Volt hírszerző megmérgezése, lőszerraktár felrobbanása és a háború miatt is tömegével utasítottak ki Európából orosz diplomatákat
Az orosz sajtót is bejárta a hír, hogy a magyar külügyminiszter keddi bejelentése szerint Magyarország tíz orosz diplomatát kiutasít az országból. Orbán Anita a Facebookon közölte: a tíz érintett diplomata „olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható.” Ezt úgy lehet értelmezni, hogy az orosz nagykövetség tíz munkatársa bizonyosan kémtevékenységet (is) folytatott Magyarországon, ezért utasítják ki őket.
Az orosz fél „kemény és fájdalmas” választ ígért. Ez első körben a tükörválasz részeként kézenfekvően legalább ennyi magyar diplomata kiutasítását jelentheti, de a Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő által használt jelző alapján akár tíznél több diplomatát érintő döntés sem kizárt.
Ilyenre is volt már ugyanis példa más európai országokból kiutasított orosz diplomaták esetében.
A budapesti orosz nagykövetség „arányos választ” ígért a szerinte a helyzetet „eszkaláló, példátlanul barátságtalan” magyar lépésre.
Egyelőre nincsenek további részletek arról – és ezek nem is feltétlenül válnak nyilvánossá –, hogy milyen beosztásban lévő diplomatákat utasít ki a magyar fél, és azt sem tudni, hogy milyen határidőt szabott erre. A Külügyminisztérium a Telexnek küldött válaszában röviden annyit közölt, hogy egyelőre többet nem kíván megosztani az ügyről.
Példátlan lépés
A tíz diplomata nem csak ahhoz képest sok, hogy a Fidesz-kormány alatt 2010 óta hivatalosan csak egyetlen orosz diplomatát utasítottak ki Magyarországról 2018-ban. Mindezt úgy, hogy az orosz–ukrán háború első fél évében majdnem hatszáz orosz diplomatát utasítottak ki Európából és Észak-Amerikából. A Tisza-párt győzelmét hozó április 12-i választás után egyébként a VSquare információi szerint csendben már utasított ki a magyar fél egy újabb orosz diplomatát május elején, annak azonban nem volt olyan politikai üzenete, mint a mostani bejelentésnek.
A Direkt36 kiderítette, hogy valódi összefeszülés a háttérben a 2018-as esetnél sem történt. Akkor az Orbán-kormány számos nyugati államhoz hasonlóan úgy döntött, hogy a Nagy-Britanniában élő egykori orosz kém, Szergej Szkripal megmérgezését követően szolidaritást vállal az Egyesült Királysággal, és kiutasít egy orosz diplomatát. Ez nemcsak a jó viszony miatt volt feltűnő, hanem azért is, mert volt több olyan európai uniós tagállam, amely nem utasított ki senkit.
A Direkt36 nyomozása azonban kiderítette, hogy a Szkripal-ügyre adott magyar választ valójában szándékosan úgy vezényelték le, hogy az a két ország különleges kapcsolatát ne veszélyeztesse. Több diplomáciai forrás szerint Magyarország egy olyan, a budapesti orosz nagykövetségen diplomatafedésben dolgozó GRU-st (katonai hírszerzőt) tiltott ki, akinek a kiküldetése legfeljebb pár hónapon belül amúgy is lejárt volna. Moszkva pedig cserébe egy nem kifejezetten fontos pozíciót betöltő magyar külgazdasági attasé hazaküldése mellett döntött.
A tíz sok, de a környéken volt már jóval több is
A kiutasítás önmagában nem példátlan gyakorlat, de a viszonytól függően kis számban és leginkább teljesen csendben történik – ahogy az a már említett, legutóbbi választások utáni esetben történt.
Az már a diplomáciai feszültség újabb szintje, amikor ezt nyilvánosan közli a kiutasító fél, főleg, ha névvel együtt teszi.
