Biztonságpolitika? Az a NATO dolga – EU-s biztosok értékelték Ursula von der Leyen beszédét

Az „ingoványos talajnak” minősített „NATO-konkurencia”; az EU vezetésének kognitív disszonanciája, és az EU feszültséggóca, a migráció is előkerült az Európai Bizottság Magyarországi képviselete és az Európai Parlament közös eseményén, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének politikai évadot megnyitó strasbourgi beszédét elemezte a Bizottság két korábbi biztosa, Andor László és Navracsics Tibor, akikkel Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője beszélgetett Budapesten.

Szerdai beszédével a nyári szünet utáni uniós politikai szezont nyitotta meg Ursula von der Leyen Strasbourgban. Az Európai Bizottság aktuális elnöke 2004 óta szinte minden évben ilyenkor értékeli, hol tart az Európai Unió, és felvázolja, mik a tervei a következő egy évre, így ilyenkor ismertet számos új jogszabályjavaslatot, kezdeményezést. Az Európai Bizottság elnökének évnyitójáról készült összefoglaló cikkünket ide kattintva olvashatják vissza.

Felmerült kérdésként, hogy a két korábbi EU-s biztos mit hiányolt, minek örült, illetve mi lepte meg őket Ursula von der Leyen beszédében. Navracsics Tibor, aki 2014 és 2019 között kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos azt mondta, hogy Kanada társult tagságára vonatkozó ötlet volt meglepő, amit pedig nagyon üdvözöl, az a kiskorúak közösségi média használatának szabályozása. Hiányolta a kohézióval kapcsolatos kérdéseket, a versenyképességi ügyekben maradt hiányérzete.

A 2010 és 2014 közötti Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa, Andor László szerint jó volt, hogy von der Leyen elmagyarázta, hogy milyen nehéz helyzettel néz szembe az EU vezetése. „Fontos, hogy érezzék a polgárok, hogy itt valami megváltozóban van” – mondta. Andort is meglepte Kanada kérdése, szerinte ez olyan szempontból hasznos, hogy legalább senki nem kérdezi meg, hogy mi történt Izlanddal. A volt biztos hiányolta, hogy az Egyesült Államok egyszer sem került szóba a beszédben, és azt is, hogy megélhetési problémákkal kellő hangsúllyal foglalkozzon az Európai Bizottság elnöke.

„Ha nem mutat rá, hogy az Unió a megoldás része, akkor a néző azt fogja hinni, hogy az Unió a probléma része”

– mondta Andor László.

Navracsics Tibor szerint a Bizottság elnöke ingoványos talajra lépett azzal, hogy egy NATO-konkurenciát, azaz az Európai Biztonsági Tanácsot kezdte el ajánlani. „Egy NATO-hoz hasonló védelmi tanács jönne létre, ami az Európai Unión túlnyúlik, katonai támogatással. Ez ma az Egyesült Államok által támogatott NATO” – mondta. Navracsicsnak a „független Európa” emlegetése retorikai értelemben sok, mert Európa ma is független, viszont ezer szállal kötődik a világ különböző régióihoz, különösen az Egyesült Államokhoz.

„Ha az Egyesült Államokkal való kapcsolatrendszer felszámolását tűzi ki célul, akkor az szerintem egy túl ambiciózus, és nagyon veszélyes irány, hiszen a NATO a mai napig az 1945 utáni világrend egyik oszlopa”

– fogalmazott. Andor László szerint Trump második ciklusának kezdete óta az EU vezetésének egy jelentős része kognitív disszonanciával küzdött. „Tehát nem értjük mi zajlik a világban, miért az zajlik, és miért vagyunk kiszolgáltatott helyzetekben” – mondta. Példának hozta a csipproblémát, Ukrajna további támogatását és az energiakérdéseket. Szerinte ezt a kiszolgáltatottságot kell csökkenteni, illetve megelőzni. Andor azt mondta a világ átment a gazdasági hadviselés korszakába, amivel az EU-nak valamit kezdenie kell.

Zupkó Gábor megjegyezte, hogy Ursula von der Leyen széles körű vitákat próbál megnyitni az uniós törvényhozás és a tagállamok előtt, akik rendelkeznek felhatalmazással is.

