Elhódíthatja első tartományát a német szélsőjobb, és ez Merz kancellár sorsára is hatással lehet
Vasárnap választást tartanak az egyik németországi tartományban, a 2,1 millió lakost számláló Szász-Anhaltban. A választás alapesetben csak a német belpolitika követőit és a szász-anhaltiakat érdekelné, azonban most az egész világ figyel. Nem véletlen: ez az első választás, ahol már nem az a kérdés, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországértnak (AfD) lesz-e a legtöbb képviselője a tartományi parlamentben, hanem az, hogy összejön-e az abszolút többség, vagy a többi párt összefogásával megakadályozható, hogy megválasszák az AfD első tartományi miniszterelnökét.
Szász-Anhaltban a felmérések szerint a most kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU), Friedrich Merz pártja nagyon rosszul áll, a kancellár pedig olyan népszerűtlen, hogy nem is nagyon hívták kampányolni. A választás eredménye Merz sérülékeny pozíciójára is hatással lehet, erről itt írtunk részletesen.
A tartományban a pártok és szervezetek mindent megtesznek, hogy elvegyék a választók kedvét az AfD-től, kormányzati szintről pedig jelzik: nemzetbiztonsági okokból nem kapna meg minden információt egy szélsőjobboldali miniszterelnök. Eközben az Alternatíva Németországért úgy átalakítaná a tartományt, hogy rá se lehetne ismerni.
Eddig nem engedték őket a hatalom közelébe
A német szélsőjobb évről-évre egyre erősebb, de a középpártoknak eddig sikerült megakadályozni, hogy az önkormányzatinál magasabb szinten hatalomra kerüljenek. Az AfD-t a tavalyi szövetségi választáson is igyekezett minél távolabb tolni magától minden nagy párt, a győzelemre esélyes kancellár-jelölt, Merz előre kijelentette, hogy kizárt az együttműködés velük. Tavaly februárban az AfD 21 százalékkal végül második helyre futott be a 29 százalékkal győztes Kereszténydemokrata Unió és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) mögött, az éppen kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) viszont harmadik helyre csúsztak vissza 16 százalékkal. Merz tartotta magát ígéretéhez, koalíciós kormányt a harmadik helyezettel alakított.
Az AfD többször is volt már időszakosan a legnépszerűbb párt országosan, de április eleje óta tartósan átvette a vezetést a felmérésekben, és a Politico felméréseket összesítő átlagában 28 százalékon állt szeptember 2-án. A CDU/CSU-t 21, a Zöldeket 15, a szociáldemokratákat pedig a Baloldallal (Die Linke) együtt 12 százalékra mérték.
A szélsőjobboldali párt egyes tartományokban akkorát erősödött az utóbbi években, hogy csak nagyobb, többpártos koalíciókkal tudták elkerülni, hogy ők adják a tartományi miniszterelnököt. Ez történt például 2024-ben Türingiában, ahol történetében először nyert tartományi választást az AfD. Itt egy kormányképes többséghez a szociáldemokraták és a CDU összefogása sem volt elég, sőt még az sem, ha a Zöldek is beszálltak volna. A megoldás az lett, hogy bevonták a harmadik legtöbb szavazatot kapó baloldali pártot, a Sahra Wagenknecht Szövetséget (BSW).
A matek, amiben még bízhatnak
Szász-Anhaltban a közvélemény-kutatások szerint az AfD közel 20 százalékpontos különbséggel vezet, 41,7 százalékon állt a 22,6 százalékra mért CDU előtt. Néhány nappal a választás előtt az már biztos volt, hogy ők végeznek az élen, a kérdés a többi párt szerint is csak az abszolút többség. Ehhez a 83 fős szász-anhalti parlamentben 42 képviselői hely kell, a felmérések alapján az Alternatíva Németországért körülbelül 40 helyre számíthat. A ZDF azt írta, hogy az abszolút többséghez nem feltétlenül kell a szavazatok 50 százaléka, mert a mérések szerint a szavazatok kilenc százalékát olyan pártok kapják, amelyek az öt százalékos küszöb alatt maradnak, tehát nem jutnak be.
