Eurobarometer: Messze egy tagállamban sem javult akkorát az EU-ba vetett bizalom, mint Magyarországon

A magyarok 57 százaléka bízik az Európai Unióban az Eurobarometer csütörtökön kiadott adatai alapján. A félévente ismételt, reprezentatív közvélemény-kutatás előző kiadásában ezzel még csak 48 százalék értett egyet. (A korábbi Eurobarometerről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.) A kilenc százalékpontos különbséggel messze Magyarországon javult a legnagyobbat ez az adat a többi tagállamhoz képest, a második horvátok csak öt százalékpontot értek el. A bizalmatlan magyarok aránya esett a legnagyobbat a többiekhez képest, 46-ról 40 százalékra. Közben az összuniós átlag épp a másik irányba változott.

A magyarok többsége a kormányban – az EU-val szemben – nem bízik, 53 százaléknyian válaszoltak így, 41 százaléknyian az ellenkezőjét. Igaz, ez enyhe javulás 2025 tavaszához képest, és még mindig hízelgőbb a hazai vezetésre nézve, mint az uniós átlag (63 százalék bizalmatlan a saját kormányával szemben).

Nagyot nőtt azok aránya is Magyarországon, akiknek kedvező képe van az EU-ról. A 42 százalékot az osztrákokkal holtversenyben legnagyobb mértékű javulással sikerült elérni, bár ez leginkább a semlegesek táborát gyengítette (szintén 42 százalék). Kicsikét azok is többen lettek Magyarországon, akik rossznak tartják az EU-t, de 16 százalékos kisebbségben maradtak. Hasonlóak lettek az uniós átlagok is (42 százalék pozitív, 38 százalék semleges, 19 százalék negatív).

A hazai válaszadók 82 százaléka vélte úgy, hogy az uniós tagság hasznos volt Magyarországnak, 58 százalék derűsen látja az EU jövőjét, 56 százalék jónak az uniós gazdaság helyzetét. Ugyanakkor csak 20 százalék számol azzal, hogy utóbbi javulni fog a következő egy évben, 51 százalék szerint marad ugyanolyan, 24 százalék szerint pedig romlani fog. A hazai gazdaságról kérdezve rosszabbak az arányok: 41 százalék tartja jónak, 57 százalék rossznak a helyzetét. Javulásra csak 17, romlásra 34 százalék készül, 49 százalék nem gondolja, hogy változni fog.

A magyarok 23 százaléka határozottan, 54 százaléka valamennyire uniós állampolgárnak érzi magát, míg 19 százalék nem igazán, négy pedig egyáltalán nem.

Az uniós átlagnak megfelelően a legtöbb magyar, 26 százalék Oroszország Ukrajna elleni invázióját említette a két legfontosabb kihívás között, amelyekkel az EU szembenéz. A második a bevándorlás (22 százalék), a harmadik a gazdaság (18 százalék) lett.

A kormány brüsszelezése mellett meglepő lehet, de az orosz invázióra adott uniós válasszal az EU átlaga feletti mértékben elégedettek a magyarok (9 százalék nagyon, 46 százalék valamennyire, 25 százalék nem igazán, 16 százalék egyáltalán nem). A kormánynál az arányok ugyanilyen sorrendben: 16-38-28-15 százalék.

Az ukránoknak nyújtott segítség formáinál már jobban kijön a papírforma: akár a menekültek befogadásáról, pénzügyi és humanitárius támogatásról, szankciókról, EU-tagjelöltségről vagy katonai eszközökről, fegyverekről van szó, Magyarország hátulról a 4. vagy 5. helyen áll. Az utolsó két kérdésnél a többé-kevésbé és teljesen ellenzők voltak többen, mint a legalább valamennyire egyetértők, a többinél – azaz a szankcióknál is – fordítva.

Az uniós szabadkereskedelmi tárgyalások lendülete mellett a magyarok az uniós átlag feletti arányban értenek egyet azzal, hogy az EU-nak meg kellene erősíteni a gazdasági függetlenségét, és sokszínűbbé tennie a kereskedelmi kapcsolatait szerte a világban. (34 százalék mondott egyértelmű igent, 52 százalék hajlott erre.) A közös klímapolitika mögé 79 százalék állt be, ami szintén magasabb az összuniós szintnél.

A következő, 2028-ban induló hétéves költségvetésre az Európai Bizottság idén nyáron mutatta be a javaslatát. Az Eurobarometerben arról is megkérdezték az európaiakat, mire költenének a leendő büdzséből. A magyarok leginkább (44 százalék) foglalkoztatásra, szociális ügyekre és egészségügyre adnának pénzt. Második a biztonság és a védelem (34 százalék). Holtversenyben, 28-28-28 százalékkal követi az oktatás, szakképzés, ifjúságügy, kultúra és média, a klíma- és környezetvédelem, valamint a mezőgazdaság és vidékfejlesztés.