„Az a NATO dolga”

A biztonságpolitikai kérdésekről Navracsics Tibor azt mondta, hogy az a „NATO dolga”. Szerinte úgy tűnik, hogy a NATO bevállt, és ha tényleg veszélyes időszak van, akkor működik, járt utat pedig járatlanért el ne hagyj. Az EU szerinte nem egy védelmi közösség, hanem egy gazdasági integrációs szervezet, aminek bővült a tematikája, de a honvédelem és a háború más logikájú működést kíván. „A NATO, ami működhet, működőképessé kell tenni” – fogalmazott.

Andor László szerint másfél éve Davosban és a müncheni konferencián fejbe vágta a valóság az európai közönséget, miután megjelentek a Trump-kormány új emberei. „Innentől keresi mindenki, hogy az USA elkötelezettsége milyen mértékben gyengült meg.” Szerinte az EU a „hamvába halt kísérletek története” is, és lehet a védelem az a terület, ahol a legtöbb olyan kezdeményezés volt, amiből nem lett semmi. Andor szerint előbb-utóbb lehet mégis lennie kell majd valaminek ezekből. „Ami az asztalra került, egy köztes dolog, mert nem a NATO, nem is az Európai Unió, hanem valami más” – mondta.

A versenyképesség – és annak hiánya

Andor László arról beszélt, hogy a versenyképességgel az elmúlt két évben – mióta bemutatták a Draghi-jelentést – küzd az Európai Bizottság és nagyjából mindenki. Ursula von der Leyenék szerinte ennek a jelentésnek egy részét figyelmen kívül hagyják, a deregulációs részét próbálják teljesíteni. „Különösen a beruházási szakadék probléma, tehát hogy sokkal nagyobb finanszírozási kapacitást kellene az Uniónak létrehozni, hogy az innovációt és a vállalkozásfejlesztést tudja finanszírozni” – fogalmazott. A volt biztos úgy látja, mintha a cselekvés iránya a gazdasági biztonság irányába mozdult volna, például a Kínától való függetlenedés ügyében.

„Úgy éreztem, hogy a versenyképesség csak azért jelent meg, mert ha nem jelent volna meg, akkor mindenki azt kérdezte volna, hogy miért nem jelent meg” – mondta Navracsics. Szerinte most csak a geopolitikai és biztonságpolitikai aspektusa került, de hiányolta a leglényegesebb belső ügyeket: a belső piacot és a kohézió kérdését.

„Kína egy hatalmas világgazdasági kihívás az EU-nak, de sajnos ma már nem az egyetlen” – mondta Navracsics Tibor. Szerinte az EU folyton teret veszít a világgazdaságban, ezért több figyelmet érdemelt volna, hogy a belső erőforrásokat hogyan kell megerősíteni ahhoz, hogy ebben a versenyben lépést tudjon tartani az EU.

„Az MI tart konferenciát az MI fejlesztéséről”

Szóba került a most aktuális felelős mesterségesintelligencia-fejlesztés is. Andor László szerint itt mindenki az amerikai modellt akarja másolni, de korábban volt egy Juncker-terv, ami az európai beruházási bankok és a privát szektor összekapcsolásával teremtett forrást arra, hogy különböző területeken – például technológiafejlesztésben – is előre lehessen jutni. A volt biztos azt mondta, hogy Ursula von der Leyen beszédében fontosnak tartja, hogy kiemelte: a döntés az emberé, a mesterséges intelligencia pedig csak segítsen.

Navracsics Tibor szerint a felelősségteljes fejlesztéssel kapcsolatban az Egyesült Államokban zajló folyamatokat kell figyelni.

„Nem tartom kizártnak, hogy pár hónap múlva a mesterséges intelligencia fog konferenciát rendezni a mesterséges intelligencia felelősségteljes fejlesztéséről”

– fogalmazott. Szerinte az ő biztosi idejében is probléma volt, hogy európai találmányokat – mint a Viber és a Spotify – az USA-ba vittek, hogy ott teljesedjenek ki. „Állandó problémája az EU-nak, hogy az innováció első percében ott vannak az európaiak, sőt maguk találják fel a dolgokat, de az üzleti hasznosítás szempontjából rugalmasabb az ökoszisztéma az Egyesült Államokban és a világ más részén van.” Ez a probléma újra és újra előkerül, és minden ilyen alkalommal eggyel jobban lemarad Európa.

