Az amerikai idegenrendészet letartóztatott egy kínai menedékkérőt, aki öt évvel korábban hatalmas kockázatot vállalva videókat készített a kínai Hszincsiang tartományban létesített átnevelőtáborokról, ahova ujgurok százezreit záratta be a kínai kormányzat. Az általa készített felvételek ritka helyszíni bizonyítékok voltak arra, hogy az ujgur kisebbsége ellen végrehajtott népirtással vádolt Peking milyen széles körű börtönhálózatot hozott létre a muzulmán népcsoport tagjainak elzárására. Az általa készített videók miatt a 38 éves Kuan Hengre több évtizedes börtön, vagy akár a halálbüntetés is várhat, ha deportálják és visszakerül Kínába, ahol családtagjait a videója közzététele után a kínai hatóságok zaklatták és fenyegették.
Kuant augusztus 21-én fogták el az amerikai idegenrendészet (ICE) ügynökei az albérletében, egy, New York állam fővárosa, Albany közelében lévő kisvárosban. A beszámolók szerint nem ő volt a célpont, hanem főbérlői. A New York Times értesülései szerint egy FBI és a belbiztonsági minisztérium nyomozóhatósága által vezetett rajtütésben vették őrizetbe. Donald Trump hivatalba lépése óta mindkét szervezet több ügynökét is illegális bevándorlók elfogására állították át.
Az ügynököknek Kuan megmutatta, hogy érvényes munkavállalói engedéllyel és helyi jogosítvánnyal rendelkezik, valamint hogy folyamatban van menedékkérelmének elbírálása, de az ügynökök ezt félresöpörték. „Csak az érdekelte őket, hogyan érkeztem az országba, azt mondták, hogy nem a megfelelő eljárást követtem, és ez önmagában bűncselekmény” – mondta Kuan októberben a New York államban található börtönéből a Human Rights in China nevű jogvédő szervezet munkatársának.
Menekülés Kínából
Kuan 2021 októberében érkezett meg az Egyesült Államokba a hátizsákjában a Hszincsiangban készített felvételekkel, több hónapon át tartó menekülés után. Először Hongkongba, majd Ecuadorba utazott, ahol két hónapot várt a Pfizer Covid-oltására, majd a Bahama-szigetekre repült. A semmilyen hajózási tapasztalattal sem rendelkező férfi végül az utolsó pénzén vásárolt kis motoros gumicsónakkal hajózott át Floridába a Bahama-szigeteki Freeportból, 23 óra alatt téve meg a nagyjából 120 kilométeres távolságot. Videója október 5-én jelent meg a YouTube-csatornáján. A közzétételt még a tengerre szállás előtt beidőzítette, mert nem lehetett biztos benne, hogy túléli az utazást.
A felvételek nagy figyelmet kaptak a nemzetközi sajtóban, ami akkor már behatóan foglalkozott a Hszincsiang tartományban az ujgurok ellen elkövetett atrocitásokkal, amikről csak a cenzúrázott sajtóból tájékozódó kínaiak semmit sem tudhattak. Kuan azonban nem tartozott közéjük. Sok más kínaihoz hasonlóan ő is hamar megtanulta, hogy miként tudja elérni a cenzúrázatlan internetet a kínai nagy tűzfal megkerülésével, és olyan, Kínában tabunak számító témákról szerzett tudomást, mint a Tienanmen téri vérengzés, vagy az 1960-as nagy éhínség. „Lassan, lépésről lépésre, de megértettem, hogy a kínai kormány milyen sok leírhatatlan titkot rejteget” – mondta novemberben a Human Rights in Chinának.
Az első találkozás a kínai rendőrállammal
Kuan 2019-ben egy egész Kínát átszelő motoros túrán járt először Hszincsiangban. Azt várta, hogy híresen szép tájakon fog kirándulni, de csak egy brutális rendőrállamot talált. A nyugati sajtóban akkor már cikkek sora jelent meg az ujgur és kazah kisebbség lakta északnyugati kínai tartományban kiépített totális megfigyelőállamról, amit a Tibetben is „rendet teremtő” Csen Csüan-kuó irányítása alatt építettek ki, a hivatalos pekingi narratíva szerint a szeparatista terrorizmus elleni küzdelem részeként. Az utcákat kis rendőrbódék lepték el, mindenhova arcfelismerő kamerarendszert telepítettek, a városokban több tízezer rendőr járőrözött folyamatosan, a piacokra és benzinkutakra csak arcfelismerő kapukon át lehetett csak bejutni, az ujgurok mobiljait pedig megfigyelték, lehallgatták.
