Válságról, megrongált bizalomról beszéltek a Trump fenyegetése miatti EU-csúcsra érkezők
Nagyon hálásak vagyunk minden európai támogatásért Dániában és Grönlandon – jelentette ki az uniós állam- és kormányfők informális ülésére érkezve Mette Frederiksen dán miniszterelnök.
Az Európai Tanács ülését hivatalosan a „transzatlanti kapcsolatok fejleményei” és uniós következményei, gyakorlatilag a Dániához tartozó Grönland elcsatolásán ügyködő Donald Trump fenyegetései miatt hívtak össze. A magyar kormány többször jelezte, hogy az egészre nem uniós, hanem Dánia és az USA közti kétoldalú ügyként tekint. (A csúcstalálkozóról bővebben itt írtunk.)
Frederiksen: Amikor Európa nem megosztott, és összetart, látszani fognak az eredmények
Ehhez képest Frederiksen azt hangoztatta, hogy amikor Európa nem megosztott, és összetart, ha világosan és erőteljesen „kiállunk magunkért, akkor látszani fognak az eredmények”. Elismerte, hogy nagyon nehéz helyzetbe kerültek, az elmúlt napokban és hetekben „tanultunk valamit”.
Most megoldást kell találniuk: azt kérték a NATO-tól, hogy jobban, állandóan jelen legyen az Északi-sarkvidéken, és ebben szerinte mind egyetértenek.
Tárgyalni fognak az Egyesült Államokkal is a kétoldalú kapcsolatukról. Ebben a folyamatban lesznek határok, amelyek „szerintem mindenkinek világosak: szuverén nemzet vagyunk, erről nem tárgyalhatunk, mert a legalapvetőbb demokratikus értékek része”, de a sarkvidéki biztonságuk erősítéséről egyezkedhetnek. Az USA-val 1951 óta van egy védelmi egyezményük, erről már tavaly jelezték, hogy hajlandóak tárgyalni, de szuverén nemzetként.
Kitérő választ adott arra, hogy adnának-e át területeket az USA-nak, akár csak katonai bázisoknak is: szuverének, és ahogy mindig, készen állnak a közös munkára. Kicsit el kellett gondolkodnia a válaszon arra, tud-e még bízni az Egyesült Államokban, majd a tiszteletteljes munka fontosságáról beszélt egymás fenyegetése nélkül.
Macron: Éberek maradunk
Amikor Európa egységes, erős, és gyorsan reagál, a dolgok helyreállnak és lenyugszanak – értékelte a helyzetet Emmanuel Macron. A még mindig kék napszemüveget viselő francia elnök jónak tartotta, hogy tisztelik Európát, ha egységben van és használja az eszközeit. (A kormányok közül elsőnek a francia vetette fel, hogy vessék be az EU kényszerítés elleni eszközét.) Normálisnak nevezte a szolidaritást egymással.
Örült, hogy ugyan a hetet a helyzet fokozódásával, invázió és vámok veszélyével indították, de visszatértek egy sokkal elfogadhatóbb helyzetbe. Ettől még „éberek maradunk”.
Merz: Hálás vagyok
Friedrich Merz német kancellár hálás volt többek között Donald Trumpnak, amiért elállt a vámok kivetésétől február 1-től, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének. Reménykedett benne, hogy az EU és az USA megtalálja a módját, hogy túllépjen a mostani feszültségeken. Nagy fontosságot tulajdonított a NATO megőrzésének, és hangsúlyozta: ezt a transzatlanti szövetséget nem lehet egyszerűen feladni.
Tusk: Válságban vagyunk, ez nyilvánvaló
„A legfontosabb – azt hiszem, mindannyiunknak –, hogy megtartsuk Európa egységét”, ez az, ami működik – hangsúlyozta Donald Tusk. A lengyel miniszterelnök a mostani pillanatot tartotta az egyik legkritikusabbnak a kapcsolatukban a barátaikkal. Ezért „igazán felbecsülhetetlen az egységünk”: mutatja, hogy ez az egyetlen módszer „ezeknél a nagyon furcsa problémáknál, amelyek ma a nemzetközi politikában vannak”.
