Az ENSZ főtitkára azonnali nyugalmat vár el a térségben, Európa általánosságokban reagált
„Amikor a rezsim azt skandálja, hogy ‘Halál Izraelre!', ‘Halál Amerikára!’, azt komolyan vesszük. Hiszünk nekik és cselekszünk. A céljaink egyértelműek” – jelentette ki az Irán ellen indított amerikai-izraeli légicsapásokkal kapcsolatban Izrael ENSZ-nagykövete. Danny Danonnal ellentétben az ENSZ főtitkára mind a légicsapásokat, mind az arra adott válaszként útra indított iráni rakétákat – amelyek a térség Öböl-menti országait és Izraelt célozták – olyan tényezőknek nevezte, amelyek destabilizálják a világot.
„Az ellenségeskedés azonnali beszüntetésére és az eszkaláció visszafogására szólítok fel. Ha ez nem valósul meg, az széles regionális konfliktushoz vezet, a térség stabilitására és a lakosságra nézve halálos következményekkel” – jelentette ki Antonio Guterres.
Ahogy várható volt, az Irán elleni támadást – amelyben már a teokratikus diktatúra képviselői is elismerték, hogy meghalt a legfőbb vezető, az országot 37 éven át vezető Ali Homeini ajatollah – elítélte Oroszország, amely szövetségeseként tekintett Iránra. A Kreml felelőtlen, stabilitást veszélyeztető akciónak nevezte az amerikai-izraeli akciót.
Az ománi külügyminiszter „döbbenettel fogadta” a támadást. Omán közvetítőként vett részt az iráni atomprogramról szóló Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokon, egy nappal a szombati légicsapások előtt hivatalosan azt közölte, hogy a tárgyalások ígéretesen haladnak.
A síita iráni rezsim legnagyobb térségbeli riválisa, a szunnita Szaúd-Arábia hallgatólagosan egyetértett az Iránnal szembeni támadással, így nem azt ítélte el, hanem az arra adott iráni katonai válaszokat, miután Irán több rakétát lőtt ki a térség Öböl-menti országai és Izrael felé.
Európa közös reakcióval állt elő: a francia elnök, a német kancellár és a brit kormányfő azt javasolta Iránnak, hogy igyekezzen tárgyalásokkal megoldást találni a helyzetre. „Végső soron az iráni népnek magának kell döntenie jövőjéről” – áll a BBC által idézett közleményben. Emmanuel Macron, Friedrich Merz és Keir Starmer figyelmeztették az iráni rezsimet, hogy hagyjon fel saját lakosságának elnyomásával.
Macron közölte, hogy Franciaország kész a megfelelő „eszközök telepítésére, hogy megvédje legközelebbi szövetségeseit, amennyiben erre igényt tartanak.”
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint veszélyes helyzet alakult ki a térségben. Kaja Kallas kijelentette, hogy Irán ellen az EU határozott szankciókat hozott, és a diplomáciai megoldást támogatta az iráni nukleáris programmal kapcsolatban is, amely a gyanú szerint atomfegyver előállítását célozta.
Az olasz kormányfő, Giorgia Meloni is általánosságban reagált a helyzetre, kijelentve, hogy a feszültség enyhítése érdekében teendő lépéseket támogatja, ehhez párbeszédet is folytat Olaszország a térségbeli partnereivel.
