Rácz András: Oroszország nagy, de nem végtelenek az erőforrásai, nehéz lesz pótolnia a kiutasítottakat

Az 1961-es bécsi egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról előírja, aki diplomata státuszban dolgozik külföldön, köteles betartani a fogadó ország törvényeit, csak legális eszközökkel gyűjthet információt. „Ez szokott lenni a virágnyelvi megfogalmazása, ha egy diplomatát kémkedésen kapnak” – mondta Rácz András Oroszország-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgató-helyettese a Telexnek.

Előző nap Magyar Péter kormányfő a parlamentben, Orbán Anita külügyminiszter pedig a Facebookon jelentette be, hogy a kormány kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, mert azt gyanítják, kémtevékenységet is végeztek Budapesten. A lépésnek két üzenete van, az egyik az oroszoknak, a másik a nyugati szövetségeseinknek szól, de mindkettő lényege ugyanaz: új korszak jön Magyarország orosz kapcsolataiban. Erről beszéltünk a szakértővel a Téma szerdai műsorában.

Kiket utasíthattak ki?

Oroszország minden nagykövetségén sok hírszerző dolgozik – fektette le az alapokat Rácz András. Az SZVR a külföldi hírszerző, a GU (korábbi GRU) a katonai hírszerzésük, amiknek már régebben is voltak embereik a követségeken. Egy ponton a korábban a belső elhárítással foglalkozó FSZB is elkezdett külföldi hírszerzéssel is foglalkozni. A nagyobb orosz nagykövetségeken tehát négy szervezettől érkezettek dolgoznak – a diplomaták beleszámításával. Mindegyiküknek lehet diplomáciai fedése, de az illető lehet egy sofőr vagy házastárs is. A kémek „humán információforrásokat szerveznek be”, a hidegháború alatt legalábbis így ment. Terhelő információ alapján, ideológiai egyetértésből is beszervezhetnek embereket.

Hogy kik voltak a kiutasítottak, az nem derült ki. A gyakorlat az, hogy sem Oroszország, sem az érintett ország nem hozza nyilvánosságra az érintettek neveit – magyarázta a szakértő. Sok országban persze látszik, kik vannak akkreditálva, ezek változásaiból lehet következtetni. Valaki híresebbé is válhat, ekkor kiderülhet, hogy őt utasították ki. A NATO-országok közt persze keringenek a nevek egy információs rendszerben.

Az időzítésről Rácz azt mondta, nemzetbiztonsági okokból nem mondhat többet. „Ez a diplomáciai eszköztár része” – folytatta. Szerinte többféle módon lehet megkérni egy kémkedéssel gyanúsított diplomatát a távozásra. Akár informálisan is jelezhetik – akár egy fogadáson – az illető felé, hogy távoznia kéne. „Létezik az a fajta megoldás […], hogy berendelik a fogadó ország nagykövetét, kap egy jegyzéket, hogy Ivan Fjodorivics kénytelen lesz elhagyni az országot”. Az amerikai-orosz viszonyban viszont általában komoly hírverés övez egy-egy kiutasítást.

Orosz válaszcsapás

Marija Zaharova külügyi szóvivő profizmusáról is beszélt Rácz, ő adta az első „magyarázatot” a ruszofóbia emlegetésével. Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz nagykövet is „ideológiailag motivált oroszellenes retorikáról” beszélt, csak átfogalmazta a külügyi reakciót. Az orosz diplomatáknak a mai napig van egyenruhájuk, ez is jelzi, ott nagyon módszeres, nagyon szisztematikus, nagyon hagyományos diplomáciai szolgálat.

„Ez legnagyobb részben belföldre szól, kisebb részben külföldre” – mondta az orosz külügyi válaszról. Ez alapvetően egy sablonválasz Rácz szerint, Zaharova bejelentésének nincs igazi súlya. „Összeesküvés-elméletek minden autoriter rendszerben vannak” – folytatta. Az USA és Nagy-Britannia Oroszországgal kapcsolatos politikáját a polgárháború óta konteók övezik. Egy orosz levéltáros, Vaszilij Mitrohin töméntelen dokumentumot magával víve átszökött Nagy-Britanniába. A hidegháború idején kétszer sikerült az amerikaiaknak felszámolni a szovjet kémhálózatot. Ilyenkor a politikai vezetésben elszabadult a paranoia, konteók keringtek. Az objektív, adott esetben szakpolitikai vitát is átkeretezik a mai napig az orosz vezetésben, mondván, Nyugaton utálják az oroszokat.

Csak általánosságban beszélhetett róla Rácz, miként reagálhat Oroszország. A tipikus orosz válasz a tükörválasz, ha egy ország kiutasít tíz diplomatát, akkor az oroszok is ugyanennyit. Felidézte, hogy amikor a csehek rengeteg diplomatát utasítottak ki 2022-ben, az oroszok mindig picivel többet. Barack Obama amerikai elnöksége végén több tucat orosz diplomatát küldtek haza, de az oroszok Vlagyimir Putyin elnök beavatkozására úgy döntöttek, hogy ők nem utasítanak ki amerikaiakat.

