Az izlandiak úgy döntöttek, hogy ne folytatódjanak az EU-csatlakozási tárgyalások
Az izlandiak többsége a szombaton tartott népszavazáson úgy döntött, hogy a szigetország ne folytassa a 13 éve felfüggesztett csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval – derül ki a vasárnap hivatalosan közzétett végleges adatokból.
A végleges eredmény szerint az izlandiak 52,8 százaléka szavazott arra, hogy ne folytatódjanak a tárgyalások, és 47,2 százalék támogatta a leállított egyeztetések újranyitását. A választási körzetek közül csak a főváros, Reykjavík támogatta a csatlakozási tárgyalások újraindítását az Európai Unióval.
Az ellenzők elsősorban azzal érveltek, hogy a halászat, Izland halászati vizei túl fontosak ahhoz, hogy kockáztassák ezeket egy esetleges csatlakozásért cserébe. A fölsoroltak között szerepelt továbbá, hogy Izland már most is élvezi az EU egységes piaca és a schengeni szabad utazási övezet előnyeit.
Az alulmaradt támogatók szerint egyebek között az EU-tagság csökkentené az inflációt és a kamatlábakat, az euró pedig nagyobb stabilitást hozna, mint az izlandi korona. Az izlandi jegybanki alapkamat 8 százalék, míg az Európai Központi Banké (EKB) 2,25 százalék. Az éves infláció 2024 augusztusa óta legmagasabb szintre, 5,6 százalékra gyorsult augusztusban a júliusi 5,3 százalékról.
A szombati népszavazáson mintegy 273 ezren vehettek részt. A referendum nem Izland uniós tagságáról, hanem a félbeszakadt csatlakozási folyamat újraindításáról szólt. Az igenek győzelme esetén Reykjavík és Brüsszel folytatta volna a csatlakozás feltételeiről szóló tárgyalásokat, az esetlegesen létrejövő megállapodásról – a csatlakozásról – pedig újabb népszavazást tartottak volna.
A Maskína intézet augusztus 21–25. között készített közvélemény-kutatása borzasztó szoros eredményt jelzett előre. A támogatók akkor 51,3 százalékkal vezettek a 48,7 százalékra mért ellenzők előtt. A csatlakozáspártiak azért is aggódhattak, mert egy előző, augusztus 13-i felmérésben még 52,2 százalékon álltak az igenek, tehát zárult az olló.
A NATO-tag izlandi kormány hosszú éveken át ódzkodott az euroatlanti integráció másik pillérétől, az Európai Unióhoz és elődszervezeteihez történő csatlakozástól. A 2008-as pénzügyi világválság azonban az elsők között kényszerítette térdre az izlandi bankrendszert, és hirtelen népszerű lett a mentőmellényként is használható EU-tagság. Tárgyalások kezdődtek, azonban 2013-ban az akkori euroszkeptikus kormány befagyasztotta, majd 2015-ben teljesen leállította a közeledést. Erről ebben a cikkben olvashatnak részletesen.
