Az amerikai nagykövet is szörnyű terrorcselekménynek nevezte, amit szélsőséges izraeli telepesek tettek

Különösen nagy visszhangja volt Izraelben és a nemzetközi sajtóban, hogy szélsőséges izraeli telepesek majdnem egy héten át lényegében blokád alá helyeztek három, palesztinok lakta házat Ciszjordániában. A szélsőséges telepesek által palesztin civilek ellen elkövetett erőszakos esetek a Guardian szerint az iráni háború kezdete óta a korábbiakhoz képest is megszaporodtak Ciszjordániában.

A múlt héten történtek miatt jogvédő szervezetek mellett izraeli ellenzéki politikusok is felszólaltak, és az egyébként a telepesmozgalom eltökélt támogatójának számító Mike Huckabee amerikai nagykövet is kemény szavakkal ítélte el az eseményeket.

Elzárták az utat

Az említett telepesek augusztus 9-én, vasárnap jelentek meg a második legnagyobb ciszjordániai várostól, Náblusztól délre fekvő Kuszra külterületén lévő házaknál, akadályozták az áram- és vízellátást, elzárták az oda vezető utat, és sátrat húztak fel az épületeknél. A lakosok és több emberi jogi szervezet úgy véli, a cél az, hogy a családokat a terület elhagyására kényszerítsék, és megszerezzék a földet.

Az egyik érintett ház tulajdonosaként Loui Ridi azt mondta az amerikai sajtónak, hogy az Ohio államban lévő otthonából a biztonsági kamerák felvételein figyelte, ahogy a házat, amiben testvére és unokaöccse volt, blokád alá veszik a telepesek. „Borzalmas pillanat volt látni, ahogy a saját fivéremet és a fiát csapdába ejtik, és ostrom alá veszik a telepesek” – mondta a PBS amerikai közszolgálati adónak.

Azt mondta, hogy amikor a testvére a rendőrség segítségét kérte, nagyjából egy órával később katonák jelentek meg a sátornál, amit a telepesek a ház előtt állítottak fel. „Ahelyett, hogy segítettek volna, a katonák megölelték a telepeseket” – mondta a férfi a Times of Israelnek. Majd a katonák együtt imádkoztak a telepesekkel, és az asztalukhoz ültek. Az izraeli hadsereg három nappal később közölte, hogy fegyelmi eljárást indítottak az érintett katonák ellen.

Az izraeli hadsereg végül három nappal azután lépett fel a telepesek ellen, hogy először megjelentek a három kuszrai háznál. A területet zárt katonai zónának nyilvánították, elbontották sátraikat, és összecsaptak az őket kövekkel dobáló telepesekkel, könnygázgránátokat és villanógránátokat is bevetettek. Amikor a CNN stábja a helyszínre ért, két izraeli katona, akiket hat izraeli telepes vett körbe, arra hivatkozva nem engedte be őket a területre, hogy az katonai zóna, aminek azonban a telepesekre is vonatkoznia kellene.

Az izraeli hadsereg határőregysége a múlt hét során többször megpróbálta eltávolítani a telepeseket, de visszatértek, írta az MTI. Csütörtökön az IDF katonái már nagyobb erőkkel vonultak ki a helyszínre. A Guardian szerint a térség legmagasabb rangú izraeli katonai parancsnoka személyesen tett ígéretet arra, hogy véget vet a telepesek erőszakos, a palesztinok elűzését célzó akciójának.

Az IDF katonái először két palesztin családot szólítottak fel arra, hogy átmenetileg hagyják el otthonukat, majd csütörtök hajnalban Kuszrában további nyolc házat elfoglaltak. Azt mondták a település polgármesterének, Abdul Azim Wadinak, hogy az épületekre azért van szükségük, mert több napon át tartó műveletet hajtanak végre a telepesek eltávolítására. Később hat házat visszaadtak.

Pénteken a telepesek újraépítették sátraikat a házaknál, amit a katonák megint elbontottak, de a ponyvát a CNN beszámolója szerint ahelyett, hogy elkobozták volna, akkurátusan összehajtogatták és a helyszínen hagyták. Pénteken közel száz emberi jogi aktivista vonult Kuszrába, hogy élelmet és vizet vigyen a palesztin családoknak, de a katonák megállították őket. A segélyt végül egy baloldali izraeli parlamenti képviselő vitte oda a családoknak – írta a CNN.

Miközben a lakosok szerint az IDF akkor még mindig nem engedte vissza őket egyes házakba, a Times of Israel szerint vasárnap a telepesek közel voltak a faluhoz, de nem voltak bent a településen. A Háárec beszámolója szerint bár vasárnap katonák voltak a helyszínen, telepesek szabadon járkáltak Kuszra külterületén, miközben újságírókat és aktivistákat megakadályoztak abban, hogy eljussanak a házakhoz. Vasárnap végül az ENSZ képviselőinek sikerült élelmet és gyógyszereket vinniük a családoknak.