De ha nincs abszolút többsége az AfD-nek, annak akár patthelyzet is lehet a vége. Friedrich Merz a CDU/CSU pártunió vezetőjeként ismét kizárta, hogy szóba álljanak az AfD-vel. Azonban nemcsak velük, hanem a kutatások alapján 11,7 százalékkal a harmadik helyre esélyes, egy posztkommunista pártból és egy másik baloldali pártból létrejött Die Linke-vel sem hajlandó koalíciós tárgyalást kezdeni. Jelen állás szerint nem kizárt, hogy a CDU a többi, nem szélsőségesnek minősített párttal sem tudna kormányt alakítani a tartományban, de sok múlik még azon, hogy kik érik el a parlamenti küszöböt, illetve azon is, hogy az AfD mekkora többséget szerez.
Merzék abban reménykedhetnek, hogy az AfD nem szerez abszolút többséget, miközben a szocdemek és a Zöldek a felmérésekben mértnél (8,2 és 5,7 százalék) valamivel jobban szerepelnek. Ebben az esetben a megoldás az úgynevezett Kenya-koalíció lehet, azaz a fekete (CDU/CSU), piros (szociáldemokraták), zöld (Zöldek) összefogása. Egy gyengébb koalíción segíthet egy olyan rendszer, ami több tartományban már működik: a kormányban nincs benne a Linke, de szavazatukkal kívülről segítik a működést.
Miért kedvelik ennyien az AfD-t?
A volt NDK területén, Kelet-Németországban az AfD kimondottan népszerű, többek között a keletnémet elégedetlenségből nyerik az erejüket. Keleten továbbra is kevesebb a modern, jól fizető munka, mint nyugaton. Ide tartozik Szász-Anhalt is. A szélsőjobboldali párt a tartományban a gazdasági stagnálás, a bevándorlás és a kulturális változások miatt frusztrált szavazókat célozta meg.
Ulrich Siegmund, az AfD jelöltje a fiatalokat is hatékonyan szólítja meg, a kimondottan népes követőtáborral rendelkező TikTok-oldalán pörgős, fiatalos tartalmakkal kampányol. A DW Newsnak a tartományi kisvárosban, Querfurtban élő fiatalok viccelődve azt mondták, hogy az ő generációjukat ritkán szólítja meg a jelenlegi politikai elit, legfeljebb a katonai szolgálattal. Siegmundot szakértők egy olyan kereskedőnek tartják, aki most a politikát adja el okosan, sokaknak pedig a menekültellenes politikája a szimpatikus.
Ez nem Kelet-Németországra jellemző, hanem az összes nyugati demokráciára – mondta Benjamin Höhne politológus arról, miért olyan erős az AfD. Szász-Anhaltban a megkérdezettek 90 százaléka egyébként elégedett az életével, de alig 17 százalék bízik csak a kormányban. Ez a politológus szerint az állam kudarcaival magyarázható, például az egymás után megszűnő munkahelyekkel, a becsődölő vállalkozásokkal. A politikába vetett bizalom Szász-Anhaltban gyorsabban erodálódott, mint bárhol Németországban.
Az is jelzi, hogy a választóknak átmentek a szélsőjobboldali párt üzenetei, hogy maga a CDU jelöltje is átvette a párt elképzeléseinek egy részét. Sven Schulze is követeli, hogy toloncolják ki Németországból a terrorizmussal gyanúsítottakat, ez azokra is vonatkozna, akik német állampolgárok. Ennek hátterében az áll, hogy a berlini Pride utáni rendezvényen a német állampolgár Abdul B. a tömegbe hajtott, amivel egy embert megölt, 29-et pedig megsebesített.
A tartomány és egyébként az ország problémáira az Alternatíva Németországért sok esetben szélsőséges eszközökkel adna választ, mindezt egy részletes programban vázolták fel. Korlátoznák a külföldiek foglalkoztatását, megakadályoznák a „kulturálisan idegen” munkaerő bevándorlását – azt nem határozták meg, hogy pontosan kik tartoznak ebbe a kategóriába. Siegmund az oktatáshoz is hozzányúlna, ellenzi az „engedékeny” tanítási módszereket, nehezebbé tenné az elégséges osztályzat megszerzését és korlátozná a gimnáziumba felvehető diákok számát is. Az oktatás nagyrészt tartományi hatáskör, így ezt megtehetnék.
