Rakéták és drónok záporoztak Kijevre: ha Putyin rémületet akart kelteni, hát az biztosan nem sikerült

„Tényleg beszámíthatatlanok. Fontos, hogy ez ne maradjon következmények nélkül” – kommentálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt a szombatról vasárnapra virradó éjszaka végrehajtott orosz drón- és rakétatámadást, amely rég nem látott intenzitással érte el Kijevet, minden kerületben keletkezett kár. A becsapódások miatt négyen meghaltak és több mint hatvanan megsérültek.

Egy bevásárlóközpont teljesen leégett, a második világháború óta először rongálódott meg az ukrán külügyminisztérium épülete, megsemmisült a Lukjanyivka negyed zöldséges piaca, irodaházak, lakóházak rongálódtak meg – a támadás összességében célzottan a civileket érte. „Sajnos nem tudtunk minden ballisztikus rakétát megsemmisíteni” – mondta videóüzenetében Zelenszkij, aki már hosszú idő óta erre figyelmeztetve kért a nyugatról több légvédelmi eszközt.

Orbán Anita magyar külügyminiszter is reagált a brutális orosz támadás hírére. „Elpusztult otthonok, szétszakított családok, ártatlan emberek halála és megsebesülése – ez elfogadhatatlan. Határozottan elítéljük a támadást, és kiállunk az áldozatok és Ukrajna népe mellett” – írta posztjában.

A kijevi támadások helyszínét több mint hetven nagykövet és konzul járta be hétfőn – számolt be róla az ukrán külügyminiszter. „Ez a támadás nem maradhat észrevétlen. Határozott válaszra szólítjuk fel a nemzetközi közösséget. Moszkvának világosan látnia kell, hogy egységesek vagyunk, határozottan reagálunk. Ukrajna további légvédelmi eszközöket fog kapni, és majd feltétlenül az EU tagja lesz” – jelentette ki Andrij Szibiha. A külügyminiszter által említett bejáráson a diplomaták között jelen volt a magyar konzul is.

Oroszország azután támadta rakétákkal és drónokkal Kijevet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszcsapások kidolgozását rendelte el a sztarobilszki ukrán dróncsapások után. Moszkva állítása szerint Ukrajna pénteken halálos csapást mért az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai területen, Sztarobilszkban egy kollégiumra, ahol 21 ember meghalt. Az ukrán vezetés válasza szerint egy olyan épületet semmisítettek meg a dróntámadás során, amely az orosz hadsereg egyik parancsnokságaként szolgált.

A Csernobil Múzeum sem katonai célpont volt

Az orosz válaszcsapás leginkább Lukjanyivka negyedét érte Kijevben, itt égett le a Kvadrat bevásárlóközpont, de megsemmisült a közelben lévő Csernobil Múzeum nagy része is az atomerőmű 1986-os katasztrófájának sok értékes kiállítási tárgyával együtt. Az egyetlen célpont, amit számításba lehetett volna venni, már évek óta nem létezik: korábban ezen a részen működött az Artem hadiipari vállalat egyik rakétagyártó-üzeme, csakhogy azt a háború alatt már több találat érte 2022 óta, az épület romokban áll.

„Valójában érthetetlen, mit vettek célba, de talán nem is akartak mást, mint rémületet kelteni. Ha ezt akarta Putyin, az biztosan nem sikerült” – mondta Milan Lelics. Az RBK-Ukraina újságírója szerint az ellenkező hatást érik el az orosz támadások. „Most jöttem fel a metróból, a romok miatt az utcák egy része lezárva.

De hiába tört be rengeteg kávézó, étterem ablaka a robbanásokban, így is kinyitottak ma is. Megy a kiszolgálás a törött üvegen keresztül” – adott képet az üzletek és a civilek alkalmazkodóképességéről Lelics.

„Van, ahol bedeszkázták az ablakot, ráírták, hogy »Rohadék ruszkik«, meg, hogy »Nyitva vagyunk«, szóval ha a rémisztgetés miatt lődöztek el az oroszok több százmillió dollárnyi rakétát, hiába tették”.

Az intenzív támadás a tanácstalanság jele is lehet

Számszerűleg a támadás valóban intenzív és költséges lehetett. A fővárost és környékét – például a Kijevtől 80 kilométerre fekvő, még a 11. század elején alapított Bila Cerkvát – összesen 600 drónnal és 90 rakétával támadták az orosz erők, akik 36 ballisztikus rakétát indítottak útnak, bevetették az Oresnyiket is. Az ukrán védelmi miniszter szerint az oroszok külön üzenni akartak azzal az ukránoknak, hogy az egyébként atomtöltet hordozására is alkalmas közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétákat is útnak indították.

A támadás azonban nem annyira az erőfölényről, mint inkább arról szól, hogy Oroszország messze van az eredetileg kitűzött katonai céljaitól, miközben Ukrajna is egyre hatékonyabb válaszcsapásra képes, amit jelzett az ukrán védelmi miniszter válaszreakciója is.

„Elmondom, mi jön ezután: (…) az év végéig az Oroszországot érő támadások mértéke jóval nagyobb lesz. A közepes távolságú csapások súlyos logisztikai gondokat okoznak majd a megszállóknak. A fronton is rosszabbul fognak állni. Közben a gazdaságuk még inkább akadozni fog, nem menti meg az sem, hogy egy időre drágább lett a kőolaj. Nőni fog a társadalmi feszültség, előbb vagy utóbb Oroszország politikai rendszere összeomlik” – mondta Szerhij Szternenko.