A Times of Israel az izraeli 12-es csatorna riportjára hivatkozva arról írt, hogy az IDF több tucat fotót adott át az izraeli rendőrségnek azokról, akik elzárták a házakat. Azonban a rendőrség szerint az átadott anyagok nem pontosították, hogy mit tettek a lefényképezett gyanúsítottak, így pedig nem szolgálhatnak alapul letartóztatáshoz.

Loui Ridi hétfőn este megérkezett Kuszrába. A férfi helyi idő szerint este hét óra körül érkezett meg az épülethez, ahol ő és a vele lévő újságírók fél órát vártak arra, hogy az izraeli hadsereg egységei bekísérjék a házába, miközben a távolban több telepest lehetett látni – írta a Reuters. Amikor végre bejutott a házba, az egyik első dolga volt, hogy egy nagy amerikai zászlót tűzött ki az épület tetejére.

A pápa is felszólalt a palesztin civileket ért erőszak ellen

Az Izrael által 1967 óta megszállt, nyugodtnak soha nem nevezhető területen már évek óta súlyos a helyzet. A 2020-as évekre a helyi palesztin szervezetek terrortámadásai és a szélsőséges telepesmozgalom palesztinellenes akciói erőszakspirálba rántották a térséget.

A Hamász 2023. október 7-i terrortámadása után a gázai háború hatása Ciszjordániában is érződött: Izrael csapaterősítésekkel és preventív csapásokkal akarta elejét venni egy kétfrontos háborúnak, a helyi terrorszervezeteket pedig felbátorította a Hamász véres támadása, és maguk is igyekeztek kivenni a részüket a harcból. Szélsőséges izraeli telepesek pedig a trauma mellett lehetőségként is élték meg a helyzetet: a terrortámadás a mozgalom és a mozgalmat támogató befolyásos politikusok szerint egyszerre igazolta, egyszerre katalizálta a ciszjordániai törekvéseiket.

Ahogy arról korábban írtunk, a Hamász terrortámadása utáni első évben soha nem látott szintre emelkedett mind az izraeli kormány által el nem ismert – de a gyakorlatban sokszor megtűrt, katonákkal védett, sőt közvetve finanszírozott – telepek alapítása, ezek legalizálása, egyes ciszjordániai földterületek kisajátítása. Ez a törekvés és a helyi terrorszervezetek céljai azután mindkét oldalról újabb erőszakos incidenseket fialtak.

Kuszra egy másik közeli palesztin faluval együtt a szélsőséges telepesek egyik fő célpontjának számít, és idén már többször is erőszakos akciók helyszíne volt. Februárban 15-20 izraeli telepes támadt vasrudakkal és botokkal palesztinokra és izraeli aktivistákra a településen, márciusban egy 28 éves palesztin férfit lőttek agyon, míg apját eszméletlenre verték és többször megszúrták, amiért senkit sem tartóztattak le. Júliusban egy újonnan épült mecsetet gyújtottak fel a településen.

Az EU-s vezetők a márciusi csúcson egyhangúlag elítélték „Izrael azon egyoldalú intézkedéseit, amelyek célja a Ciszjordániában, többek között Kelet-Jeruzsálemben való jelenlétének a kiterjesztése”, valamint a „telepesek által a palesztin polgári személyek ellen elkövetett, folytatódó és növekvő erőszakot”. Az EU aztán május elején szankcionált is szélsőséges telepeseket.

A Moszadot hat éven át, 2021-ig vezető Yossi Cohen a nyár elején adott interjújában azt mondta, hogy önmagában a telepesekkel nincsen gond, az elmúlt 50 évben Izrael összes kormánya épített telepeket. Azt azonban elfogadhatatlannak nevezte, amikor a legradikálisabb szélsőségesek erőszakkal, törvénytelenül lépnek fel a palesztinok ellen. „Úgy gondolom, hogy a hadseregnek és a rendőrségnek intenzíven kellene dolgoznia a letartóztatásukon, és azon, hogy megakadályozzák őket abban, amit a palesztinokkal tesznek” – mondta.

A mostani kuszrai események ezek fényében is különösen nagy figyelmet kaptak az izraeli és a nemzetközi sajtóban. Az izraeli telepesek cselekedeteit több ellenzéki pártvezető is elítélte, de felszólalt ellene a telepesmozgalom két vezetője, egyikük szerint a szélsőségesek által elkövetett erőszak „visszafordíthatatlan károkat” okoz a mozgalomnak. Izraeli és nemzetközi jogvédő szervezetek és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala is felszólaltak. „Ismételten felszólítok mindenkit arra, hogy vessenek véget az erőszaknak, ami a Ciszjordániában élő palesztin civil lakosságot éri” – mondta vasárnap konkrét esetek említése nélkül XIV. Leó pápa.

