, de alapvetően az izraeli és amerikai érdekeltségű hajókat. Trump akkor márciusban Iránnak is üzenetet küldött a húszik ellen végrehajtott légicsapásokkal, és a Vörös-tenger forgalma végül nem szenvedett nagyobb fennakadást. Két hónap bombázás után 2025 májusában ománi közvetítéssel fegyverszünetet kötöttek a jemeniek és az amerikaiak.
Az idén nyáron azonban a húszik újra támadásokba kezdtek. Miután júliusban összeomlott az iráni tűzszünet, az iráni rezsim már nemcsak a Perzsa-öbölnél fekvő Hormuzi-szoros lezárásával igyekezett gazdasági nyomást gyakorolni Washingtonra, hanem jemeni szövetségeseik a Vörös-tengernél lévő másik kulcsfontosságú tengeri átjáróban végrehajtott támadásaival is.
A húszik már akkor vörös-tengeri blokádot jelentettek be Szaúd-Arábia ellen. Ezt azzal indokolták, hogy ez csak „a szemet szemért” elv, amit „a bűnöző szaúdi ellenséggel” szemben alkalmaznak. Nem sokkal korábban ugyanis légitámadás érte a főváros, Szanaa repülőterét. A Jemen másik felét ellenőrző, nemzetközileg elismert, Rijád által támogatott kormány vállalta a támadás elkövetését, viszont a húszik inkább Szaúd-Arábiát tették felelőssé, majd visszalőttek a szaúdi Abha repterére. A húszik aztán két szaúdi olajtanker megtámadását is elismerték.
A támadásaik az elmúlt hetekben pörögtek fel igazán, ahogy egymás után foglaltak el területeket a szaúdi támogatású kormánytól, főleg a Vörös-tenger partján. Ezek között volt Mokha kikötővárosa, valamint a Báb-el-Mandeb-szorosban található Perim-sziget. Ez utóbbi megszerzése gyökeres változást hozott, mert így teljesen az irányításuk alá tudják vonni a kulcsfontosságú szorost – mondta a New York Timesnak Ahmed Nagi, az International Crisis Group Jemennel foglalkozó elemzője.
A húszik az elmúlt 12 évben, főként Irán támogatásával egy „valóban elég pusztító erővé” váltak, és már hónapok óta készültek az előrenyomulásra – mondta a CNN-nek Barbara Leaf, egykori amerikai diplomata. A támadások várhatók voltak, azonban olyan gyorsak és hatékonyak, hogy még az elemzőket is meglepték – írta a New York Times.
Könnyedén átgázoltak jemeni kormánycsapatokon, amik Leaf jellemzése szerint egyszerűen szétestek. Ebben segítette őket, hogy a húszik elleni jemeni koalíció tagjai „több időt töltenek az egymás elleni harccal, mint a húszik támadásával” – mondta a New York Timesnak Gregory Johnsen, a washingtoni Arab Gulf State Institute elemzője.
Rakéták és drónok
A húszik aztán egymás után hajtottak végre rakéta- és dróntámadásokat szaúdi célpontok ellen, állításuk szerint a jemeni célpontok elleni támadásokra reagálva. Szeptember elején a szaúdi hatóságok közlése szerint több mint hetven ember sebesült meg, amikor több szaúdi várost is támadás ért. A húszik azt állították, hogy saját fejlesztésű fegyverrel lőttek le egy F–15-ös szaúdi vadászgépet, aminek a roncsait is bemutatták. Elemzők szerint ez minden bizonnyal valóban megtörtént.
Szerdán a szaúdi hatóságok közölték, hogy lelőttek egy Mekka felé tartó húszi drónt. A húszik tagadták, hogy az iszlám vallás szent városát támadták volna. Egy ilyen támadás nagy felzúdulást keltene a muszlim világban. Azt viszont maguk a húszik jelentették be, hogy a hétvégén már Rijádot támadták, ahol több robbanást is hallani lehetett, a nemzetközi repülőtér felől pedig sűrű fekete füstoszlop szállt fel.
