Orbán után Trump egy másik európai barátját is elveszítette, csak ő továbbra is hatalmon van
Az amerikai elnök pár napon belül elveszítette két legközelebbi európai szövetségesét. Az egyik Orbán Viktor volt, akit a magyar választók távolítottak el a hatalomból vasárnap, ami után Donald Trump már csak múlt időben nevezte a barátjának egy interjúban. A másik Giorgia Meloni olasz kormányfő. Őt azonban nem azért veszítette el az amerikai elnök, mert kiesett a hatalomból, hanem azért, mert szeretné azt megtartani – és a héten a XIV. Leó pápával szembeni kirohanásokba kezdett Trumppal ápolt jó kapcsolata ezt már erőteljesen veszélyeztetni kezdte.
A 2022-es választások után Giorgia Meloni szokatlanul nagy stabilitást hozott Olaszországban, ahol az elmúlt 80 év harmadik leghosszabb ideig kormányzó erejét hozta össze a Matteo Salvini-féle Ligával és a Silvio Berlusconi által alapított Forza Italiával. Március végén azonban először szaladt bele egy komolyabb pofonba, amikor egy népszavazáson az olaszok nemet mondtak igazságügyi reformjára.
A szavazást a kormányról szóló referendumként értékelték, és intő jellé vált a jövő évi parlamenti választásra készülő Meloninak, aki ezzel elveszítette verhetetlenségének látszatát. Az olasz kormányfőnek sürgősen kellett valami, amivel növelheti népszerűségét: ehhez pedig az olaszok körében rendkívül népszerűtlen amerikai elnök adta meg a lehetőséget a XIV. Leó pápa elleni kirohanássorozatával.
Meloni, a wannabe híd Trump és Európa között
A posztfasiszta gyökerű, majd néppártosodó Olasz Testvérek vezetője már évekkel megválasztása előtt igyekezett minél közelebb kerülni Trumphoz. A Trump híveihez hasonlóan a nyugati civilizáció megvédését fontosnak tartó, bevándorlásellenes, és woke-nak nevezett értékek ellen küzdő Meloni sikerrel is járt.
Meloni a Notre-Dame 2024-es megnyitója mentén tartott vacsorán találkozott személyesen Trumppal, akit sikerült annyira lenyűgöznie, hogy az amerikai elnök alig győzte dicsérni az energiával teltként jellemzett olasz kormányfőt. Meloni 2025. január elején az elnök floridai birtokán, Mar-a-Lagóban járt. Trump „fantasztikus nőként” dicsérte, aki „viharként söpört végig Európán”, és az egyetlen európai vezető lett, akit meghívtak Trump második beiktatási ünnepségére is.
A transzatlanti szövetség fenntartását különösen fontosnak tartó olasz kormányfő arra készült, hogy a híd szerepét játssza az Egyesült Államok és Európa között. De erre készültek az elnök emberei is, akik az euroszkeptikusként ismertté vált Melonit értékes közvetítőként látták az EU felé, aki az egész kontinens nevében tud tárgyalni az amerikai elnökkel.
Ez eleinte még működött is. J. D. Vance alelnök szerint Meloni valóban a híd szerepét töltötte be a Trump vámjairól szóló tárgyalások alatt, de ez szép lassan fenntarthatatlanná vált. Trump Európával szembeni nyílt ellenségessége „megnehezíti, hogy hídként lépjen fel” – mondta a Wall Street Journalnek Mario Monti egykori olasz kormányfő. Teresa Coratella, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) elemzője pedig már tavaly márciusban arra figyelmeztetett, hogy Washington nem akart hidat építeni az EU felé, és „Európában senki sem kérte Melonit, hogy ezt a szerepet játssza”.
Közben egyes olasz tisztviselők szerint Trumppal folytatott barátsága nem sokat hozott Olaszországnak – írta a Journal. Tavaly sikerült rávennie kormányának Washingtont arra, hogy ne vessenek ki óriási vámokat az olasz tésztákra, valamint elérte, hogy Trump áldását adja egy Iránban fogvatartott olasz újságíró szabadon engedésére egy fogolycsere keretében, de ezen kívül szinte semmit.