„Amint beléptem Hszincsiangba, mindenhol ellenőrzőpontok voltak, valamint fegyveres rendőrök mindenfelé. Ahhoz, hogy becsekkoljak egy szállodába, többszöri regisztrációra volt szükség, és arcfelismerésre” – mondta Kuang Human Rights in Chinának. Hogy erre miért volt szükség, az a rákövetkező évben tudatosult benne.
„Olvastam egy cikket a BuzzFeeden, amiben a riporterek több fogva tartási központ helyét is azonosították szerte Hszincsiangban” – mondta Kuang még 2021-ben a DW-nek. A nagy hatású tényfeltáró cikkben a lap újságírói műholdas felvételek elemzésével több mint 260 olyan létesítményt azonosítottak, ahova a kínai állam az ujgurokat záratta be.
A nyugati sajtóban ekkor már több cikk is megjelent arról, hogy tíz- vagy százezrével zárják börtöntáborokba az ujgurokat, kazahokat és más kisebbségek tagjait. Peking eleinte még tagadta a központok létezését, majd amikor az már a bizonyítékok hatására lehetetlenné vált, azt állították, hogy azok csak szakképzési központok, ahol önként bevonuló „tanulók” vannak, és a „szélsőséges gondolatok” ellen küzdenek.
Eleinte még azzal is próbálkoztak, hogy pár nyugati újságírót is beengedtek egy-egy létesítménybe, de ott csak pár kiválasztott bentlakóval beszélgethettek, akik mellett végig ott álltak a kormány emberei, figyelve, hogy mit mondanak, és az gyanúsan mindig ugyanaz volt. A megszokott gyakorlat azonban az volt, hogy kitiltották a tartományból a nyugati újságírókat, akik csak titokban tudtak ott filmezni, vagy folyamatos követték és zaklatták őket.
A BuzzFeed cikke főleg azért keltette fel Kuang az érdeklődését, mert „már voltam Hszincsiangban, és nem tudtam semmit erről”. Emiatt döntött úgy, hogy visszamegy, és a saját szemével győződik meg arról, mi történik. De nem csak a saját szemével, hanem külön erre az utazásra bérelt, nagy távolságba is videózni képes digitális kamerával, amivel több településen is felvételeket készített a BuzzFeed térképén jelzett létesítményekről. „Arra gondoltam, hogy ha külföldi újságírók nem mehetnek Hszincsiangba, én megtehetem” – mondta a videójában.
Hamar rájött arra, hogy az ujgurok elleni fellépés sokkal kiterjedtebb, mint azt hitte: új, korábban ismeretlen fogva tartási központokat fedezett fel, máshol a már meglévő létesítmények kibővítéséről készített bizonyítékokat. Közben tisztában volt vele, hogy az életét teszi kockára. Ha a hatóságok felfedezték volna, hogy mit csinál, minimum évtizedekre börtönbe kerül.
Azt is tudta, hogy felvételeit nem teheti addig közzé, amíg Kínában van, mert amint közzéteszi azt, a rendőrség meg fogja találni. „Ha elfognak, ezek a videók vagy nem kerülnek nyilvánosságra, vagy letörlik, és az életem veszélyben lenne” – mondta a Human Rights in Chinának. Az egyetlen lehetőség az ország elhagyása volt a számára, amit a Covid-járvány miatti lezárások miatt végül csak 2021 nyarán tehetett meg.
A Nyugat és Peking is felfigyelt rá
Videója nagy visszhangot kapott a nyugati sajtóban és az ujgurok elleni fellépéssel foglalkozó akadémikusok, elemzők és jogvédők körében. De nem csak ők figyeltek fel rá, hanem a kínai hatóságok is. Kuan édesanyja, aki közel húsz éven át Tajvanon élt, a New York Timesnak elmondta, hogy a Kínában élő családtagjaikat, köztük Kuan apját és az ő négy testvérét rendőrök hallgatták ki a videó megjelenése után. „Még az olyan rokonok ellen is nyomozást indítottak, akik csak gyerekkorában voltak kapcsolatban vele” – mondta a lapnak Luo Jün.
A világ ekkor már egyre tisztábban látta, hogy mi történik Hszincsiangban, amit egy sor nyugati ország parlamentje, valamint az amerikai külügyminiszter is hivatalosan népírtásként, majd 2022-ben az ENSZ emberiesség elleni bűncselekményként értékelt, miután a megelőző években egyre csak gyűltek a bizonyítékok a nyugati média riportjai, nemzetközi jogvédő szervezetek nyomozásai, egyetemi kutatócsoportok és akadémikusok elemzései, kiszivárogtatott és nyilvános kínai állami iratok, kínai rendőrök beszámolói, nyugati hírszerző szervek elemzései, valamint ujgur és kazah szemtanúk százainak elmondásai alapján arra, hogy Peking utasítására népirtást hajtanak végre Hszincsiangban.
