„Ezek a választások nem tudják befolyásolni, ami történni fog” – Oroszországban nem az a parlamenti választás tétje, mint bárhol máshol

Az nem kérdés, hogy a 23 éve domináló kormánypárt, az Egységes Oroszország nyer a péntektől vasárnap estig tartó orosz parlamenti választáson, a háború alatti első szavazás mégis a korábbinál nagyobb kihívás elé állította a Kremlt. A BBC veterán tudósítója, Steve Rosenberg az orosz rendszert „menedzselt demokráciának” nevezte, ahol a Kreml irányít mindent, így a választásokat is. Így a 450 fős dumába majd a Vlagyimir Putyin elnökhöz hű képviselők vagy a felépített rendszeren belüli ellenzék tagjai ülhetnek be. A parlamenti mellett több helyen regionális és önkormányzati választásokat is tartanak.

Az állami duma tagjairól utoljára 2021-ben, tehát Ukrajna lerohanása előtt szavaztak az oroszok, a kormánypárt akkor 54 százalékot kapott. Mint a New York Times megjegyezte, azóta százezrével menekültek el az országból azok, akik egy kicsit is ellenkeznek a Kreml irányvonalával, elnémították, sokszor bebörtönözték az ellenzékieket, betiltottak pártokat és szervezeteket.

Ugyanakkor az orosz–ukrán háború ötödik évében a teljes körű állami kontroll mellett sem mindegy, hogy a háború kezdete óta első parlamenti választáson milyen mélyen kell közvetlenül belenyúlnia a hatalomnak az eredményekbe, mennyire kerül ellentétbe az állami propaganda azzal, amit a háború következtében oroszok milliói minden nap tapasztalnak.

Márpedig ahogy arról részletesen is írtunk, a putyini állítás, hogy a háború a terv szerint halad – megfeledkezve arról, hogy a propaganda egykor két-háromnapos katonai beavatkozással, Ukrajna gyors kapitulációjával számolt –, súlyos ellentétben áll a mindennapokkal. Ott vannak a tapasztalatok a sikeres ukrán dróncsapások okozta rendszerszintű benzinhiányról, az égő olajfinomítókról, a katonai veszteségek és a közép-ázsiai munkavállalók elvándorlása miatti munkaerőhiányról vagy az orosz vállalkozók tízezreinek árukészleteit megsemmisítő, az orosz hátországot mélyen elérő dróncsapásokról a Wildberries raktárai ellen.

Sokatmondó volt az orosz vezetés növekvő arroganciája saját polgárai felé, és egyre többször merült fel az is az elmúlt időszakban, hogy lesz-e mozgósítás a választás után. Ezt az orosz vezetés a tagadás ellenére sem tudta meggyőzően kizárni. „Nekünk megvan a saját politikai rendszerünk, a saját politikai folyamatunk” – magyarázta az orosz rendszert nem értőknek Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. A BBC szerint a fő cél, hogy alátámasszák, a társadalom többsége nincs az ukrajnai háború ellen. Ehhez közel kétszáz ukrajnai veteránt is bevetettek, ők is elindultak a választáson, tehát jelzik: van út a hadseregből a politikai elit felé.

Üres kampány

Már korábbi cikkünkben is írtunk róla, hogy a bizarr kampány is megmutatta, mennyire nincs politikai verseny Oroszországban, mennyire irányított és lefutott a választás. A 158-as választókörzet vitaműsorát például egy percen belül lekeverték, mert csak az üres pódiumot tudták mutatni, ugyanis egy jelölt sem ment el bemutatni programját. Egy másik vitaműsorban a kommunista jelölt program helyett elénekelt egy kommunista indulót („Több X-faktor, mint exit poll” – jegyezte meg a BBC kommentárja). Szórólapot, aktivistát, plakátot és kampánygyűlést is alig lehetett látni akár még Moszkvában is – írta a New York Times.

„A legtöbb választáson a jelöltek versenyeznek a figyelemért. Oroszországban idén sokan az ellenkezőjét teszik. Senki sem akar a reflektorfénybe kerülni vagy bármi érzékenyről beszélgetni”

– mondta a Guardiannek Farida Rusztamova politikai elemző. Ezért megszokott kampánynak alig van nyoma, még a kormánypárt is olcsó MI-videókkal kampányolt. Egy Kremlhöz állítólag közel álló forrás azt mondta a lapnak, hogy a vezetés szándékosan igyekszik alacsony hőfokon tartani a kampányt, leginkább túl akar esni rajta. Azzal számolnak, hogy így az Egységes Oroszország támogatói elmennek szavazni, a reménytelenné lett ellenzékiek pedig otthon maradnak.