Egy évvel Trump hivatalba lépése után a Grönlandot is magának követelő amerikai elnök már olyan népszerűtlenné vált Európában, hogy a több kérdésben is ideológiai szövetségesének számító szélsőjobboldali pártok is elkezdtek távolságot tartani vele szemben. A transzatlanti szövetség megtartásáért küzdő Meloni akkor még kivárt. Eleinte óvatosan kritizálta Trumpot, és amikor az amerikai elnök Grönland megszerzéséről kezdett el beszélni ő is egyik volt azoknak az európai vezetőknek, akik közös nyilatkozatban tiltakoztak – de közben arra biztatta az európai országokat, hogy ne szítsák a feszültséget.
Az iráni háború megsemmisítette a hidat
Az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború végleg lehetetlenné tette Meloninak, hogy tovább folytassa jó kapcsolatát az olaszok körében népszerűtlen amerikai elnökkel. A YouGov április elején közzétett felmérése szerint az olaszok 80 százalékának negatív véleménye van Trumpról, és mindössze 12 százaléknak pozitív. A Politico felmérésre szerint 46 százalékuk az országot fenyegető veszélyként tekint az Egyesült Államokra, amit csak 11 százalék tart szoros szövetségesnek. Az iráni háborút közben az Ipsos közvélemény-kutatása szerint az olaszok 65 százaléka elítélte és csak 14 százalék támogatta. 78 százalék aggódik az eszkaláció, a gazdasági következmények, európai terrortámadások és a humanitárius hatások miatt.
Az iráni háború ráadásul rávilágított arra, hogy Meloni milyen keveset tud felmutatni, mint Trump egyik legjobb európai barátja. Washington ugyanis egyáltalán nem értesítette előre az olasz kormányt sem az Irán elleni támadás megindításáról, ami azt a kínos helyzetet eredményezte, hogy a Dubajban rekedt olasz védelmi minisztert egy katonai géppel kellett hazaszállítani az iráni válaszcsapásokkal sújtott területről. A földgázt főleg az Öböl menti országokból szerző Olaszország gazdaságát ráadásul különösen érzékenyen érintette a háború és a Hormuzi-szoros lezárása, az energiaárak emelkedni kezdtek, az elemzők recesszió veszélyére és 1-1,5 százalékos inflációra figyelmeztettek.
Az ellenzék azonnal kihasználta a helyzetet, és rávilágítottak arra, hogy Meloni hiába akart híd lenni Európa és Trump között, semmilyen hatása nem volt az iráni háborúra. „Micsoda kínos helyzet” – írta Matteo Renzi volt kormányfő az X-en, megjegyezve, hogy a németeknek, franciáknak és „még a lengyeleknek is” szólt a Fehér Ház előre, de az olasz kormánynak nem. Ha tényleg olyan jó kapcsolata van Trumppal, akkor nyíltan ki kéne mondania, hogy rossz, amit csinál – mondta Elly Schlein, a balközép Demokrata Párt vezetője.
Meloni is látta ezt, és március elején még óvatosan, majd egyre erőteljesebben kezdte el kritizálni az iráni háborút. Az olasz kormány március végén már azt is megtiltotta, hogy az iráni háborúban részt vevő amerikai bombázók egy szicíliai olasz bázist használjanak. Április 9-én a parlamentben mondott beszédében Meloni már kijelentette, hogy ki kell mondani, amikor „nem értünk egyet” egy szövetségessel. Majd pedig végigvette, hogy kormánya mikor szállt szembe Trumppal a vámoktól kezdve Grönlandon át az Afganisztánban szolgált olasz katonák lekicsinyléséig. És jelezte, hogy az iráni háborúval sem értettek egyet, abban nem vettek részt, és először említette meg a nyilvánosság előtt, hogy megtagadták az amerikaiaknak az olasz bázis használatát.