A pártnak az igazságszolgáltatással is baja van, a bírákat politikai indíttatású ítéletek meghozatalával vádolják. Meg szeretnék szabadítani az igazságszolgáltatást a „pártpolitikai befolyástól”. Bár a külpolitika a szövetségi kormány feladata, Siegmund kimondottan megengedő a Kremllel is, a lipcsei reptéren meghiúsult dróntámadásról például azt mondta, hogy az oroszok reakciója teljesen természetes, hiszen Németország segíti Ukrajnát. Az AfD jelöltje szerint fontos, hogy jó legyen a kapcsolat Oroszországgal. Siegmundnak a tartományi közmédiával is baja van, mert szerinte arcátlanul manipulálják az embereket, kormányra kerülve felmondaná a tartomány szerződését az MDR-rel.
Az egyházaktól a magánszemélyekig – próbálják elvenni a választók kedvét az AfD-től
Szász-Anhaltban a kampány véghajrájában nemcsak a pártok, hanem több szervezet is azon dolgozott, hogy elkerüljék az AfD kormányalakítását. A Mehr als uns trennt (Több, mint ami elválaszt) egyesület például online kampánnyal próbálta bemutatni, milyen lehetséges következményekkel járhat a kultúrában vagy az ellátás területén, ha a párt hatalomra kerül. „Az AfD a hazaszeretetről beszél, de politikája elszigeteltséget, a befektetők elvándorlását és munkahelyek megszűnését jelentené országunkban” – mondta a kezdeményezéseket bemutató FAZ-nak az egyesület elnöke, Annemarie Rosenstock.
Akadt szerveződés, ami híres német közéleti személyiségek bevonásával próbált mozgósítani a szélsőjobboldal ellen. A Sachsen-Anhalt. Weltoffen! a választás előtti szombatra tüntetést szervezett, majd „demokráciafesztivált” tartanak a tartomány fővárosában, Magdeburgban. A szélsőjobboldal elleni kampányba híres influenszerek is beszálltak, ilyen az 1,3 millió követős Instagram-oldallal rendelkező Marcant. Ő rendszeresen elmegy az AfD rendezvényeire, ahol „kérdésekkel provokál”, azaz szimpatizánsokkal beszélgetve arra próbál rámutatni, hogy a párt szavazóinak nincsenek jól megalapozott érveik.
Beszálltak az egyházak is: vitaköröket szerveztek, transzparensekkel és videókkal hívták fel az emberek figyelmét az alapértékekre – szintén tartva egy esetleges AfD-kormánytól. A magdeburgi egyházmegye például a tudatos szavazás kezdeményezésével az emberi méltóságra, a felebaráti szeretetre és a szolidaritásra próbálta felhívni a figyelmet.
És akkor ott van a „Taktikus szavazás 2026” és a „Stratégiai szavazás!” is, ők arra próbálták rávenni az embereket, hogy adják szavazatukat a Zöldekre vagy az SPD-re, mert a felmérések alapján, ha mindkét párt bejut a parlamentbe, akkor az AfD valószínűleg nem tud önállóan kormányozni. Ezeket a kezdeményezéseket persze sokan kritizálják, a legfőbb érv az ellenük, hogy az embereknek politikai meggyőződésből, és nem kényszerből kellene szavazniuk.
Frissítik a tűzfalat
A többi német párt szintén mindent megtett, hogy elvegye a választók kedvét az AfD-től. Egy tartomány kormányzása egészen fontos adatokhoz enged hozzáférést, így biztonsági és hírszerzési információkhoz is. Azonban a pártok többsége fenyegetésnek tartja az AfD-t a demokráciára, sőt a német államra nézve. A szélsőséges pártok hatalmon kívül tartásának neve is van, tűzfalként szokták emlegetni. Ez eddig mindenhol működött. Boris Pistorius védelmi miniszter a német demokrácia védelmére hivatkozva már korábban kijelentette:
nem adna át egyes információkat egy AfD által irányított tartományi kormánynak. „A Putyin iránti vonzalmat lehetetlen figyelmen kívül hagyni.”
Ahogy a New York Times is emlékeztetett, Németország alaptörvényét a háború utáni náci korszak túlélői írták. Ez az oka, hogy a szélsőséges erők újbóli hatalomra kerülését elkerülendő a törvények lehetővé teszik a szövetségi kormánynak a tartományi szintű rendvédelmi erők irányításának átvételét. Ezt akkor lehet élesíteni, ha „az ország szabad demokratikus rendje” veszélyben van.
