Szijjártóék hiába indítottak pert, hogy az orosz vagyonból nyert pénz ne az ukrán fegyveres erőknek menjen

Az Európai Unió Törvényszéke szerdán elutasította a magyar kormány keresetét a döntés ellen, amellyel a befagyasztott orosz vagyoni eszközökből nyert rendkívüli bevételek első részletét az ukrán fegyveres erők támogatására különítették el. A pert az előző kabinet kezdeményezte 2024-ben, mert egy korábbi konstruktív tartózkodása miatt kihagyták a döntésből.

Az Oroszország Ukrajna elleni inváziója után egyhangúlag elfogadott szankciók miatt az EU-ban ragadt az orosz jegybanki vagyon egy része. Ennek a kamataiból nyert pénzt az EU, amelyet Ukrajna támogatására használt fel. (Magához a vagyonhoz egyelőre nem nyúltak.)

2024 májusában a tagállami kormányok döntöttek a szabályokról, hogy hogyan használják fel a nyereséget Ukrajna támogatására, valamint arról, hogy ezt az összeget hogyan osszák szét. A magyar kormány az első határozatot támogatta, a másodiknál konstruktívan tartózkodott. Ebben az esetben nem köteles a határozatot alkalmazni, de elfogadja, hogy a döntés köti az EU-t.

Júniusban arról határoztak, hogy a nyereség első részletével az ukrán fegyveres erőket támogatják, de a döntésből az előző konstruktív tartózkodás miatt kihagyták a magyar kormányt. Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminiszter szégyentelen szabályáthágásnak nevezte az esetet. Már akkor közölte: a brüsszeli „európai uniós jogi csapatunk” vizsgálja, milyen lépést tehet a kormány, ebből lett a 2024 októberében benyújtott kereset.

Tavaly több, egymástól független uniós forrás arról beszélt a Népszavának, hogy a kereset gyenge jogi lábakon áll. Egy név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás egyenesen szemfényvesztésnek nevezte a pert.

A törvényszék arra hivatkozva utasította el a keresetet, hogy az nem tartozik az uniós bíróság hatáskörébe, mert az – alapvetően tagállami hatáskörbe tartozó – uniós kül- és biztonságpolitikánál nem járhat el. Hiába van ez alól két kivétel, közéjük sem lehet besorolni az ügyet.

.