A magyarok többsége szerint Trump ártott Európa és az USA kapcsolatának

Egyre kevésbé bíznak az európai lakosok abban, hogy a NATO-partner Egyesült Államok megvédené a kontinenst, ezért úgy látják, hogy szükség lenne hatékonyabb saját védelemre – derült ki a European Council on Foreign Relations (Európai Külkapcsolatok Tanácsa – ECFR) elemzőintézet közvélemény-kutatásából.

A G7-országok jövő hét elején Franciaországban tartandó találkozója, illetve a július eleji NATO-csúcs elé időzített felmérés adatait 15 országban, köztük Magyarországon vették fel, és fontos megállapítása még, hogy az európaiak abban bíznak, Donald Trump 2029-es távozásával a Fehér Házból javulhatnak a transzatlanti kapcsolatok. Az európaiak egyelőre kitartanak Ukrajna támogatása mellett, de azt nem gondolják, hogy az EU keleti bővítése a mostani helyzetben jó ötlet lenne.

Az is kiderült, hogy a többség (44 százalék) továbbra sem venne orosz energiahordozókat, és sokan akarnak fejlesztéseket az európai megújuló energia területén, ugyanakkor 27 százalék jó ötletnek tartaná, ha újból érkezne orosz energia az EU-ba. Magyarországon a felmérés szerint a többség, 42 százalék támogatja, hogy jöjjön orosz olaj és gáz.

Amerika mint szövetséges? Nem igazán

Miközben az Egyesült Államok megtámadta Iránt, csapatokat von ki az európai bázisairól, fenyegeti Grönlandot, Trump pedig visszatérően beszél az amerikai NATO-kilépés lehetőségéről, az európai emberek bizalma megrendült az amerikai szövetségben. A megkérdezettek mindössze 11 százaléka felelte azt, hogy az Egyesült Államok szövetséges, és sokan nem bíznak benne, hogy a biztonsági garanciáknak megfelelően lépne fel. Ez viszont azt is magával hozta, hogy többen látnának szívesen erősebb, katonailag nem ennyire az USA-tól függő Európát.

Míg most 11 százalék tekinti szövetségesnek Amerikát, ez fél éve még 16, 2024 novemberében – az amerikai elnökválasztás hónapjában – 22 százalék volt. Egyre többen pusztán szükséges partnerként hivatkoznak Washingtonra, nem pedig szövetségesként. A vizsgált országok zömében a többség azt vallja, hogy az USA nem sietne támadás esetén a segítségükre – hiába a NATO alapokmányának 5. cikkelye.

Meglepően sokan tartják Európa riválisának, sőt ellenségének az Egyesült Államokat (13 és 12%). Jellemzően ott a legrosszabb ez az adat, ahol valamiféle konfliktus volt Trump Amerikájával: valószínűleg az Irán elleni támadáshoz a bázisok használatának megtagadása miatt a spanyoloknál, Grönland miatt a dánoknál és a vámháború miatt Svájcnál. Ezekben az országokban a lakosok legalább 20 százaléka tartja ellenségesnek az USA-t. Ugyanakkor az európaiak bíznak benne, hogy Trump távozásával jobb lesz a viszony, a franciáknál a legmagasabb ez az arány (63%).

A felmérés kiértékelésében megjegyezték, a legtöbb országban lépcsőzetesen, fokozatosan csökkent az amerikaiakba vetett bizalom, Magyarországon és Lengyelországban viszont ez új jelenség.

A felmérés szerint a magyarok 16 százaléka úgy gondolja, hogy Trump nem ártott Európa és az USA kapcsolatának, 31 százalék szerint ártott, de hivatali ideje után a kapcsolatok valószínűleg javulni fognak, míg 23 százalék szerint a károk második ciklusa után is megmaradnak majd.