Az AfD válasza a többi párt tűzfalára ugyanaz, mint országos szinten. Szerintük a szövetségi kormány és a többi párt az emberek akaratát akarja megakadályozni. „Ez nem demokratikus, nem politikai és nem helyénvaló, ez egész egyszerűen mocskos” – fogalmazott az osztrák ServusTV-nek Ulrich Siegmund. A tűzfalat alkalmazó pártok az AfD megfékezését célzó terveiket egyébként sokszor már direkt titokban folytatják le, hogy ne táplálják a szélsőjobboldali párt narratíváját.
Maga a német kancellár is a negatív következményekre próbálta felhívni a választók figyelmét. Szerinte Szász-Anhalt nem válhat „dühös polgárok kísérleti terepévé”, mert végső soron az a tartomány lakóinak kárára lesz. „Ha hétfőn kiderül, hogy egy jobboldali populista párt abszolút többséggel rendelkezik, akkor a nemzetközi befektetők kétszer is meggondolják majd, hogy ide fektessenek be” – mondta Merz. A gazdasági következményekre egyébként nemcsak Merz figyelmeztetett, Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója is óva intette a választókat az AfD támogatásától, a vasárnapi választást pedig döntő fontosságúnak nevezte.
Nem áll jól a kancellár szénája, és a nyakán van még egy választás
A szász-anhalti kampányban a kormányzó CDU jelöltje köszönte szépen, nem kért kancellárjuk támogatásából. A párt vezető jelöltje, a jelenlegi kormányfő Sven Schulze igyekezett elhatárolódni Merztől és a szövetségi politikától. Ez nem véletlen: Merz népszerűsége elődeihez képest egy év regnálás után nagyon alacsony szintre süllyedt. A kancellár végül a kimondottan fontos választási kampányban csak az utolsó héten kampányolt közösen Schulze-val. Bár a jelölt azt mondta, hogy szívesen látták a kancellárt, a szövetségi kormánnyal több dolog miatt is vitában áll.
A szélesebb képet nézve pedig újra felmerült, hogy a szász-anhalti választás akár sorsdöntő is lehet Merznek. A ZDF-nek nyilatkozó elemző szerint nem kizárt, hogy a CDU/CSU már csak azt várja, hogy lemenjen a szeptember 6-i, illetve a két hét múlva esedékes mecklenburg-elő-pomerániai tartományi választás. A felmérések szerint ott is nagy bajban van Merz pártja, a CDU-t már csak a negyedik helyre mérik, de abban a tartományban jelen állás szerint aligha jön össze a szélsőjobboldali abszolút többség.
Nem mindenki ért egyet azzal, hogy a jelenlegi kormány sorsa meg is pecsételődhet vasárnap. A Berliner Morgenpostnak nyilatkozó szakértő szerint a kancellárral szembeni elégedetlenség azért is olyan magas, mert a várt gazdasági fellendülés nem indult el. Azonban szerinte a kormány csak bő egy éve lépett hivatalba és rengeteg az olyan válság, ami rajtuk kívülálló okok miatt alakult ki. „A kormány képes lehet megfordítani a dolgokat. Bátrabbnak kell lenniük, be kell vonniuk az embereket” – mondta Ralph Brinkert kommunikációs szakértő. A kancellárt a legutóbbi kampányeseményen megkérdezték, tart-e attól, hogy veszélyben lehet a hivatala, ha a kelet-németországi választások katasztrófális eredményt hoznak a CDU-nak.
„Nem. Kívülről vannak kísérletek arra, hogy éket verjenek a pártunk tagjai közé. Egy tartományi választás eredménye nem veszélyezteti a szövetségi kormány stabilitását.”
Vasárnap a szász-anhaltiak döntenek arról, hogy mekkora arányban tartanak igényt az AfD által felvázolt jövőképre. A felmérések alapján az biztos, hogy igény van a politikájukra, kérdés, hogy tudnak-e akkorát nyerni, hogy abszolút többséggel átjussanak a német tűzfalon, hogy aztán a modern Németország történetében először a szélsőjobboldal vegye át egy tartomány irányítását. A helyzet biztosan érdekes Szász-Anhaltban, a végeredménynek pedig akár olyan következménye is lehet, ami még Merz kancellári pályájára is hatással lesz.