Mint írtuk, a keddi bejelentéssel az egyik politikai üzenet a következő lehet: Oroszország értésére adni, hogy új időszak jön, és többé Magyarország nem lesz kíméletes az orosz hírszerzőkkel. A másik üzenet is ugyanez, de az már nem Moszkvának, hanem azoknak a nyugati szövetségeseknek és partnereknek szól, akik már jó ideje nem bíztak a magyarokban. A partnerek alatt pedig nemcsak egyes nyugati országokat kell érteni, hanem például azokat a titkosszolgálatokat is, amelyek éppen az Orbán-kormány oroszbarát politikája miatt váltak bizalmatlanná a magyar szervekkel szemben.
Európában Oroszország és az Egyesült Királyság viszonylatában tart leghosszabb ideje viszonylag rendszeresen a diplomaták kiutasítása. Az említett Szkripal-ügyben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei novicsok méreggel akarták eltenni London közelében az FSZB-ből kiugrott, majd egy csere révén az orosz börtönből a britekhez engedett férfit. Az egykori tiszt és lánya kórházi ápolással túlélték az akciót, egy brit nő azonban meghalt, hozzá véletlenül került a parfümös fiolába rejtett idegméreg. Ezután nem egyszer utasítottak ki a felek kölcsönösen tucatnyi vagy esetenként egy-két diplomatát.
Más európai országokban is Szkripal megmérgezése miatt kezdtek el tömegesen és nagy nyilvánosság előtt kiutasítani orosz diplomatákat. Akkor 25 EU- és NATO-tagország egy hónap alatt több mint 125 orosz diplomatát utasított ki.
Három évvel később, 2021-ben Csehország 18 orosz nagykövetségi dolgozót küldött haza, miután egy vizsgálat arra jutott, hogy az oroszok állhattak a 2014-es vrběticei lőszerraktár-robbanás mögött. Általában a válaszok azonos súlyúak a kezdeményező országéval, többnyire teljesen azonos mértékben utasít ki diplomatát válaszként a másik fél.
De például Csehország esetében volt eltérés: ők 18 orosz diplomatát küldtek haza, Moszkva viszont 20 cseh diplomatát utasított ki. Igaz, ebbe már talán beárazták, hogy a prágai vezetés 2020-ban a Kreml tövében néhány évvel korábban lelőtt ellenzéki orosz politikusnak emléket állítva Borisz Nyemcov térre nevezte át azt a teret, ahol az orosz nagykövetség áll. A cseh megoldást később más országok is átvették.
Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított totális orosz invázió megkezdése után az európai országok korábban példátlan számban léptek. 2022 áprilisában két nap alatt több mint kétszáz orosz diplomatát utasítottak ki Európából egy összehangolt lépés részeként, miután nyilvánosságra került az orosz hadsereg által elkövetett bucsai mészárlás a kijevi elővárosban élő civilekkel szemben.
Lengyelország 2022-ben egyszerre 45 orosz diplomata hazatérését kezdeményezte, de a jóval kisebb Bulgária abban az évben rekorder volt, egyszerre 70 orosz diplomata és technikai személyzet kiutasításával. Ez ott is egy élesebb kormányzati irányváltással kapcsolódott össze egy Oroszországgal barátibb kapcsolatot fenntartó kormány után.
A Nyemcov térhez hasonló, nem közvetlenül külügyminisztériumhoz kapcsolódó diplomáciai akció csak egyike a szokatlan megoldásoknak. Ausztria augusztusban egy másik, különösen formabontó lépést is tett a kémeknek tekintett, diplomáciai fedésben lévő oroszokkal szemben: 21 emberről névvel, fényképpel küldött ki tájékoztatást az osztrák hadsereg katonáinak, tartalékosainak, összesen 23 ezer embernek. Figyelmeztették őket, hogy a kémek esetleg megpróbálhatnak kapcsolatba lépni velük, ezért az ilyen kísérleteket feltétlenül jelentsék az osztrák hatóságoknak.
A 21 ember nem kevés az Ausztriában lévő 117 orosz diplomatából. Az ország a háború kezdete óta 15 orosz diplomatát utasított ki. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy Ausztriát korábban az orosz titkosszolgálatok fontos működési terepének tekintették, ez hagyományosan a hidegháború alatt is érvényes volt, mivel a semleges Ausztria sok nemzetközi szervezet központjának adott otthont. Ráadásul az osztrák kormányok között volt olyan, amely indokolatlanul szoros kapcsolatot ápolt Oroszországgal.