Lengyelország miniszterelnökeként mindig elkötelezett lesz a transzatlanti partnerség mellett, ez abszolút a legfontosabb kapcsolat neki. A lengyelek mindig természetesnek vették és elfogadták az Egyesült Államok vezetését, de Washingtonban is érteni kell a különbséget a vezetés és az uralkodás között. Meggyőződése, hogy a kényszerítés nem a megfelelő módszer, arra építették az EU-t, hogy ne ez legyen a kapcsolataik alapja. Tiszteletre és bizalomra van most szükségük, nem uralkodásra, és határozottan nem kényszerítésre.
A kérdésre, hogy a transzatlanti kapcsolatok állandó kárt szenvedtek-e el, először csak mosolyogva visszamutatott az újságíróra, majd a második próbálkozónak arról kezdett beszélni, hogy mindent meg kell tenni a védelméért. „Most válságban vagyunk, ez nyilvánvaló”, de a személyes és történeti tapasztalataik alapján mindent meg kell tenniük a transzatlanti kapcsolatok védelméért. Ebben akkor is egységesnek kell lenniük az EU-ban, ha ez ma sokkal nehezebb, mint korábban.
Kallas: Nagy csapás érte a transzatlanti kapcsolatokat
Az EU külügy és biztonságpolitikai főképviselője szerint mindenki megkönnyebbült a közelmúlt bejelentései után, de az elmúlt egy évben látottak alapján sok kiszámíthatatlan helyzetre készülnek. Kaja Kallas hangsúlyozta: egyik napról a másikra sok minden megváltozhat, ezért meg különféle helyzetek forgatókönyveit kell átbeszélniük, „az év kulcsszava a kiszámíthatatlanság”.
„Határozottan nagy csapás érte a transzatlanti kapcsolatokat a múlt héten”,
de az elmúlt egy évben megtanulták, hogy nem olyanok a transzatlanti kapcsolatok, mint korábban. Ettől még mindig szövetségesként gondol az USA-ra, mert
„Európa nem hajlandó a kukába hajítani 80 évnyi transzatlanti kapcsolatot viták miatt”.
Bármiféle vita, ami olyan szövetségesek között van, mint az EU és az USA, csak az ellenfeleinknek használ, akik élvezik a látványt. Most az ukrajnai háborúra kell összpontosítaniuk, ahol a gondok igazán vannak, hogy megállítsák a háborút. Remélhetőleg befektetnek a transzatlanti kapcsolatokba, hogy erősebbek legyenek „azokkal a fenyegetésekkel szemben, amelyek tényleg léteznek”. A kínai kényszerítéssel szemben is együtt kellene dolgozniuk.
Sok diplomáciai törekvést láttak a békéért, de ez teljesen egyoldalú volt. Semmiféle engedményt nem láttak az oroszoktól, sőt a nagyon kemény ukrán tél közben polgári infrastruktúrát támadnak.
A román elnök szerint nem ment tönkre a transzatlanti kapcsolat
Semmi sem megy javíthatatlanul tönkre, de a helyzet kétségtelenül megrongálta az európai országok bizalmát – ismerte el Ulf Kristersson. A svéd miniszterelnök remélte, hogy visszatérnek a komoly témákhoz, de ehhez szerinte előfeltétel, hogy nagyon világosan állást foglaljanak: Dánia és Grönland mellett állnak, nem fogadják el senki zsarolását, főleg egy szövetségesét.
„Egyáltalán nem hiszem, hogy tönkrement” a transzatlanti kapcsolat, nyilatkozta Nicușor Dan, Románia elnöke.
Gitanas Nausėda litván elnöknek egy keleti uniós ország államfőjeként az volt a fontos, hogy Európában tartsák az USA figyelmét. Az együttműködést tartotta a kulcsszónak a szembenállás helyett, de kiállt Dánia területi sérthetetlensége mellett. Az együttműködésre tágan kell tekinteniük, például a hazája sok cseppfolyós földgázt vesz az USA-ból.
Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő úgy látta, egységesek voltak, és biztatónak tartotta Trump davosi üzeneteit. „Ha egységesek, határozottak, de konstruktívak maradunk, találhatunk megoldást.”
Bár Orbán Viktor az utóbbi néhány uniós csúcstalálkozón elég sokszor megállt nyilatkozni, most nem a sajtó felé ment be.