A Wall Street Journal értesülései szerint kerozintartályokat találtak el. Emellett a húszik közlése szerint támadták a Vörös-tenger partján lévő Janbu városát, ahol egy stratégiai fontosságú olajterminál található. A szaúdi hatóságok szerint a támadásokat kivédték.
A szaúdiak azt is bejelentették, hogy egy Irakból indított dróntámadás miatt le kellett állítaniuk az országot kelet–nyugati irányban keresztülszelő, több mint ezer kilométer hosszú olajvezetéket, amin Janbu városába szállítják a kőolajat. A Hormuzi-szoros lezárása óta a vezeték kulcsfontosságú útvonala lett a szorost kikerülő szaúdi olajexportnak. Műholdas felvételek szerint szivattyúállomások sérültek meg. Elemzők szerint nagyjából hat hétbe telhet, mire helyreállítják a vezetéket, amin nagyjából napi 4-5 millió hordónyi olaj haladt át, azaz nagyjából a globális készlet 4-5 százaléka.
Az olajvezeték leállításának hírére a brent kőolaj ára emelkedni kezdett, és 110 dollár fölött is járt. Ennek Európában már most érezni a hatását. A szaúdi állami olajcég, az Aramco a Bloomberg szerint már legalább két európai olajfinomítót is arról értesített, hogy októberben nem tudnak nekik olajat szállítani, míg az Argus olajipari ügynökség adatai szerint a leállás három európai finomítót érint.
„Energiabiztonsági szempontból ez egy katasztrofális helyzet”
– mondta a New York Timesnak Amena Bakr, a tengeri kereskedelemmel foglalkozó Kpler tanácsadó cég elemzője.
További kockázat, hogy a húszik a Báb-el-Mandeb-szoros esetleges lezárásával még nagyobb károkat tudnak okozni a globális gazdaságnak. Egyelőre közlésük szerint csak az ott áthaladni próbáló szaúdi hajókat támadják. „Jelenleg a szaúdi kötődésű hajózásra összpontosítanak” – mondta az AP-nek Valentin d’Hauthuille, az ACLED konfliktusfigyelő szervezet közel-keleti elemzője.
Ugyanakkor „kiterjeszthetik azokat a kritériumokat, amelyek alapján a hajókat »szaúdi kötődésűnek« minősítik, hogy fokozzák a Szaúd-Arábiára és a világgazdaságra nehezedő nyomást”. A Vörös-tengert az Indiai-óceánnal összekötő szoroson a globális tengeri kereskedelem közel kilenc százaléka, és a konténerszállítmányok nagyjából harminc százaléka halad át.
Rijád egyedül maradt
Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös, az ország de facto vezetője szeptember 10-én kétszer is felhívta Donald Trumpot, és arra biztatta, hogy az Egyesült Államok indítson támadásokat a húszi lázadók ellen, de az amerikai elnök erre végül nem volt hajlandó.
A New York Times értesülései szerint Mohamed bin Szalmán múlt csütörtökön újra felhívta az amerikai elnököt. Trump a telefonbeszélgetések után arra utasította a Pentagont, hogy kezdjék meg a felkészülést a bombázásokra, a célpontokat is kiválasztották, és már elkezdték felszerelni a bombákat a kiválasztott vadászgépekre, amikor az elnök vasárnap váratlanul újra meggondolta magát, és lefújta az akciót.
Szakértők közben arra figyelmeztettek, hogy csak bombázásokkal nem lehet eredményt elérni a húszik ellen. „Az Egyesült Államok hónapokon át bombázta a húszikat, és most itt tartunk” – mondta a 2025-ös légi offenzíváról a Bloombergnek Nadwa al-Dawarsi, a Middle East Institute kutatója. A CNN értesülései szerint Washington ugyanakkor több mint száz katonai tanácsadót küldött Szaúd-Arábiába, hogy hírszerzési adatokkal és célpontkiválasztással segítsék a húszik elleni támadásokat.