Abban sok ország közvéleménye bízik, hogy legalább néhány európai ország kisegítené őket baj esetén. A legmagasabb ez az arány Dániában (88%), Hollandiában (82%) és Svédországban (81%). Lengyelország megosztott a kérdésben: 50 százalék bízik benne, hogy szomszédos országokból megsegítenék őket, míg 45 százalék ennek ellenkezőjét gondolja. Érdekesség, hogy sok országban, ahol erős a szélsőjobb, az ilyen pártok szavazói is inkább bíznak a kölcsönös segítségnyújtásban.

NATO-pótlékot egyébként nem akarnak az emberek, a portugálok, spanyolok, svédek, olaszok támogatnának leginkább egy új katonai blokkot, de ott is csak a megkérdezettek 35-38 százaléka. Az észtek, hollandok, dánok és britek hasonló arányban utasítják el egy pót-NATO ötletét.

A felmérés alapján a dánok és svédek a leghatározottabbak abban, hogy fegyvert fognának, ha megtámadnák országukat, míg az olaszok lefelé lógnak ki a sorból. Ha már önvédelem, a magyarok többsége az osztrákokkal együtt nem támogatna hazai atomfegyverprogramot elrettentési célból az amerikai alternatíva kiváltására, de egy összeurópai programot sem igazán.

Abban a kérdésben, hogy Európa önmaga urává váljon védelmileg, megoszlik a közvélemény. Spanyolországban nő a védelemre többet költeni szándékozók aránya – de ez így is 32 százalékot jelent az 54 százaléknyi ellenzővel szemben –, Olaszországban pedig nagyon magas a több katonai költést elutasítóké (58%). Átlag 47 százalék támogatja, 35 százalék ellenzi, hogy Európa akár közös hitelfelvétellel emelje a védelmi büdzséjét. A kontinens legnyugodtabb részén fekvő Portugáliában a legmagasabb a támogatók aránya (59%), amit Dánia és Hollandia követ. Ausztriában és Svájcban viszont több mint 50 százalék ellenzi ezt.

A védelmi beruházások fokozását más szektorok kárára sok országban viszont nem támogatják, így többek között a megkérdezett németek, olaszok, spanyolok és osztrákok határozott többsége is ellene van. A magyar közvélemény 48 százaléka szerint rossz, 28 százaléka szerint jó ötlet a több védelmi költés más szektorok kárára, miközben a vizsgált országok között itt a legmagasabb a bizonytalanok aránya (24%).

Az amerikai fegyvervásárlás megosztja Európát. A Grönland elvételével fenyegetett Dánia ezen a téren is élen jár, 75 százalékuk inkább nem amerikai fegyverzetet venne. Őket a hollandok, svédek és portugálok követik. Jóval megosztottabb a kérdésben Magyarország mellett Németország és Olaszország. A lengyelek többsége – a felmérés szerint a Trump-barát fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) szavazói miatt – kitart az amerikai fegyverek mellett.

A magasabb energia- és üzemanyagárak miatt a magyarok legkevésbé a kormányt és az EU-t hibáztatják, és az Iránt vagy az Egyesült Államokat okolók aránya sem éri el az 50 százalékot. Ez a vizsgált országok közül egyedül Franciaországra igaz még, mindenhol máshol az emberek több mint fele az Egyesült Államokat hibáztatja, Németországban pedig ugyanennyien okolják Iránt is.

Orosz olaj? Nyet

A válaszadók 44 százaléka szerint rossz vagy nagyon rossz ötlet lenne felhagyni az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciókkal, és újra orosz kőolajat és földgázt vásárolni – ami az orosz költségvetés egyik fő bevételi lába és egyben az ukrajnai háború finanszírozási forrása. Van azért 27 százalék, aki amellett áll, hogy enyhítsenek a szénhidrogénekre vonatkozó korlátozásokon.

