„Teljesen alkotmányellenes módon hozták létre” – a Dodikéknál nyitott TEK-iroda többeket kiakasztott Bosznia-Hercegovinában
Több boszniai politikus és szakértő is felháborodva tette szóvá a héten, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) irodát nyitott a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) székhelyének, Banja Lukának az egyik elővárosában, Zalužaniban. Bosznia-Hercegovina felsőházának elnöke szerint az irodát teljesen alkotmányellenesen, a szövetségi államot megkerülve hozták létre, mások pedig vizsgálatokat követeltek az ügyben.
A Klix lap január 28-én írt arról, hogy a boszniai entitás belügyminisztériumának kiképző helyén megnyílt az összekötő iroda, amit Željko Budimir boszniai szerb belügyminiszter és Hajdu János TEK-vezető avattak fel ünnepélyes szalagátvágással. Budimir azt mondta az átadón, hogy a cél az információ- és tapasztalatcsere a kiképzés terén, ami hozzájárulhat a terrorizmus elleni küzdelemhez.
A központ a Magyarország és a boszniai Szerb Köztársaság között létrejött „egyetértési nyilatkozat” részeként nyílt meg. Hajdu arról beszélt, „ahhoz, hogy a bűnüldöző szervek, különösen a terrorizmusellenes szolgálatok megfelelően tudjanak reagálni a terrorizmus által jelentett minden kihívásra, nem elegendő a szokásos együttműködés. Elengedhetetlen a különböző megközelítések és tapasztalatok cseréje, egymás szakterületeinek megismerése és a közös érdeket képviselő szakmai kérdések megvitatása”.
Bosznia-Hercegovina két tagköztársaságból, entitásból áll: a Bosznia-hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból. A közös államfői tanács, közös parlament és közös kormány mellett mindkét entitásnak van saját állam- és kormányfője, illetve parlamentje. A szövetségi állam jogrendje a feljebbvaló, így a tagköztársaságok jogszabályainak és intézményeinek elsődlegesen ennek kell megfelelniük. Itt jön a bökkenő: a boszniai alkotmánnyal szembemegy, ha az egyik entitás a másik beleegyezése nélkül idegen rendőri erőt állomásoztat a területén.
Az N1info szerint Bosznia-Hercegovina egyetlen biztonsági ügynökségét sem tájékoztatták a magyar belügyminisztérium Banja Luka-i terrorellenes irodájának megnyitásáról, és többek között arra a kérdésre sincs még válasz, hogy ki hagyta ezt jóvá, milyen alapon és mikor. A hírportál azt is szokatlannak nevezte, hogy Bosznia-Hercegovina hivatalos szerveinek részéről egyelőre semmilyen reakció nem érkezett. Márpedig minimum a biztonsági minisztériumnak és a külügyminiszternek reagálnia kellett volna.
Kemal Ademović, Bosznia-Hercegovina parlamentje felsőházának elnöke azt nyilatkozta, több intézményt is megkeresett, de egyik sem rendelkezik minden információval. „Tény azonban, hogy ez megtörtént, hogy ezt az irodát teljesen alkotmányellenes módon hozták létre” – mondta az N1-nek. Szerinte Bosznia-Hercegovina joghatósága kizárólagos, mivel a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződésben – ami az ország alkotmánya – elő van írva, hogy a külföldi biztonsági szervekkel folytatott együttműködés a szövetségi államra tartozik.
Ademović szerint „ez magában foglalja a hírszerzési információk cseréjét és a biztonsági információk cseréjét is”. Szerinte ha a TEK-irodára egy korábban aláírt memorandum adja az alapot, akkor azt először ratifikálni kellett volna, ami nem történt meg. „Az összes intézménnyel felvettem a kapcsolatot a témában, mert ezt a helyzetet muszáj tisztázni” – nyilatkozta az N1-nek.
Az Oslobodjenje megszólaltatott egy boszniai biztonsági szakértőt is. Ahmed Kico úgy látja, valójában a magyar hírszerző szolgálatok jelenlétéről van szó, akik azzal a céllal tartózkodnak Bosznia-Hercegovinában, hogy információkat gyűjtsenek az országban zajló eseményekről. A szakértő felszólította a boszniai tisztviselőket, hogy a nemzetközi közösség segítségével kezdjenek el dolgozni ennek leállításán. Kiemelte, hogy Magyarországnak nincs hasonló irodája máshol, és hogy a Banja Luka-i irodát semmilyen különleges kapcsolat nem indokolja.
Az elmúlt napokban a Veszélyeztetett Kisebbségek Társasága nevű német civil szervezet (Gesellschaft für Bedrohte Völker) boszniai irodája is megszólalt, és teljes átláthatóságot követelt a TEK irodájának mandátumával, feladataival és létjogosultságával kapcsolatban. A szervezet szerint ebbe be kellene vonni a bosznia-hercegovinai intézményeket, valamint az Európa Tanácsot és az EBESZ-t is.
Belma Zulčić, a társaság irodavezetője azt mondta, a TEK-es irodanyitás egy kényes politikai helyzetben, alkotmányellenesen történt. Szerinte az iroda nem áll majd a szövetségi állam felügyelete alatt, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy politikai eszközként használjanak fel rendőri erőket. Zulčić így összegzett: „Külföldi biztonsági erők jelenléte az országban ilyen körülmények között fontos kérdéseket vet fel mind az alkotmányos legitimitás, mind a hatáskörök és a demokratikus ellenőrző funkció szempontjából”.