„Ahogy egyre zártabbá válik az orosz rendszer (...), egyre kevesebbet tudunk arról, a jelenlegi döntéshozatal hogy zajlik” – magyarázta Rácz. Adminisztratív értelemben az orosz külügyben kell megszületnie a döntésnek, de az alkotmány alapján a külpolitika irányítója az elnök. Vannak esetek, amiket Putyin személyesen követ, de hogy most is így van-e, nem tudni.

„A számlát majd a magyar adófizetőknek kell kifizetniük” – mondta az orosz felsőház vezetője a kiutasítások után. Hogy lesz-e gazdasági válaszlépés, arról Rácz azt mondta, az orosz parlament tagjai amiket mondanak, azok inkább a szórakoztató kategóriába esnek. „Ha valaki ezt nem dönti el, az az orosz parlament, ez belföldi fogyasztásra szól” – mondta Rácz a fenyegetésről. Szeptember 18-20-án parlamenti választás lesz, ilyenkor „felfokozottabb a politikai hangulat”. Ezek a nyilatkozatok mutathatják a választóknak, hogy Oroszországgal nem szórakozhat senki.

A paksi bővítést részletes nemzetközi szerződések szabályozzák, de nem tudni a kilépési kondíciókról, az minősített adat. Hogy Oroszország kiléphet-e Paks II.-ből, nem tudni, de nem tűnik logikusnak Rácz szerint. Számukra a paksi bővítés nem az erőműről szól. A Roszatom a világ legnagyobb nukleáris ipari cége, és globális referencia nekik, hogy egy EU- és NATO-tagországban erőművet építenek. „Saját magukat lőnék lábon, de ágyúval”, ha kilépnek a projektből.

Az orosz diplomácia korlátai

Kisebb partnerországokkal szemben az orosz külpolitika mindig reaktív, inkább kivárnak. A grúziai hatalomváltáskor, a rózsás forradalom idején is kivártak, mit lehet várni Miheil Szaakasvili miniszterelnöktől. Engedték a grúzoknak a szeparatista Adzsária régió betagozását Grúziába. Oroszország nagy, de nem végtelenek az erőforrásaik, a nagyobb országok belpolitikáját követik inkább, ezekhez van több forgatókönyvük.

A szakértő ezután a kémekre tért rá ismét, mondván, vannak diplomáciai fedésben és anélkül dolgozók. Vannak, akik akár évtizedekig lapulnak, felépítenek egy életet maguknak, megtanulják a nyelvet, akár stratégiai pozíciókba dolgozzák be magukat. „Illegálisoknak” hívják őket, az orosz popkultúrában az egekig magasztalják őket Rácz szerint. A diplomáciai fedésben dolgozókat megilleti a védelem, az illegálisként dolgozóknál nincs ilyen védelem. „Emberileg messze a legnehezebb, legmegterhelőbb ez” – mondta Rácz. Felidézte, hogy a szlovénok fogták el a Dulcev-házaspárt, akiknek a gyerekei semmit sem tudtak erről. Abban nőttek fel, hogy ők argentin származású szlovénok. Aztán vissza kellett menniük Oroszországba, amiről fogalmuk sem volt korábban. A fedésben dolgozók jobban szem előtt vannak, a fogadó országok jobban gyanakodnak rájuk.

Oroszországnak a nagy országok vonatkozásában nincs erőforráshiánya. „A kisebb, nem szláv nyelvű országok esetében viszont ez állandó probléma” – mondta Rácz András. Görögországba, a kaukázusi országokba kifejezetten nehezen találnak alkalmas embert.

Ez mindig nehezen pótolható, a budapesti követség dolgozóinak nagy része nem is tud magyarul. Ha kisebb nyelvet nagyon magas szinten tud egy orosz diplomata, ott el lehet kezdeni gyanakodni.

2022 februárja után több száz orosz diplomatát küldtek haza az Európai Unióból pár napon belül. Akkoriban Magyarország ehhez a folyamathoz nem csatlakozott – mondta Rácz. A cseheknél 100 felettiről 18-ra redukálták az orosz követség létszámát. Rácznak nem rémlik, hogy valaha lett volna ilyen nagyságrendű hazaküldés Magyarországról, de a rendszerváltás környéki adatokat nem ismeri.

Rácz szerint orosz szempontból logikus, hogy ott növeljék a létszámot, ahonnan nincs kiutasítás, Magyarország évekig ilyen hely volt. Az orosz kémek „nagyon aktívan használják a schengeni zónát”, rengeteget utaznak Európán belül, sok műveletük volt Magyarországtól távol. Elmondta még azt is, hogy Magyarország elméletileg ki tud törni a korábbi diplomáciai karanténból a kiutasításokkal, ez növelheti az Orbán-korszakban elvesztett nyugati bizalmat. Ha egy szövetség legtöbb tagja megtesz valamit, de egy ország nem, aztán felzárkózik, az bizalomerősítő lehet.