Trump szerint konstruktív egyeztetéseket folytatnak Iránnal, elhalasztja az erőművek elleni támadást
Cikkünk folyamatosan frissül!
- Donald Trump azt mondta, hogy konstruktív tárgyalásokat folytatnak Iránnal, ezért még pár napig mégsem mérnek csapást az erőművekre
- Irán szerint nincs szó egyeztetésről, csak az elnök meghátrált, időt akar nyerni
- Trump bejelentésére bezuhantak az olajárak, amik délelőtt még pont, hogy jelentősen emelkedtek
- A Centcom parancsnoka szerint Irán egyre kevésbé ütőképes, ezért kétségbeesésében az szomszéd civileket támadja
- Három hete nincs internet Iránban, ami nemcsak a külvilág felé való kommunikációt, hanem az országon belüli mobilizációt is megnehezíti
- Trump hétvégi ultimátumára válaszul Irán megígérte, hogy ha lebombázzák az erőműveit, akkor válaszcsapást fognak mérni az amerikai barát nyugat-ázsiai országok energiainfrastruktúrájára
- Attól tartanak, hogy szárazföldi invázió indul meg ellenük, ezért Irán megígérte, hogy ha így alakul, elaknásítják a Perzsa-öblöt
Mohammad Bager Galibaf, az iráni parlament házelnöke lehet az a „magas beosztású iráni tisztviselő”, akivel tárgyalást folytat a Trump által megbízott Steve Witkoff és Jared Kushner, írja az X-en egy izraeli hivatalnokra hivatkozva Barak Ravid, az Axios közel-keleti ügyekben jártas tudósítója. Ravid szerint a két fél között közvetítő országok próbálják elérni, hogy mihamarabb megvalósuljon egy személyes egyeztetés is, akár már ezen a héten. Ghalibaf, Witkoff, Kushner, valamint esetleg J. D. Vance amerikai alelnök Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban találkozhat.
Donald Trump szerint már több nagyon fontos pontban is megegyeztek a hétvégén tartott, állítása szerint Irán által kezdeményezett egyeztetés során – annak ellenére, hogy Irán tagadja, hogy bármilyen módon tárgyalnának az USA-val.
Trump azt mondta, hogy Steve Witkoff és Jared Kushner vasárnap késő estig tárgyalt egy „köztiszteletnek örvendő vezetővel”, de nem Modzstaba Hameneivel, az új legfelsőbb vezetővel.
„Meglátjuk, hova jutunk, […] Szerintem tökéletesen haladnak a tárgyalások. Azt mondanám, hogy ha betartanák ezeket, akkor vége lenne a problémának, a konfliktusnak, és szerintem nagyon, nagyon jelentősen lezárná”
– mondta újságíróknak West Palm Beach repülőterén.
Trump szerint Irán már nagyon szeretne megegyezni, ahogy az USA is. Azt mondta, hogy hétfőn még több telefonhívásra számítanak, amit hamarosan egy személyes találkozó követhet.
„Egy ötnapos szünetet tartunk, meglátjuk, hogy alakul. Ha jól megy, akkor lezárjuk ezt az egészet. Ha nem, akkor bombázunk tovább, ahogy csak tudunk.”
Kiemelte, hogy egy végső egyezményben mindenképp szerepel majd, hogy Iránnak nem lehet atombombája, és az is, hogy az USA megkapná Irán dúsított uránkészleteit.
„A nukleáris por. Az kell nekünk. És szerintem meg is fogjuk kapni. Megegyeztünk róla.”
(CNN)
Az elmúlt napokban több ország is közvetít az Egyesült Államok és Irán között, hogy enyhítsék a régióban kialakult feszültséget. A CNN forrásai szerint ilyen például Egyiptom és Törökország is – bár utóbbi külügyminisztériuma nem akart válaszolni az erre vonatkozó kérdésekre.