A Trump-kormányzatig elért

A helyiek szerint a nagy figyelem részben annak tulajdonítható, hogy az egyik érintett ház a Kuszrában született és nevelkedett, de már évtizedek óta az amerikai Ohio államban élő, és ott egy sikeres, és egyre több államban terjeszkedő bolt- és benzinkúthálózatot üzemeltető Loui Ridi tulajdonában van. Néhány éve kezdett házat építeni a két lányának a nagyszülei telkén, ahol családja már generációk óta gazdálkodott. A Times of Israel szerint már egymillió dollárt költött el a még nem teljesen kész épületre.

Ridi a PBS-nek azt mondta, hogy felvette a kapcsolatot a jeruzsálemi amerikai nagykövetséggel, valamint a választókerületének kongresszusi képviselőjével is, hogy segítséget kérjen. A CNN-nek arról beszélt, hogy a nagykövetségnek küldött levelére csak annyi választ kapott, hogy nincsen jogkörük intézkedni, és inkább az izraeli kormánnyal vagy a palesztin hatóságokkal vegye fel a kapcsolatot.

Az izraeli sajtóban megjelent beszámolók szerint a kuszrai események ugyanakkor a Trump-kormányzatig is elértek, és a házak ostroma csütörtökön fehér házi tisztviselők között is téma volt, akik arra jutottak, hogy Izrael nem veszi elég komolyan az esetet. Az Ynet értesülései szerint a Fehér Ház, valamint kormányzati és kongresszusi tisztviselők dühösek voltak, és magyarázatot követeltek az izraeli vezetéstől, és nem értették, hogyan lehetséges, hogy a hadsereg nem képes megakadályozni a palesztinok elleni támadásokat.

A Reutersnek egy izraeli, valamint egy amerikai kormányzati tisztviselő is azt mondta, Washingtonban azután kezdtek el tiltakozni a kuszrai események miatt az izraeli kormánynál, hogy kiderült, az egyik ház egy amerikai állampolgáré.

A telepesmozgalmat egyébként erőteljesen támogató és Izrael mellett szinte mindig kiálló Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete csütörtökön szokatlanul éles hangú közleményben ítélte el az „izraeli terroristaként” jellemzett szélsőséges telepeseket. Állítása szerint az izraeli hadsereg és rendőrség az ő kérésükre ment oda eltávolítani a telepeseket, akik tettét „szörnyű terrorcselekményként” jellemezte, és „undorítónak” nevezte.

A KAN izraeli közszolgálati adó a múlt héten arról számolt be, hogy a Fehér Ház egy magas rangú tisztviselője telefonon fog magyarázatot követelni Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőtől arról, hogy a vezetés miért nem hajlandó visszafogni a palesztin családok ellen fellépő telepeseket – írta a Times of Israel.

Közben a Fehér Ház nyomást gyakorol Netanjahura, hogy nyilvánosan ítélje el a szélsőséges telepesek tetteit – írta pénteken a Reuters egy-egy névtelenül nyilatkozó amerikai és izraeli tisztviselőre hivatkozva. A hírügynökségnek a Fehér Ház egyik tisztviselője azt írta, hogy „egy stabil Ciszjordánia hozzájárul Izrael biztonságához, és összhangban van a jelenlegi kormány azon céljával, hogy békét teremtsen a régióban”. Hasonlóan nyilatkozott az amerikai külügyminisztérium egy tisztviselője a Jerusalem Postnak, közölve, hogy mindkét fél részéről elítélik az erőszakot Ciszjordániában.

Az izraeli 12-es tévécsatorna vasárnap arról számolt be, hogy napokon belül magas rangú amerikai tisztviselők egy delegációja látogatna el Kuszrába, hogy személyesen győződjenek meg arról, hogy mi történik. A beszámoló szerint az amerikaiak azt is kérték, hogy magas rangú izraeli védelmi tisztviselők is kísérjék el őket, és magyarázzák el nekik a helyzetet, valamint azt, hogy milyen terveik vannak a szélsőséges telepesek egyre inkább elharapódzó erőszakos cselekményeinek visszaszorítására.

Hétfőn Izraelbe látogatott Jared Kushner, Donald Trump különleges követe és egyben veje, ahol Netanjahuval is találkozott. A megbeszélések témája azonban alapvetően az Egyesült Államok 15 pontos gázai béketerve volt, és egyelőre nem tudni, hogy a telepesek akciójáról is beszéltek-e.