Itt előkerült a gyerekek közösségi média használatának korlátozása. Navracsics szerint az alapelvet a többség támogatja, a kérdés, hogy uniós vagy tagállami szinten kell ezt megoldani. Szerinte vitát fog kiváltani, hogy az EU az élére tud-e állni úgy a dolognak, hogy a tagállamok azt el is fogadják, vagy majd tagállami szinten születnek egyedi megoldások. Andor szerint vannak ügyek, ahol a tagországok szépen lassan megoldják saját hatáskörben a problémát. „Itt nem biztos a tagországok megoldják, lehet jó, ha az EU látja a problémát és bizonyítja, hogy a megoldás a közösség kezében van” – mondta.

Az örök feszültséggóc: a migráció

Arra a kérdésre, hogy milyen tanulságokat kell levonni azokból a vitákból, amelyek a migrációs kérdésről ma is tartanak, Andor László azt mondta: sok év után lett az EU-nak egy migrációs paktuma, most nem biztos, hogy a Bizottságnak a ceutai határincidens után új kezdeményezést kell hirdetnie. „Akkor már a focivilágbajnoksággal is lehetett volna foglalkozni, hogy arra miért nincs valamilyen kezdeményezés, hogy az európaiak lépjenek ki a FIFA-ból” – mondta.

Navracsics Tibor azt mondta, hogy migrációs kérdésben önmérsékletet gyakorolt, hogy különválassza a kormányzati és az április 12-e óta nem kormányzati véleményét. „Mert könnyű lenne azt mondani, hogy »na ugye«” – fogalmazott. Szerinte ez egy több mint 10 éve húzódó probléma és az Európai Bizottság nem találja a megoldást, ami nyugvópontot hozna. „Most a tagállamok úgy csinálnak, mintha egyetértenének az egésszel, támogatják, a humanista arcukat mutatják, hogy aztán ne hajtsák végre a döntéseket” – mondta a jelenlegi migrációs politikáról. A téma továbbra is egy feszültséggóc Európában, ami nincs kibeszélve, ezért marad a megúszás.

Andor szerint hiba leszűkíteni arra az egész kérdést, hogy vannak a „gonosz embercsempészek”, és ezért van migráció. „Meg sem próbálunk rámutatni arra, hogy ennek mi az oka, a migrációnak milyen más formái vannak, milyen előnyei vannak. Egy felnőtt megközelítés megpróbálná belehelyezni ebbe a kontextusba, de von der Leyen ezzel most nem próbálkozott” – mondta. Navracsics hozzátette, hogy a leglátványosabb politikai átrendeződés a migráció kérdésében volt Európában.

Miről beszélt Ursula von der Leyen?

Ha ma Európára nézek, azt látom, hogy az EU állapota egyszerre a valaha volt legerősebbnek és a legtörékenyebbnek tűnik – mondta szerdai beszédében Ursula von der Leyen. A Bizottság elnöke szerint az egymást kizárónak tűnő mondat kivételes időket jelez. Von der Leyen beszédében szóba hozta Magyarországot is: erősödnek az EU-ellenes erők, de Magyarország megmutatta, hogy semmi sem elkerülhetetlen. „Április 12-én a magyarok a kezükbe vették a jövőjüket. Európát és a demokráciát választották, visszahozták Magyarországot az EU szívébe, ahová tartozik” – fogalmazott.

A beszédben szóba került még:

• Egy új csomagot mutatnak be a bankok szabályozására az egyszerűsítésért és a széttagoltság ellen, illetve a minőségi munkahelyeket rendelettel segítenék elő;
• a klímaváltozás esetében eljött az igazság pillanata, egy új tervet mutatnak be. Azonosítják a száz legsebezhetőbb európai területet, felmérik a kockázatokat, és azt, hogy hogyan kezeljék ezeket;
• 13 éves kötelező korhatárt, 13–15 éves kor között „miniprofilt” javasolnak az EU-ban a közösségi médiára;
• Kína és Szerbia figyelmeztetése, illetve a Kanadának a még nem létező társult tagság felkínálása;
• illetve az is, hogy „mi, európaiak döntjük el, hogy ki jöhet be az EU területére”.