Putyin már rég az orosz hátországra húzta a háborút

Az kérdés, hogy pontosan mi igazolódhat be a védelmi miniszter szavaiból, de kétségtelen, hogy Ukrajna valóban egyre nagyobb hatékonysággal képes ellencsapásokat végrehajtani mélyen az orosz hátországban. Az orosz olajfinomítókat csak idén több mint kéttucat támadás érte. Még az Ural tövében, a fronttól 1600 kilométerre fekvő Permben is becsapódás volt.

A közelebbiek még gyakrabban célpontok. A Fekete-tenger partján fekvő Tuapszét már legalább négyszer érte támadás, az ottani finomító legutóbb a múlt héten rongálódott meg súlyosan. Mindez milliárd dollárban mérhető kárt jelent az orosz olajágazatnak, az anyagiakon túl ellátási gondokat okozva. Így pedig forrásokat von el az Ukrajnát támadó orosz hadigépezettől.

Az említett Tuapsze rendszeres támadása egyébként is érzékeny presztízsveszteséget okoz az orosz vezetésnek, amely a több mint négy évvel ezelőtt villámháborús tervekkel indult meg Ukrajna ellen, magától értetődőnek tartva, hogy a háború nem érheti el Oroszország területét. Ehhez képest ma a határ menti orosz városok közül Belgorod lényegében pontosan ugyanolyan háborús viszonyok között él, mint az orosz hadsereg által fenyegetett ukrán városok. A sorba most már Tuapsze is beilleszthető, de Moszkva sem képes százszázalékos biztonságot nyújtani lakóinak. Olyannyira, hogy május 9-én az orosz vezetés inkább elállt a szokásos katonai erődemonstrációtól, és a II. világháborúban aratott győzelem évfordulóját rövidített programmal, komoly haditechnika felvonultatása nélkül ünnepelte meg a Vörös téren, Vlagyimir Putyin szokásosnál rövidebb jelenléte mellett.

Az orosz védelem hiányosságát mutatta az is, hogy legutóbb az Oroszország által 2014 óta megszállt Luhanszk megyében pénteken ukrán dróntámadás érte Sztarobilszkot. A legtöbb találatot az oroszok szerint egy tanárképző iskola kollégiuma kapta, ahol 21 ember halt meg. Az ukránok szerint viszont ez az épület már egy helyi orosz parancsnokságnak adott otthont.

Nem zárható ki az sem, hogy pontatlan információ érkezett az ukrán erőkhöz arról, hogy az épületben már csak katonák vannak.

A Kommerszant riportja szemtanúkkal, sőt, túlélőkkel beszélve írt arról, hogy a célzottan lőtt épületben a támadáskor valóban diákok voltak. A háború kezdete óta ők lettek volna az első végzősök.

Az orosz külügyminisztérium ezúttal Oroszországba akkreditált külföldi újságírókat engedett az épület romjaihoz. A minisztérium szóvivője, Marija Zaharova szerint több nyugati orgánum elutasította a részvételt a szervezett úton. Ehhez hozzá kell tenni, hogy egy ilyen út komoly dilemmát okoz a külföldi tudósítóknak: elvégre fontos, hogy láthatnak valamit a helyszínből, beszélhetnek helyiekkel, másrészt az orosz hatóságok ezzel Ukrajna megszállt területére léptették be az újságírókat, ami nemzetközi jogi kérdéseket is felvet.

Putyin a sztarobilszki akció miatt helyezte kilátásba a válaszcsapást, ez lehetett a Kijev elleni támadás. Igaz, miután a háborút az agresszor Oroszország kezdte el, és Ukrajna ötödik éve védekezik, a válaszcsapás kifejezés az orosz féltől visszásan hangzik. Ráadásul május 14-én is tömeges rakéta- és dróntámadást hajtottak végre az orosz erők Ukrajna több városa ellen.

„Cinikus Sztarobilszkra hivatkoznia a Kremlnek úgy, hogy közben óránként több embert küld a halálba” – mondta Lelics, aki szerint a Kijevet érő támadást vélhetően valóban azért hajtotta végre Putyin, hogy ha már megvédeni nem tudja az orosz lakosságot a saját maga által indított háborútól, legalább azt az illúziót keltse, hogy továbbra is uralja a helyzetet a harcokban.

Az orosz katonai bloggerek sem elégedettek

Ehhez hasonló megállapításra jutott az Egyesült Államokban működő Institute for the Study of War (ISW) elemzése is a hétvégi támadásról „Ez Vlagyimir Putyin újabb lépése volt annak érdekében, hogy a Győzelem Nappal kapcsolatos megaláztatást elhomályosítsa, erőt mutasson fel a katonai parádé széles körben kritizált visszafogottsága után.”

Az erő felmutatása azonban felemásra sikeredett. Az elemzés kitér rá, hogy orosz katonai bloggerek is kritizálták a május 24-i akciót, különösen, hogy a drága Oresnyikeket érdemi katonai haszon nélkül dobták például Bila Cerkvára.

A drónok 91,5 százalékát, a robotrepülőgépek 81,5 százalékát szedte le Ukrajna. Igaz, ez volt az első hullám, amely túlterhelte a légvédelmet, utána érkeztek az Iszkander-M és S-300-as ballisztikus rakéták, amelyek kétharmada viszont becsapódott – írta az ISW. Ez azonban fordulópontot messze nem jelent a háborúban az orosz erők javára sem, így legfeljebb rövid időre terelheti el az orosz társadalom figyelmét arról, hogy a háború nem Putyin számításai szerint halad.