Összesen tíz, a Kreml által gondosan kiválogatott párt lehet még a szavazólapokon. A kommunisták kirakatellenzéki voltát elnökük, Gennagyij Zjuganov BBC-nek tett nyilatkozata is megmutatta: „A duma minden pártja, minden egyes párt megszavazta azt a 170 törvényt, amik támogatják a különleges katonai műveletet. Ennek értelmében 100 százalékos egyetértés volt a dumában.”

Az egyébként előzetesen mindig a Kremlnek megfelelően megszűrt szereplőkkel tartott parlamenti választások előkészületei is láthatóan üzemzavarral zajlottak. Előbb engedték a háborúellenes Jabloko párt indulását, majd a hatalmon belüli csoportok küzdelme végén a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) érdekcsoportjának akarata érvényesülhetett. Lehúzták a szavazólapról a pártot, attól tartva, hogy a Kreml győzelmi trófeájaként mutogatható, 1-2 százalékos eredmény helyett a liberális, békepárti Jabloko sokkal jobban szerepelhet. Egyes jelöltjeik ugyanakkor elindulhattak, bár az utóbbi hetekben sorra vették őket őrizetbe.

„A rendőrség politikai parancsot teljesít, ez nem titok” – mondta Grigorij Grisin, a Jabloko egyik jelöltje. Grisin szerint nyilvánvaló, hogy az orosz emberek zöme azt akarja, érjen véget a vérontás, ez népszerű álláspont, a párt ezt fejezi ki. „Ezért zárták ki a pártlistákról, ezért tiltották el az egyéni jelöltjeit” – mondta. Grisint is bevitték kihallgatni, mert Alekszej Navalnij, az orosz börtöntáborban 2024-ben meghalt ellenzéki vezető nevét posztolta.

A politikus azt mondta a BBC-nek, a nyugati választások mások, ott lecserélik az emberek a kormányt, ha elégedetlenek vele. Oroszországban viszont erre nincs esély, „legjobb esetben is csak arra van mód, hogy befolyásolják [a kormányt], hogy jelzést küldjenek” az emberek. „De a hatalom Oroszországban sose változott meg egy választás miatt. Ilyen Oroszország” – tette hozzá Grisin.

A független választási megfigyelő szervek nem nagyon tudnak működni. Tavaly öt év börtönre ítélték az egyik szervezet vezetőjét, Grigorij Melkonjancot, mert a vádak szerint együttműködött egy „nemkívánatos szervezettel”. Szervezetét, a Goloszt pedig bezárták.

A Conversation azt mutatta be, hogy a Kreml mennyire tudja előzetesen befolyásolni, hogy a szükséges mennyiségű választó elmenjen szavazni, és nekik megfelelő helyre ikszeljen. Volt olyan felmérés, ami 32 százalékosra tette az Egységes Oroszország támogatottságát, és még ez is valószínűleg jóval magasabb a valóságos támogatottságnál az irányított nyilvánosságban. Ráadásul a megkérdezettek közül sokan félelemből a kormánypárt nevét mondhatják be a kérdezőbiztosoknak. Ami biztos, hogy ez a legalacsonyabb arány a 2022-es invázió óta.

A New York Times szerint az is bevett módszer, hogy az állami vezetés kiadja az egyes régiók vezetőinek az ukázt, akik igyekeznek ráerőltetni a közszférában dolgozókat arra, hogy menjenek el szavazni, és persze a nagyobb, akár nem állami cégeknél is ez a helyzet. Az online szavazás terjedése is megkönnyíti az állam dolgát, az ellenzékiek szerint az így leadott voksokkal könnyebben csalnak, kozmetikáznak. A szombati szavazás előtt az orosz hatóságok szerint kibertámadás érte az ország szavazórendszereit, ezt független források nem erősítették meg a kibertámadást.

Az Európai Unió már előre bírálta a választást a Zeit szerint. Az Európai Bizottság egyik szóvivője az ellenzék szisztematikus elnyomásáról és a demokrácia egyre mélyülő eróziójáról beszélt. A német kormány kommentárja szerint „egy megrendezett választási rituálé” ez a szavazás Oroszországban.

