Aggódik egy európai hatóság a Mi Hazánk és az AfD pártcsaládjának politikája miatt, a betiltás is szóba került
Megszűnhet a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) szélsőjobbos pártcsalád, aminek a Mi Hazánk is tagja, miután egy európai pártokat monitorozó hatóság arra jutott, hogy nem tartják be az Európai Unió alapjogait – írja a Politico. Ha elindul a párt megszüntetési folyamata, az azt jelenti, hogy a pénzügyi támogatását is elveszíti. Fontos kiemelni, hogy az ESN európai parlamenti frakciója külön entitás, az túlélheti a lépést.
Az ESN-t az Alternatíva Németországért (AfD) alapította 2024-ben, és magához csábította a Mi Hazánk mellett a bolgár Megújulást, a francia Visszahódítást, a lengyel Konföderációt, a cseh SPD-t, a holland Fórum a Demokráciáért pártot és a szlovák Köztársaság Mozgalmat. 2026-ban 2 millió euró párttámogatást kaphatna. Azonban az Európai Politikai Pártok és Alapítványok Hatósága szerint kétséges, hogy megfelelnek-e az EU értékeinek. A szervezetet irányító Pascal Schonard egy levelet írt erről az Európai Unió Tanácsának.
A hatóság azt ellenőrzi a Politico szerint, hogy az európai pártcsaládok betartják-e az uniós alapértékeket, amik az uniós egyezmény 2-es cikkelyében vannak. Ilyen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogrend és az emberi jogok tisztelete. Schonard jó pár bizonyítékot – köztük bírósági határozatokat és közösségi médiás bejegyzéseket – hozott fel bizonyítva, hogy az ESN nem EU-barát. A szélsőjobb megnyilvánulásai tűnnek itt fel: bevándorlóellenes, antiszemita, LMBTQ-ellenes szólamok. Példának itt van a lengyel Tomasz Michał Grabarczyk, aki azt írta ki májusban az X-re: „Izrael nem csak egy bűnöző állam. Az izraeliek a bűnözők nemzete.”
Schonard levele megemlíti, hogy a bolgár Megújulás nyíltan együttműködik az orosz kormánypárttal, az Egységes Oroszországgal, illetve erőszakos megmozdulások mögött is őket sejtik Szófiában. A német AfD-t pedig a német titkosszolgálat minősítette szélsőséges, alkotmányellenes szervezetnek 2025 májusában. Németországban már a párt betiltása is szóba került.
A hatóság közölte a Politicóval, levelüket megküldték az EU főbb intézményeinek, így a parlamentnek, tanácsnak, bizottságnak is. Az ESN nem reagált a Politico megkeresésére, de elnökük, a bolgár Sztanyiszlav Sztojanov azt mondta korábban, hogy az ESN-nek amúgy sincs felhatalmazása beleszólni tagpártjai belügyeibe, ugyanakkor az ESN elkötelezett az EU alapértékeinek fenntartása mellett. Ez ügyben folyamatos párbeszédet folytatnak a tagjaikkal.
Az ESN voltaképpeni betiltása azonban nem túl gyors folyamat. A fő EU-s vezető testületek bármelyike kezdeményezheti a hatóságnál, ami első körben elküldi aggályait az adott pártnak. Ezután egy „független kiemelkedő személyek bizottsága” ajánlást ad a kérdéskörben, majd a hatóság dönt. Amint a végső döntés megszületett, onnantól még három hónapja van az EP-nek és a Bizottságnak, hogy jelezze ellenvetéseit.