Ennek látványos bizonyítékát adta 2018-ban az osztrák külügyminiszter, akinek esküvőjén az orosz elnök is megjelent. Karin Kneissl táncolt is Vlagyimir Putyinnal. Kneissl egy évvel később távozott a kormányból, de látszott, hogy az esküvői meghívó több volt exkluzív diplomáciai gesztusnál. 2023-ban Kneissl egyenesen Oroszországban telepedett le, ahová orosz katonai géppel repült el pónilovaival együtt.
Van szint a kiutasításon túl is
A kiutasítások a mértéküktől függetlenül sem jelentik a diplomáciai kapcsolatok megszakítását – ezt Orbán Anita is hangsúlyozta bejelentésében és az orosz sajtó is kiemelte a magyar külügyminiszter erre vonatkozó mondatát. A kiutasítás természetesen nem jelenti az adott országban működő konzulátus vagy a nagykövetség bezárását sem.
Azonban a feszültség növekedésével ezek is előfordulnak: tavaly Lengyelország zárta be egyik orosz konzulátusát, majd válaszul így járt a szentpétervári lengyel képviselet. Megszűnt Lengyelország irkutszki és kalinyingrádi konzulátusa is. Bulgáriában a ruszei orosz konzulátus zárt be, Lettországban is megszűnt két orosz képviselet.
Oroszország minden esetben azonos súlyú válasszal reagált, arra nem volt példa, hogy kezdeményező félként maga zárt volna be konzulátust.
Ez része az orosz érveknek is, amelyek szerint az eszkalációt a nyugati országok fokozzák – persze ehhez el kell vonatkoztatni attól a ténytől, hogy Oroszország háborút kezdett Ukrajna ellen és a nyugati titkosszolgálatok szerint hibrid háborút folytat Európa számos országával szemben.
De más téren volt példa arra, hogy nem arányos lépéssel reagált Oroszország: 2020 márciusában teljességgel ellehetetlenítette az ott országszerte 30 éven át működött British Council kulturális hálózatot.
A német–orosz viszony különösen feszült lett Lipcse óta
2022 óta a kiutasítottak listája a német–orosz relációban is kölcsönösen hosszú. A szélesebb orosz diplomáciai hálózatnak korábban helyt adó Németország önmagában 80 orosz diplomatát utasított ki az elmúlt négy évben, és tette ezt további 313, egyéb státuszú orosz állampolgárral. A 80 diplomatából 40-et egy lendülettel utasítottak ki a németek közvetlenül azután, hogy 2022 áprilisában nyilvánosságra került a bucsai mészárlás.
A német–orosz kapcsolatokban szintet lépett a feszültség a lipcsei repülőtéren meghiúsult dróntámadás kivizsgálása óta. A németek múlt kedden kimondták azt, amire kormányzati szinten addig csak nagyon finoman utalgattak, de szakértők eddig is feltételezték: Oroszország megbízásából kísérelhettek meg egy támadást a lipcsei repülőtéren egy robbanószerrel felszerelt drónnal augusztusban.
Németország ezután döntött a berlini Orosz Ház és a bonni orosz főkonzulátus bezárásáról. Ez volt egyébként az utolsó orosz konzulátus, 2022 óta bezárt a hamburgi, a lipcsei, a müncheni és a frankfurti is. Az orosz fél nem késlekedett a válasszal, közölték, hogy ugyanígy járnak el a Szentpéterváron lévő német főkonzulátussal. A Reuters azt írta, a főkonzulátusnak legkésőbb szeptember 18-ig kell befejeznie a működését, a kulturális intézményeknek be kell szüntetniük tevékenységüket, a kiküldetésben lévő német munkatársaknak pedig szeptember 13-ig el kell hagyniuk Oroszországot.
„Az orosz reakció most az, hogy akkor ők ebbe beleállnak, és jelzik a németeknek, hogy hajlandók tovább eszkalálni a helyzetet” – mondta akkor Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója a Telexnek. Szerinte Oroszország ezzel éppen azt teszteli, hogy meddig hajlandók elmenni a németek.