Fontos legitimációs forrásnak használják

Dmitrovban, egy Moszkva közeli városkában egy Olga nevű nő azt mondta a BBC tudósítójának, érzik a háborút, sok embernek van a rokona a fronton. „De ezek a választások nem tudják befolyásolni, ami történni fog” – jelentette ki lemondóan. Egy Polina nevű nő azt mondta: békés, háborúmentes országban akarnak élni, ahol nem kell aggódni, mikor esik egy drón a fejükre. Ez jelzi, hogy sokan aggódnak az egyre gyakoribb ukrán dróntámadások és ezek üzemanyag-ellátásra és gazdaságra gyakorolt hatásai miatt. A Zeit szerint Szocsiban már a választás pénteki kezdetekor légiriadó miatt szakadt félbe a voksolás.

Egy Iván nevű borbély emellett arra panaszkodott, hogy egyre kevesebbet ér a fizetésük. A Conversation szerint már a Putyin rendszerét támogató idős vidéki választók is érezhetik, hogy nem megy jól az országnak. Aránytalanul sok a vidéki áldozata a háborúnak, szárnyal az infláció, egekben a megélhetési költségek, nincs elég üzemanyag. A háborús büdzsé miatt a kormánypárt most nem is tudott juttatásokat ajánlani a rá szavazóknak.

A Kreml attól tarthat, hogy az oroszok a kontrollált választási környezet ellenére jelezni fognak voksukkal, tömegesen szavaznak majd nem az Egységes Oroszország jelöltjeire. Navalnijék már próbálkoztak korábban az „okos szavazás” módszerével és appjával: arra kérték követőiket, hogy a kormánypárton kívüli legvállalhatóbb jelöltre szavazzanak. Navalnij már száműzetésben működő szervezete, a Korrupcióellenes Alapítvány ismét felmelegítené a módszert, de vita volt a valódi ellenzéki erők között arról, hogyan kéne cselekedni. Az Egységes Oroszország persze így is biztos, hogy nyerni fog, de egy alacsonyabb részvétel és a párt esetleg csökkent támogatottsága jelezheti a Kreml felé, népszerűtlen az ukrajnai háború. Az persze kérdés, hogy ebből nyilvánosan mi látszódhatna.

Vladimir Gelman, a Helsinki Egyetem orosz politikával foglalkozó professzora azt mondta a Guardiannek, a választás még mindig fontos legitimációs forrás az orosz vezetésnek. Most is azt bizonyítanák, a kormány és a háború mögött áll a társadalom. Maga Putyin elnök is azt pedzegette egy tévés üzenetében az elmúlt héten, miszerint az egységet kell demonstrálniuk az oroszoknak.

„A választásuk és akaratuk ismét meg fogja mutatni, hogy emberek milliói állnak a katonáink mögött, hogy egységes nép vagyunk, amit a közös értékek, a történelmi emlékezet és a hazánk iránti szeretet köt össze” – fogalmazott az államfő, akit 2024-ben újabb hat évre elnöknek választottak.

A New York Times szerint azért is fontos a Kremlnek a választás, mert demonstrálni tudják, hogy az Oroszország által megtámadott Ukrajnával ellentétben tudnak választást tartani. Ukrajnában ez alkotmányos és gyakorlati okokból sem lehetséges, ugyanis hadiállapot van, az ország jelentős része idegen megszállás alatt áll, és Oroszország folyamatos légitámadásokat intéz ellenük. Ukrajna Oroszországhoz csatolt területein ugyanakkor most megtartják az orosz választásokat.

Mint már írtunk róla, jó ideje terjed a szóbeszéd, hogy a Kreml az emberhiány miatt újabb mozgósítást tervez, amint lement a választás. A Kreml igyekszik az ellenkező vélemények csatornázására alkalmasnak látszó személyeket, politikai erőket azonnal elfojtani, és mivel ez az ukrajnai fronton a siker hiányával párosul, joggal merül fel a gyanú, hogy a választások után az orosz állam bekeményít és a háborús helyzet kezelésére ismét a mozgósításhoz nyúl. Ennek veszélyéről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is hírszerzési információikra hivatkozva július végén.

Egyre több fiatal, katonakorú orosz hagyta el emiatt az utóbbi hetekben az országot. A Guardian szerint ez a 2022 szeptemberi részleges mozgósítást idézi, amikor milliók menekültek el az országból. Még a lap Kreml-forrása is azt mondta, a hatalomhoz közeli emberek is külföldre küldték fiaikat. Putyin ugyan már többször tagadta, hogy mozgósításra készülnének, de ez sokakat nem nyugtatott meg.

Az utolsó szavazóköröket a kalinyingrádi exklávéban zárják majd vasárnap este 8-kor, ezután várhatóak az előzetes eredmények, amik nagy meglepetést valószínűleg nem fognak okozni.