Donald Trump régiós különmegbízottjának, Steve Witkoffnak több ország is jelezte, hogy az iráni erőművek támadása jelentős kockázattal járna az USA közel-keleti szövetségesei számára. Eközben több közel-keleti ország tisztviselője Iránnal is egyezkedik, többek között Abbász Aragcsi külügyminiszterrel.
Bár látszik, hogy sokan igyekeznek valamilyen megoldást összeállítani, az nem egyértelmű, hogy Trump miből vonta le azt a következtetést, hogy elérhető a közel-keleti konfliktus teljes feloldása. Főleg, miután Irán azt állítja, hogy nem egyeztetnek az USA-val.
Visszapattant a brent kőolaj hordónkénti ára, miután az iráni külügyminisztérium azt állította, hogy nem egyeztetnek az USA-val. Nem sokkal korábban Donald Trump azt mondta, hogy olyan jól mennek a tárgyalások, hogy elnapolja az iráni erőművek elleni támadást, aminek hírére nagyot esett az olaj ára.
Hétfőn délelőtt még bőven felfelé kúszott, hordónként 114 dollárig ment fel, de Trump bejelentésére zuhanni kezdett az ár, egészen 96 dollárra. Irán reakciója miatt azonban visszament nagyjából hordónként 100 dollárra.
(NYT)
Az iráni külügyminisztérium közleményében azt írja, hogy semmiféle direkt vagy indirekt tárgyalás nem zajlik az USA és Irán között, és Trump valójában csak meghátrált, azért nem indít támadásokat az iráni erőművek ellen. A források szerint azért dönthetett így, mert Irán megígérte, hogy válaszcsapásokat fog mérni a nyugat-ázsiai energiainfrastruktúrára.
Donald Trump kora délután jelentette be, hogy olyan jók és konstruktívak az Iránnal való tárgyalások, hogy öt nappal kitolja a hétvégén adott ultimátumának határidejét.
Az iráni médiának nyilatkozó tisztviselők szerint ugyan az USA-val nem egyeztetnek, de vannak kezdeményezéseik a környező országokkal, hogy mérsékeljék a feszültséget a régióban.
Bezuhantak az olajárak, miután Donald Trump bejelentette, hogy konstruktív tárgyalásokat folytatnak Iránnal a konfliktus lezárásáról, ezért elhalasztja az erőművek elleni csapásokat.
A brent ára több mint 7 százalékot esett, jelenleg 99 dollár alatt van egy hordó – annak ellenére, hogy délelőtt még 114 dolláron volt. Az amerikai átlagár 8 százalékot zuhant, most a délelőtti közel száz dollárhoz képest épp 90 dolláron áll.
(CNN)
Konstruktív egyeztetés zajlott az USA és Irán között az elmúlt két napban, ezért Donald Trump elhalasztja az energiainfrastruktúra elleni támadást – írta az elnök a Truth Socialön. Trump a hétvégén fenyegette meg Iránt, hogy lebombázza az erőműveit, ha Irán nem nyitja meg újra a Hormuzi-szorost.
„Örömmel jelentem, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Irán az elmúlt két napban nagyon jó és produktív párbeszédet folytatott az ellenségeskedésünk teljes és végső megoldására a Közel-Keleten. A részletekbe menő, alapos és konstruktív beszélgetések jellege és hangulata alapján – amik a héten tovább folytatódnak – arra utasítottam a háborús minisztériumot, hogy öt napra függesszenek fel minden iráni erőmű és energiainfrastruktúra elleni támadást”
– írta Donald Trump.
Az elnök a hétvégén magyar idő szerint kedd hajnalig adott időt Iránnak arra, hogy megnyissa a szorost. Pénteken még azt mondta, hogy ugyan nyitott a párbeszédre, fegyverszünetet egyelőre nem szeretne.
(CNN)
Folyamatosan romlanak Irán katonai képességei, így kétségbeesésében támadja a szomszédos országok civil infrastruktúráját – mondta Brad Cooper admirális, az amerikai Centcom parancsnoka az Iran Insight londoni médiumnak. Cooper információi szerint az iráni tábornokok mind bunkerekből követik a háborút.