Szaúd-Arábia augusztusban kölcsönös védelmi megállapodást írt alá Pakisztánnal és Törökországgal. A mekkai megállapodásnak van egy, a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló része, ami alapján egy katonai támadást egyikük ellen úgy tekintenek, mintha mindegyiküket megtámadták volna. Eddig azonban egyik fél sem jelezte, hogy ezt életbe akarnák léptetni.
Pakisztáni tisztviselők jelezték, hogy a jemeni harcok már korábban meglévő konfliktusnak számítanak, és így nem részei a mekkai megállapodásnak.
Iszlámábád elemzők szerint igyekszik távol tartani magát egy húszik elleni háborútól, félve attól, hogy azzal magukra haragítják Iránt, támadásokra ösztönzik az Iránnal határos Beludzsisztánban lévő szeparatista lázadókat és felszítják az afganisztáni tálibokkal zajló konfliktust. „Katasztrófa lenne az országnak, ha Pakisztán beszállna a háborúba” – mondta a Guardiannek a pakisztáni szenátus ellenzéki vezére.
Egy magas rangú pakisztáni tisztviselő pedig azt mondta a lapnak, hogy a szaúdi vezetés nem akar nyílt háborúba keveredni a húszikkal, és elemzők szerint Pakisztán is ebben bízik. „Pakisztán mindent megtesz annak érdekében, hogy ne keveredjen bele semmilyen, jemeni területre történő benyomulásba” – mondta Muhammad Amir Rana, az iszlámábádi Pak békekutató intézet igazgatója.
A török külügyminiszter annyit közölt, hogy készek ugyan segítséget nyújtani, de csak technikai katonai támogatásról beszélt. Arra a kérdésre, hogy a húszik által végrehajtott támadások miatt életbe lép-e a mekkai megállapodás, Hakan Fidan egy szombati interjúban kijelentette, hogy „lehetnek katonai igények, különösen bizonyos technikai területeken, és nem lenne problémánk ezek kielégítésével”.
Dilemmák
A CNN forrásai szerint sem az Egyesült Államoknak, sem Rijádnak nincsen terve arra, hogyan tudnák visszaverni a húszikat, és kétségüket fejezték ki annak kapcsán, hogy a szaúdiak egyedül képesek megállítani a lázadócsoportot. Nem véletlenül indítottak több mint tíz évvel ezelőtt is egy koalíció élén légicsapásokat.
Szaúd-Arábia adhat ugyan több katonai és pénzügyi támogatást a jemeni kormánynak, és megpróbálhatná megerősíteni a húszik ellen harcoló erőket, de „a legutóbbi fejlemények megmutatták, hogy a szaúdi támogatás önmagában nem biztos, hogy elegendő a helyzet megfordításához” – mondta a Bloombergnek Ahmed Nagi, az International Crisis Group Jemennel foglalkozó elemzője.
Elemzők szerint Szaúd-Arábia előtt az egyetlen járható út, ha a diplomácia segítségével rendezik a jemeni konfliktust. Évek óta próbálják katonai erővel legyőzni a húszikat, de az csak „meggyengíti, nem pusztítja el őket” – mondta a CNN-nek egy regionális forrás. A rijádi vezetés nem akar belemenni egy újabb költséges jemeni katonai hadjáratba – mondta a Deutsche Wellének Neil Quilliam, a londoni Chatham House elemzője is.
„Szaúd-Arábia most nagyon bonyolult helyzetben van”, mert egyrészt katonai választ kellene adniuk a húszik támadásaira, de ugyanakkor meg kell hagyniuk a lehetőséget a tárgyalásos rendezésre is
– mondta a lapnak Sebastian Sons, a Közel-Kelettel foglalkozó német CARPO kutatóintézet szakértője. Elemzők szerint könnyen lehet, hogy a szaúdiaknak nagy árat kell majd fizetniük a békéért, és kénytelenek lesznek teljesíteni a húszik összes követelését. „Gyakorlatilag megadás lesz” – mondta a CNN-nek Mohammed Al-Basha Jemen-szakértő.