Orbán veresége, mint intő jel
Az Orbán-kormány választási veresége pedig csak még inkább abba az irányba mozdíthatta el elemzők szerint, hogy megszabaduljon Trumptól. Az amerikai elnök „rendkívül népszerűtlen Európában és Olaszországban is, egy európai politikusnak a halál csókja, ha túl közel állnak hozzá” – mondta a France24-nak a párizsi Sciences Po történelemprofesszora, aki elrettentő példaként említette Orbán Viktor vereségét. Hasonlóan értékelte a Guardiannek J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatását a kampányhajrában Cecilia Sottilotta, a L'Università per Stranieri di Perugia olasz egyetem adjunktusa.
Az olasz kormányfőnek már csak egy jó lehetőség kellett, amit végül Trump tálcán nyújtott neki, amikor a magyar választás napján nekitámadt XIV. Leónak a katolikus egyházfő háborúellenes nyilatkozatai miatt. A példátlan kirohanás, amit még azzal is tetézett, hogy egy később törölt MI-képet is közzétett magáról, amin Jézusként látható, nemcsak az Egyesült Államokban okozott nagy botrányt, hanem a Vatikánnak otthont adó Olaszországban is. Meloni nem hagyta ki a lehetőséget.
A katolikus olasz miniszterelnök közölte, hogy „elfogadhatatlannak tartom Trump elnök kijelentéseit a Szentatyáról”. Jelezte, hogy „a pápa a Katolikus Egyház feje, és helyes és megfelelő, hogy békére szólít fel, és elítéli a háború minden formáját”. Nem kellett sokat várni arra, hogy az amerikai elnök neki is válaszoljon. „Ő az elfogadhatatlan” – jelentette ki Trump a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában. Azt mondta, már hosszú ideje nem beszélt Melonival, aki „egészen más, mint gondoltam”, az is meglepte, hogy az olasz kormányfő nem akart segítséget nyújtani az Irán elleni háborúban. Orbánt búcsúztatva azt is megemlítette, hogy ő jól kezelte a bevándorlás kérdését, „nem engedte, hogy az emberek bejöjjenek és tönkretegyék az országát, ahogy ez Olaszországban történt”. Ezzel egyértelműen odaszúrt az olasz kormányfőnek is.
Meloni a Corriere della Sera beszámolója szerint Verona és Róma között volt egy kormánygépen, amikor munkatársai megmutatták neki a Trumppal készült interjút az amerikai elnök válaszával, amit már vártak. Az olasz kormány a lap cikke szerint nem esett pánikba, és pár percen belül nyilvános is lett a reakciójuk: az, hogy szövetségesek, „nem jelenti azt, hogy hűbéresek vagy alattvalók lennénk”. Nem sokkal később az olasz külügyminiszter és védelmi miniszter szinte teljesen ugyanolyan posztot tett közzé az X-en, amelyekben azt hangsúlyozták, hogy Meloni egy olyan bátor vezető, aki nem fél kimondani, amit gondol, és megvédi az olasz értékeket és érdekeket.
Az olasz lapok kommentárjaiból kiindulva ez működött. Ideológiai irányultságtól függetlenül az újságok másnap címlapon foglalkoztak a két vezető közötti összecsapással, és nemzeti egységről, Meloni „Olaszország az első” hozzáállásáról, „új Maginot-vonalról”, valamint arról írtak, hogy az olasz miniszterelnök már nem MAGA.
Cecilia Sottilotta a Guardiannek azt mondta, hogy Meloninak már kezdett gondot okozni, hogy nem szállt szembe Trumppal, így az amerikai elnök XIV. Leó elleni támadása jó alkalmat kínált, mert az olaszok „imádják a pápákat és utálják a háborúkat”. „Meloninak kétségbeesetten szüksége volt egy indokra, hogy eltávolítsa magát Trumptól, és ez egy igazán jó volt” – jelentette ki.