Az iskolákban kötelezővé tették a kínai nyelven zajló oktatást, a mecsetek ezreit rombolták le, vagy alakították át turistalátványosággá, több száz ujgur település kapott kínai nevet, ősi zarándokhelyeket semmisítettek meg, és szétszakították az ujgur családokat: az időseket állami öregotthonokba szállították, több százezer gyereket pedig szögesdrótokkal körbezárt bentlakásos óvodákba és iskolákba vittek.
Közben az ujgur kultúrát képviselő értelmiségiek és vallási vezetők százait zárták börtönbe, és tízezrével kényszerítették a felnőtteket, hogy más kínai tartományokban dolgozzanak. Több százezer kisebbségi nőt sterilizáltak, vagy méhen belüli fogamzásgátló használatára kényszerítették őket, hogy ne tudjanak gyereket szülni, miközben a népesség összetételét több millió han kínai betelepítésével igyekeznek megváltoztatni.
Az elnyomás olyan brutális volt, hogy még a Kínai Kommunista Párton belül is többen ellenszenvvel nézték: egy magas rangú kormányzati tisztségviselő például odáig ment, hogy több száz oldalnyi titkos kormányzati iratot szivárogtatott ki New York Timesnak. Miközben a kínai kormány a Kínában tiltott nyugati közösségi oldalakon terjesztett propagandával igyekezett bizonyítani, hogy Hszincsiangban minden békés és csodálatos.
„Rajta van a Kínai Kommunista Párt feketelistáján”
Kuan videói a hszincsiangi börtönökről újabb fontos bizonyítékot jelentett a Hszincsiangban történt atrocitásokkal kapcsolatban. „Nagy hatása volt, mert az emberek láthatták, hogy ez valóban megtörténik az emberekkel” – mondta a New York Timesnak Tahir Imin, Washingtonban élő ujgur aktivista. Allison Killing, a BuzzFeed újságírója még a videó megjelenése után a DW-nek elmondta, hogy a felvételek alátámasztották a cikkünkben tett állításaikat, amiket műholdas fényképek elemzésével tettek.
A kínai férfi lehetséges deportálásról szóló első hírek pár nappal azelőtt jelentek meg, hogy december 15-én, hétfőn meg kellett jelennie a bíróságon, ahol kiutasításáról döntöttek. Az eset nagy felháborodást okozott, James P. McGovern demokrata képviselő a menedékjog megakadást követelte, míg a képviselőház Kína Kommunista Párttal foglalkozó bizottságának rangidős demokrata tagja, Raja Krishnamoorthi azonnali szabadon engedését szorgalmazta, jelezve, hogy az általa készített videók milyen nagy segítséget jelentettek. A Wall Street Journal pedig szerkesztőségi vezércikkben követelte a menedékjog megadását, jelezve, hogy Kínában Kuant azonnal letartóztatnák és évtizedekre börtönbe zárnák, és még a kínzás veszélyének is ki lenne téve.
A hétfői meghallgatást tartó bíró végül az ügyben megnövekedett érdeklődésre hivatkozva januárra halasztotta a döntés a férfi deportálásáról. Az illegális bevándorlók deportálását intéző idegenrendészetet felügyelő nemzetbiztonsági minisztérium jogásza a meghallgatáson jelezte, hogy Kuant a jogszabályok alapján egy biztonságosnak ítélt harmadik országba is deportálhatják menedékkérelmének elbírálásáig. A belbiztonsági minisztérium közben a New York Times cikke szerint arról beszélt, hogy „ebben az ügyben új információk érkeznek”.
Ügyvédje a New York Timesnak elmondta, hogy a Trump-kormányzat Ugandába akarja szállítani Kuant, ami ellen küzdeni fognak, mert attól tartanak, hogy a Kínával szoros gazdasági kapcsolatban álló, és bűnüldözési együttműködésben lévő ország hatóságai át fogják adni őt a kínai hatóságoknak. „Valószínű, hogy Uganda visszaküldené Kínába” – mondta Chuangchuang Chen.
Kuan édesanyja a New York Timesnak kijelentette, hogy fia „egészen biztosan rajta van a Kínai Kommunista Párt feketelistáján”, míg az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy fia „extrém pánikban van”, ő pedig attól tart, hogy „nagyon rossz dolgok fognak vele történni, ha visszatérésre kényszerítik, de ha az Egyesült Államokban maradhatna, akkor legalább biztonságban lenne.
A következő meghallgatást az ügyében január 12-én tartják.