Az admirális azt mondta, hogy a katonai gyengülés másik jele az, hogy míg Irán a háború elején több tucat drónt és rakétát indított egyszerre a támadásai során, most már csak inkább egyet-kettőt indít. Irán tagadja, hogy meggyengült volna.
A lezárt Hormuzi-szorosról azt mondta, hogy az fizikailag nyitott, de a hajók mégsem tudnak átkelni rajta, mert Irán rakétákkal lövi őket. Donald Trump 48 órát adott Iránnak, hogy teljesen megnyissa a szorost.
Bár Trump eleinte azt mondta, hogy a konfliktust néhány nap alatt lerendezik, a háború már három hete tart. Cooper szerint azonban az egyes katonai céljaik elérése vagy a tervezett ütemben halad, vagy hamarabb megvalósult, mint gondolták.
Dimitrij Peskov, a Kreml szóvivője szerint javíthatatlan következménye lenne, ha az USA valóban csapást mérne az oroszok által épített busehri atomerőműre. A szóvivő szerint a helyzet katasztrofálisan feszült a Közel-Keleten, és ezt csak politikai és diplomáciai eszközökkel lehet feloldani.
Donald Trump nemrég jelentette ki, hogy ha Irán nem nyitja újra a Hormuzi-szorost, csapásokat fognak mérni az energetikai infrastruktúrájára, köztük az atomerőművekre is. Trump nyilatkozata óta több nemzetközi jogász is felhívta a figyelmet, hogy az erőművek civil létesítménynek számítanak, ilyeneket támadni pedig háborús bűncselekménynek számít.
Peskov szerint bármilyen, az atomerőművekre mért csapás rendkívül veszélyes lenne, és beláthatatlan következményekkel járhat. Ezt az információt elvileg az USA-nak is átadták.
Vasárnap meghalt egy civil egy izraeli légicsapásban Észak-Izraelben, a libanoni határnál. Bár az izraeli védelmi erők először azt állították, hogy a Hezbollah mért csapást a Misgav Am kibucra, a katonai vizsgálat során kiderült, hogy valójában az izraeli tüzérség lőtte a területet. Libanonra céloztak, csak rosszul mérték fel a szükséges szögeket.
Legalább egy lövedék izraeli autókba csapódott be. Ofer Moskovitz az egyikben ült, így meghalt a csapásban.
(CNN)
A 24. napjába lépett az iráni internetes leállás, ez világszerte az eddigi egyik leghosszabb ilyen szünet – írja a NetBlocks internetes elemzőszervezet. Az irániak nem férnek hozzá a globális hálózathoz, de a hatóságok néhány intézménynek és tisztviselőnek engedik a hozzáférést.
Azok, akiknek nincs valamilyen alternatív kommunikációs eszközük, csatornájuk – amik általában elég drágák – gyakorlatilag nemcsak a külvilágtól, hanem Iránon belül is elszigetelődnek. Így sokkal nehezebb például tüntetéseket szervezni.
A konfliktus nagy hatással van az ázsiai tőzsdékre: a japán, kínai és hongkongi tőzsdék nagyjából 3,5, a dél-koreai Kospi index 6,5 százalékot zuhant a hétvégén.
Eközben a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítások leállása miatt a brent olaj ára több mint egy százalékkal emelkedett, most hordónként 113 dolláron áll, és az amerikai átlagár is 100 dollár fölé ugrott.
A Goldman Sachs elemzői jelentősen megemelték az olaj árára vonatkozó 2026-os előrejelzésüket: a brent éves átlagárát idénre 85 dollár/hordóra jósolták.
(NYT)
Hamarosan lejár Donald Trump 48 órás határideje, így a bizonytalanság miatt a teherániak megrohamozták a benzinkutakat – írja helyiek beszámolója alapján a CNN.
