Legalább tíz orosz diplomatát biztosan kémként tartott nyilván az elhárítás, két üzenete is van a kiutasításuknak

Az orosz nagykövetség tíz munkatársa bizonyosan kémtevékenységet (is) folytatott Magyarországon, ezért utasítják ki őket – így lehet értelmezni Orbán Anita külügyminiszter Facebook-bejegyzését, aminek persze politikai üzenete is van, mégpedig legalább kettő.

„A mai napon utasításomra a Külügyminisztérium illetékes vezetője tájékoztatta Oroszország budapesti nagykövetét, hogy a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható” – írta Orbán Anita, a közleményt pedig Magyar Péter is felolvasta a parlament keddi ülése közben. A miniszterelnök azt mondta, hogy a Tisza-kormány megvédi az ország szuverenitását.

Két üzenete biztosan van

A bejelentéssel az egyik politikai üzenet a következő lehet: Oroszország értésére adni, hogy új időszak jön és többé Magyarország nem lesz kíméletes az orosz hírszerzőkkel. Merthogy az elmúlt években egyetlen orosz diplomatát sem utasítottak ki így nyilvános bejelentéssel, noha bőven lett volna rá ok.

A másik üzenet is ugyanez, de az már nem Moszkvának, hanem azoknak a nyugati szövetségeseknek és partnereknek szól, akik jó ideje már nem bíztak a magyarokban. A partnerek alatt pedig nem csak egyes nyugati országokat kell érteni, hanem például azokat a titkosszolgálatokat is, amelyek éppen az Orbán-kormány oroszbarát politikája miatt váltak bizalmatlanná a magyar szervekkel szemben.

Az, hogy legalább tíz olyan orosz diplomata van Magyarországon, aki nemcsak diplomata, de kém is, az előző kormány – oroszokkal szemben meglepően engedékeny – politikája miatt nem különösebben meglepő. Amikor Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, az EU tagállamainak többsége válaszul sorra utasította ki az orosz diplomatákat, de Magyarország ekkor is kivétel volt, az oroszokat békén hagyták.

Az, hogy most egyszerre a követség tíz munkatársát utasítják ki a Bécsi Egyezménnyel példálózva, azt jelenti, hogy ezeket az embereket hírszerzőként azonosították.

A Magyarországon tevékenykedő hírszerzők alapvetően két típusra oszthatók: vannak, akik diplomáciai fedésben érkeznek az országba, de az elhárítás tudja róluk, hogy „nem csak diplomaták”. Ezt jellemzően már akkor, pontosabban azelőtt tudja a fogadó állam, amikor a diplomata az országba érkezik. Például onnan, hogy az illetőt a külföldi partnerszolgálatokon keresztül lekáderezik. A diplomáciai fedést pedig leginkább azért alkalmazzák a hírszerzők szerte a világon – nem csak az oroszok –, mert ha lebuknak, akkor sem lehet őket büntetőjogilag felelősségre vonni.

A hírszerzők másik típusa az, akiknek nincs diplomáciai fedésük, őket a szakmában illegálisoknak nevezik. Utóbbiakat jóval nehezebb is beazonosítani. Akiket most kiutasítottak, azok diplomata fedésben dolgoztak.

A diplomata fedésben dolgozó kémeket tehát jó esetben nyilvántartja egy adott ország elhárítása, de az, hogy mit kezd velük, elsősorban politikai döntés. A kiutasításuk minden esetben politikai döntés, ami külügyminiszteri, miniszterelnöki szinteken dől el, de alapvetően a titkosszolgálati irányból kezdeményezik.

Kérdéseket küldtünk a Külügyminisztériumnak is, hogy mikor vált világossá a magyar hatóságoknak, hogy a 10 nagykövetségi munkatárs olyan tevékenységet folytatott, amely diplomatától nem elfogadható. A Külügyminisztérium válaszában annyit írt, hogy egyelőre nem kívánnak további információt megosztani a kiutasításokkal kapcsolatban.

A VSquare arról írt május elején, hogy a választás után csendben kiutasítottak egy diplomatafedésben dolgozó orosz hírszerzőt Magyarországról. Artur Szuskovot a VSquare szerint azután utasította ki csendben Magyarország, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kiderítette róla, a budapesti orosz nagykövetségen diplomatafedésben dolgozó hírszerzőként évek óta információkat gyűjtött a kormányközeli intézetekről.

A csendes kiutasításnak azt nevezzük, amikor a kormányzat nem közli a kiutasítást a nyilvánossággal. A csendes kiutasításnak nincs politikai üzenete, ellentétben tehát a most bejelentett lépéssel.

Orbán Anita Szijjártó Péterhez képest egyébként is jóval távolságtartóbb diplomáciai kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Miniszteri pályafutása első napjaiban, május 13-án bekérette a Budapesten állomásozó orosz nagykövetet, miután Moszkva Kárpátalja ellen indított dróntámadást. Szijjártó utoljára 2022 februárjában kéretett be moszkvai diplomatát.

Miről szól a Bécsi Egyezmény érintett része?

A diplomáciai mentességgel leplezett vagy azzal összefüggésbe hozott hírszerzési tevékenység (kémkedés) kezelésének jogi alapját az 1961. évi Bécsi Egyezmény a Diplomáciai Kapcsolatokról biztosítja.

Az Orbán Anita posztjában említett egyezmény értelmében ha a fogadó ország hatóságai bebizonyítják vagy megalapozottan gyanítják egy diplomatáról, hogy hírszerzést folytat, nem kell bíróság elé állítaniuk. Ehelyett a fogadó állam – indoklás nélkül – persona non grata-nak (nem kívánatos személynek) nyilváníthatja az illetőt. A küldő országnak a megjelölt határidőn belül haza kell rendelnie a diplomatát, vagy el kell hagynia az ország területét. Ha ezt nem teszi meg, a mentesség megszűnésével elveszítheti hivatalos státuszát.

A nemzetközi diplomáciában a „Bécsi Egyezmény alapján nem elfogadható tevékenység” vagy „az egyezmény megsértése” kifejezés szinte minden esetben a lebukott vagy gyanúba keveredett kémkedés diplomáciai nyelvű megnevezése.

Tükörválasz szokott érkezni

A kémek (diplomaták) kiutasítását általában tükörintézkedéssel viszonozza a másik állam, így számítani lehet rá, hogy Oroszország is kiutasít olyan magyar diplomatákat, akiket hírszerzőknek tartanak. Mivel soha ennyi orosz diplomatát még nem utasított ki Magyarország, ezért egészen biztos, hogy lesz orosz válaszlépés.

Oroszország reagálni fog arra, hogy Magyarország kiutasított tíz orosz diplomatát – írta az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ az orosz külügyminisztérium közleménye alapján. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „kemény és fájdalmas válaszlépést” ígért. „A budapesti ruszofób lobbira adott válasz kemény és fájdalmas lesz” – nyilatkozta a TASZSZ-nak.

Az orosz diplomaták kiutasítására ugyanakkor az április 12-ei választás után számítani lehetett, csak az időpont volt kérdéses. Orbán Anita külügyminiszter egyik legfontosabb célja, hogy visszanyerje a nyugati szövetségesek bizalmát. Leginkább Lengyelországgal romlott meg a kapcsolatunk az Orbán-kormány alatt, a lengyel szolgálatok szinte már szóba sem állnak a magyarokkal, de hasonlóan rossz a viszony a baltiakkal is.

A legfontosabb kérdés most az, hogy minderre hogyan reagál majd Moszkva a tükörintézkedésen túlmenően.