Netanjahu hallgat

Az izraeli kormányfő hétfőig nem szólalt meg a kuszrai eseményekkel kapcsolatban, és hivatala sem reagált a sajtómegkeresésekre. Netanjahu korábban volt, hogy igyekezett csökkenteni a jelentőségét a telepesek által elkövetett erőszakos cselekményeknek, közölve, hogy azokat csak „egy maroknyi kölyök”, illetve „150 fiatalkorú bűnelkövető” hajtja végre, akik nem képviselik a telepes közösséget.

Netanjahunak politikailag veszélyes terep a kérdés az október végi választások előtt, amit a közvélemény-kutatások adatai szerint elveszíthet, és a győzelemhez nagy szüksége van az ultrakonzervatívok és a telepesek szavazataira.

Közben Izraelben sorra ítélték el a telepeseket egyébként pártoló ellenzéki pártok vezetői a kuszrai erőszakot, amit Naftali Bennett kisebbség által elkövetett terrorizmusként jellemzett. Gadi Eisenkot egykori vezérkari főnök a kormányt kritizálta, amiért nem lépett fel megfelelően a „szélsőséges kisebbség által elkövetett anarchia és erőszakos törvényszegés” ellen. Ehud Olmert volt izraeli kormányfő pedig „emberiesség ellen elkövetett bűncselekményként” és „etnikai tisztogatásra tett összehangolt és kifinomult kísérletként” jellemezte a palesztin házak blokád alá vonását. Szerinte mindezt az izraeli kormány aktív támogatásával hajtják végre, a hadsereg és a rendőrség tétlensége és közönye mellett.

Az iráni háború kezdete óta nőtt az erőszakos esetek száma

Ciszjordániában nagyjából 2,8 millió palesztin, valamint több mint 560 ezer izraeli telepes él. A nemzetközi közösség nagy része az izraeli telepeket illegálisnak, valamint a két nép közötti béke akadályának tartja. Szélsőséges izraeli telepesek rendszeresen támadnak rá az ott élő palesztinokra, házakat és mecseteket gyújtanak fel, és zaklatják az ott élő civileket, hogy elüldözzék őket, és elfoglalják telkeiket. Jogvédő szervezetek szerint a telepeseket csak nagyon ritkán büntetik meg a támadások miatt: az elmúlt két évtizedben az ellenük indított nyomozások 93,6 százaléka vádemelés nélkül zárult le – írta a New York Times a Yesh Din izraeli jogvédő szervezet adataira hivatkozva.

A Peace Now nevű izraeli nonprofit szervezet adatai szerint 2023 óta nagyjából háromszáz négyzetkilométernyi területet foglaltak el Ciszjordániában telepesek, vagy nyilvánított állami földdé az izraeli kormány – írta a Washington Post. Az ENSZ júliusi adatai szerint szélsőséges telepesek legalább 1380 támadást hajtottak végre 250 településen, ezeknek szinte semmilyen következményük nem volt rájuk nézve – írta a New York Times. Az erőszakos cselekmények száma jelentősen nőtt az elmúlt három évben, és különösen az Irán elleni háború megindítása után. 2025-ben 15 palesztint öltek meg izraeli telepesek, míg idén csak február 28. és április 27. között 13-at, miközben 622 palesztint űztek el az otthonaikból.

Az iráni háború lehetőséget kínál a palesztinok elleni támadások fokozására, miközben a világ figyelme máshová terelődik. „Céljuk, hogy elűzzék a palesztinokat a földjeikről, és azokat sajátjukként birtokba vegyék” – mondta a szélsőséges telepesekről májusban a New York Timesnak Idan Jaron izraeli antropológus, aki éveken át tanulmányozta a radikálisan nacionalista izraeli csoportokat.

Közben a Ciszjordánia nagy részén a biztonságért felelős izraeli hadsereg magas rangú tisztjei attól tartanak, hogy a telepesek erőszakos akciói egy újabb palesztin lázadást szülhetnek, de mégsem lépnek fel elég erőteljesen a szélsőségesek akciói ellen, írta az amerikai lap.

A palesztin terrortámadások száma az IDF fellépése mellett évek óta csökkent Ciszjordániában. A Times of Israel cikke szerint 2023-ban 847 támadás volt, amikben 41-en haltak meg, 2024-ben 35-en 258 terrortámadásban, 2025-ben pedig 57 palesztin terrortámadást jegyzett fel az izraeli hadsereg, amik 20 ember halálát okozták. Az ENSZ adatai szerint 2026-ban három izraeli, egy civil és a biztonsági erők két tagja halt meg palesztinokkal történt összecsapásokban, valamint egy gázolásnak vélt incidens során, amelyet egy palesztin követett el.