Azonban a hatóságok csak autónként 20 liter üzemanyag vásárlását engedélyezik, így nehéz elhagyni a fővárost.
Emelte az olaj árára vonatkozó 2026-os előrejelzéseit a Goldman Sachs a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítások leállása miatt. A bank a mostani helyzetet a globális nyersolajpiac történetének legnagyobb ellátási sokkjának tartja.
A bank elemzői abból indultak ki, hogy hat héten keresztül a szokásos szint mindössze 5 százalékának megfelelő olajmennyiség tud átjutni a Hormuzi-szoroson. A Goldman Sachs elemzői szerint a brent átlagára 2026-ban várhatóan 85 dollár/hordó lesz: korábban 77 dollárról szóltak az előrejelzések, azaz a bank nagyjából 10 százalékos növekedést vár. A főleg az USA-ban termelt West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj átlagárait az elemzők 72 dollárról 79-re emelték.
Az iráni védelmi tanács közleményben kijelentette, hogy az egész Perzsa-öblöt elaknásítják, ha szárazföldi invázió indul el Irán ellen. Egyre többen aggódnak az országban, hogy az Egyesült Államok tengerészgyalogosokat küld a régióba.
„Az ellenség bármely kísérlete Irán partjainak vagy szigeteinek megtámadására természetesen – a bevett katonai gyakorlatnak megfelelően – az összes hozzáférési útvonal aknázását vonja maga után a Perzsa-öbölben és a partok mentén”
– áll a közleményben.
Donald Trump 48 órás határidőt szabott Irán számára, hogy újranyissa a Hormuzi-szorost, de az amerikai elnök többször – például néhány órája is – úgy nyilatkozott, hogy ezt a célt kész erőszakkal elérni. Korábban Izrael is felvetette egy esetleges szárazföldi támadás lehetőségét.
(AP)
„A bolygó a második világháború óta nem volt ilyen erőszakos” – mondta Jorge Moreira da Silva, az ENSZ egyik igazgatója. Hétfői közleményében arról írt, hogy a közel-keleti konfliktus hatásai messzire gyűrűznek, kiváltképp a fejlődő afrikai és ázsiai országok lakóira.
A tisztviselő részletezte, hogy milyen hatása lehet az elhúzódó háborúnak, külön kiemelve az üzemanyag- és a gázár emelkedését, ami minden termék és szolgáltatás árára hatással lehet.
Attól tart, hogy a konfliktus miatt az éhező emberek száma egy éven belül további több 10 millióval gyarapodhat. Azt mondta, hogy a háború miatt már 3,2 millió iráni volt kénytelen elhagyni az otthonát, míg Libanonban 1 millióan jártak így. Azt kéri, hogy a világ találjon diplomáciai megoldást, mert „katonai megoldás nem létezik”.
(AP)
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ vezetői nem fogták fel, mekkora bajt okoz az iráni háború: Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója arról beszélt hétfőn Ausztráliában, hogy a világ vezetői kezdetben nem értették meg, mennyire mély energiapiaci problémákat okoznak az amerikai és az izraeli bombázások és a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros lezárása. Az IEA vezetője szerint az iráni háború által kiváltott globális energiaválság felér az orosz–ukrán háború és a hetvenes évek két olajválságának együttes hatásával.
Múlt héten az IEA ajánlásokat adott ki az emelkedő energiaárak hatásainak enyhítésére, az ügynökség otthoni munkavégzésre, a tömegközlekedés használatára és a repülőutak elkerülésére buzdít.
Rendkívüli ülést hívott össze Keir Starmer brit miniszterelnök hétfőn a háború lehetséges gazdasági kockázataival kapcsolatban. Sajtóértesülések szerint a brit kormány aggódik a helyzet miatt, különösen miután az Egyesült Államok Irán energetikai infrastruktúrájának támadásával fenyegetett.