A leginkább a dánok ódzkodnak az orosz szénhidrogénektől (73%), de a svédek 69, a britek 61, az észtek 58 és a lengyelek 56 százaléka is a visszavezetésük ellen van. A másik végletet Magyarország, illetve Olaszország és Bulgária közvéleménye adja: nálunk 42, a másik két országban 43 és 65 százalék támogatná, ha jönne orosz olaj és gáz. A kérdésben az európai szélsőjobb a legmegengedőbb, így a francia Nemzeti Tömörülés és az Alternatíva Németországért (AfD) hívei is vennének orosz olajat és gázt.

Ukrán viszony: imbolygó

Ukrajna harcát az orosz agresszorral szemben ugyan támogatja az európai közvélemény, de az már nem tetszik az európaiaknak, ha később békefenntartó csapatokat küldenének oda. Az EU bővítése Ukrajnával se népszerű. A legukránbarátabbnak az északi és nyugati országok tűnnek: a svédek, britek, dánok, hollandok és portugálok zöme szövetségesként, vagy legalább szükséges partnerként tekint Ukrajnára.

Magyarországon 15 százalék szövetségesnek, 28 százalék szükséges partnernek, míg 5 százalék riválisnak, 25 százalék pedig ellenfélnek látja Ukrajnát. A legtöbb országban ellenfélnek csak néhány százaléknyian látják Ukrajnát, Magyarország mellett egyedül Bulgáriában magas, 19 százalékos ez az arány.

A svédek 61 százaléka katonákat is küldene békét fenntartani, de 50 százalék feletti a támogatók aránya a spanyoloknál, portugáloknál, dánoknál és briteknél is. Bulgáriában azonban 75 százalék ellenezné ezt, de az osztrákok (59%), a svájciak (55%), a lengyelek és a magyarok többsége sem akarja ezt – nálunk és a lengyeleknél 56 százalék elutasítja a katonák küldését békefenntartáshoz.

Az ukrán uniós csatlakozást példaként hozó keleti bővítést legnagyobb arányban a portugál, spanyol és svéd közvélemény támogatná (50-43-42%). A legnagyobb ellenző nem meglepő módon Magyarország, ahol az ukránellenes uszítás a Fidesz választási kampányának részét is képezte, nálunk 47 százalék rossz, 15 százalék jó ötletnek tartja a bővítést kelet felé. Bulgáriában (46-19%) és Ausztriában (42-24%) is látványos a különbség, míg Németországban 37 százalék ellene van, 28 százalék támogatná. Még Ukrajna lakosságarányosan egyik legnagyobb támogatója, Észtország közvéleménye is megosztott a kérdésben, 37 százalék szerint rossz, 32 százalék szerint jó ötlet Ukrajna fölvétele az EU-ba.

A kihagyhatatlan időablak

Paweł Zerka, az ECFR közvélemény-kutatási vezetője, a felmérés alapján íródott jelentés társszerzője úgy értékelte a kutatást, hogy szerinte a Trump-kormány viselkedése miatt az európaiak sokkal pragmatikusabbak lettek. A tény, hogy szívesebben hagyatkoznának saját nemzeteikre a védelmi kérdésekben, lehetőséget ad az európai vezetőknek, hogy széleskörűbben és gyorsabban kiépítsék a közös biztonsági rendszereket. „Ez egy olyan lehetőség, aminek kihagyását nem engedhetik meg a politikai vezetők” – fogalmazott Zerka.

Jana Kobzová, a másik szerző és a szervezet Európai Biztonsági Programjának vezetője azt emelte ki, hogy az európai közvélemény már nyitottabb rá, hogy többet költsenek védelemre. Ezen felül jobban bíznak abban, hogy vész esetén számíthatnak a többi európai ország segítségére. Ukrajna támogatása töretlen, de az EU-csatlakozás megosztó, ezért Kobzová szerint nyitni kéne az átmeneti megoldások – például „szektorbéli integráció vagy a védelmi együttműködési szinergiák” – felé, hogy meglegyen a NATO keleti szárnyának elrettentése.