Dodik még mindig szakadna
Milorad Dodik a kormányzó Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) elnökeként az elmúlt hetekben Benjámin Netanjahu izraeli és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is tárgyalt. A találkozók utáni egyik nyilatkozatában Dodik kijelentette, hogy mindkét vezető határozottan támogatja az általa folytatott politikát. A szerb entitás is a daytoni békével jött létre, azonban a hatalommegosztás elég csikorgósan működik Bosznia-Hercegovinában. Dodik célja a szerb entitás lassú, intézményes kiválása Bosznia-Hercegovinából, valamint esetleges későbbi egyesülése az Aleksandar Vučić vezette Szerbiával.
Néhány nappal a TEK irodájának megnyitása után és az Orbánnal folytatott találkozó másnapján Dodik a boszniai Szerb Köztársaság köztévéjében azt mondta:
„Még mindig egy független Szerb Köztársaság létrehozása a fő célom, ez nem változott, és ezt békés politikai folyamatokon keresztül, a kialakulóban lévő nemzetközi helyzetet kihasználva szeretném elérni. A függetlenség kikiáltása után, mindössze néhány napon belül a Szerb Köztársaságot 15 ország fogja elismerni.”
A német Frankfurter Rundschau is beszámolt a TEK irodanyitásáról. A baloldali lap a magyar és a boszniai szerb vezetés oroszbarátságával kötötte össze a történteket. Felidézte, a TEK nem először jelent meg a boszniai szerb entitásban. 2025 februárjában Dodikot, aki akkor még boszniai szerb elnök volt, egy év börtönre ítélték, mert nem hajtotta végre az egész ország felett gyámkodó nemzetközi főképviselő döntéseit.
Épp az elsőfokú ítélet kihirdetésére időzítve, 2025 februárjában jelent meg a boszniai Szerb Köztársaságban a TEK 70 embere, hivatalosan kiképzés és egy közös gyakorlatozás miatt. Az eset az időzítés miatt diplomáciai vihart kavart, a VSquare meg is írta, hogy felmerült, a TEK-esek esetleg Dodik kimenekítése érdekében mehettek oda. De életszerűbb az a verzió, miszerint a művelettel a magyar miniszterelnök akarta demonstrálni kiállását a boszniai szerb politikus mellett. Az eset mindenesetre emlékeztetett 144 orosz áltáncos 2014-es látogatására, amiről itt írtunk bővebben.
Dodik végül nem került börtönbe, pénzbüntetést fizetett, illetve le kellett mondania az elnökségről. A Szerb Köztársaságban ezért elnökválasztást tartottak tavaly novemberben, amit a Dodik-szövetséges Siniša Karan nyert, mindössze 3 százalékos előnnyel, nagyon alacsony részvétel mellett. Egy hónap múlva a választási bizottság elrendelte, hogy szabálytalanságok miatt 17 település 136 szavazóhelyiségében meg kell ismételni a voksolást. A február 8-án, vasárnap esedékes pótszavazás akár meg is fordíthatja az eredményeket az ellenzéki Branko Blanuša javára.
A Rundschau cikke szerint a boszniai szerb intézmények megerősítése – például a TEK-irodával – épp a központi boszniai államot gyengíti, és az elszakadás irányába mutat. A lap idézte a Deutsche Wellét, ami szűk egy éve írt arról, hogy Orbán Viktor szimpatizál az etnonacionalista politikával, amit Dodik is képvisel. Korábban itt írtunk arról részletesen, hogy milyen szempontok vezethetik Orbánt, amikor látványosan barátkozik Dodikkal, akit tavaly októberben Donald Trumpék levettek arról a szankciós listáról, amire még Joe Biden idején rakták fel korrupcióra és szeparatizmusra hivatkozva az amerikaiak.
A magyar kormány közeledése az elszakadáspárti boszniai szerb vezetéshez felbőszítette a szarajevói központi kormányt. Szijjártó Péter külügyminisztert tavaly novemberben nem engedték katonai géppel Banja Lukába repülni, magángépet kellett igénybe vennie. Magyar Levente külügyi államtitkárral hasonló történt tavaly márciusban.
A két ország feszült viszonyát jelezte az is, hogy Baráth György magánnyomozót és társát októberben feltartóztatta a boszniai rendőrség kémkedés gyanújával. Baráth akkor azt mondta a Telexnek, „nem kémkedtünk, hanem titkos magánnyomozást folytattunk”. Bosznia még tavaly márciusban közölte, nem kér az Eufor keretein belüli magyar békefenntartókból. A boszniai szerb és a magyar kormány tagjai pedig nagyon sűrűn utaznak a másik országba, sőt Orbán Viktor már kitüntetést is kapott Milorad Dodiktól.
A TEK-iroda ügyében kérdéseinkkel megkerestük a TEK-et, a Belügyminisztériumot és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint a boszniai külügyminisztériumot és a Szerb Köztársaság belügyminisztériumát is. Ha kapunk válaszokat, azokról beszámolunk.