A rendkívüli kormányülésen a pénzügyminiszter, a brit jegybankelnök, az energiaügyi miniszter és a külügyminiszter vesznek részt. Nem sokkal korábban Starmer telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel a háborúval kapcsolatban, de részletek nem derültek ki a beszélgetésről.
(Guardian)
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) közölte, hogy amennyiben az energetikai infrastruktúrát támadások érik Iránban, ők hasonló válaszcsapásokat fognak végrehajtani.
Az iráni média közölte az iráni hadsereg figyelmeztetését, miszerint készen állnak a Hormuzi-szoros határozatlan idejű lezárására, ha Donald Trump valóban iráni erőműveket támad meg – ahogy az amerikai elnök arra korábban utalt.
Irán szerint az esetleges válaszcsapások során az izraeli energia- és kommunikációs infrastruktúra, valamint azon közeli országok erőművei is célpontok lesznek, amelyek területén amerikai támaszpontok vannak.
Az elektromos hálózat elleni támadások megzavarnák az alapvető humanitárius szolgáltatásokat, például a kórházak, a vízellátó rendszerek vagy a sótalanító üzemek működését – közölte az IRGC, hozzátéve, hogy mindez embertelen lenne. „Ha az áramellátást támadjátok, mi is az áramellátást fogjuk támadni” – írták.
(CNN)
Hosszabb ideig fog tartani a libanoni Hezbollah elleni hadművelet – közölte az IDF vasárnap este. Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, Eyal Zamir jóváhagyta a Hezbollah ellen indított hadműveletek folytatására vonatkozó terveket.
„A Hezbollah elleni hadjárat még csak most kezdődött – az iráni hadjárat végén a Hezbollah egyedül és elszigetelten marad” – közölte Zamir. „A Hezbollah elleni hadjárat hosszadalmas lesz, mi felkészültünk rá.” Hozzátette, hogy jelenleg szervezetten készülnek a célzott szárazföldi műveletek és csapások folytatására.
„Addig nem állunk le, amíg a fenyegetést el nem távolítjuk a határtól, és biztosítjuk az észak-izraeli lakosok hosszú távú biztonságát” – írta.
(BBC)
Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztettek a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról. Sok részlet egyelőre nem ismert a két ország közös terveiről.
A brit miniszterelnöki hivatal azt közölte a megbeszéléssel kapcsolatban: „A vezetők megvitatták a közel-keleti helyzetet, különös tekintettel a globális hajózás újraindításához szükséges Hormuzi-szoros újbóli megnyitására.”
„Egyetértettek abban, hogy a Hormuzi-szoros megnyitása elengedhetetlen a globális energiapiac stabilitásának biztosításához. Abban állapodtak meg, hogy hamarosan ismét beszélni fognak” – írták.
(BBC)
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint a teheráni „terrorista infrastruktúrát” célozzák azzal a hajnali csapássorozattal, amelyet hétfőn indítottak az iráni főváros ellen. Az iráni média a város egész területén robbanásokról számolt be.
(BBC)
Telex
- Donald Trump ultimátumot adott Iránnak: ha nem nyitják meg 48 órán belül a Hormuzi-szorost, akkor az Egyesült Államok „megsemmisíti” az ország több erőművét.
- Válaszul Irán bejelentette, hogy teljesen lezárja a Hormuzi-szorost, ha Trump beváltja a fenyegetését.
- Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia kormánya is azt jelentette, hogy rakétákat lőttek ki az országukra vasárnap reggel, amiket sikerült lelőniük.
- Mark Rutte NATO-főtitkár vasárnap kijelentette, hogy teljesen meg van győződve arról, hogy a több mint 20 országból álló szövetség képes lesz újra megnyitni a Hormuzi-szorost.
- Műszaki hiba miatt zuhant le egy katari helikopter, hatan meghaltak. Az áldozatok között két török civil és egy török katona is van.
- XIV. Leó pápa szerint az egész emberiség számára egy égbekiáltó botrány az, ami a Közel-Keleten történik.
