Eurobarometer: A magyarok 47 százaléka látja pozitívan az EU-t, 15 százaléka negatívan
2025. március 25. – 06:01

A magyarok kis híján háromnegyede szerint az ország hasznot húzott az európai uniós tagságból a kedden közzétett Eurobarometer szerint. A félévente megismételt közvélemény-kutatásban a hazai eredmény (74 százalék) megegyezett az unióssal. A 27 tagállamban mért, lakosságszámmal súlyozott EU-átlag még soha nem volt olyan magas az ilyen felmérésekben, mint idén január-februárban.
Mind nálunk, mind a 27 tagállamban közel ugyanennyien (72-72 százalék) vélik úgy, hogy az EU hat a mindennapi életünkre. Picit marad el az összuniós értéktől, hogy mennyire pozitív a képünk az EU-ról. A 47 százalékos eredmény még így is több mint háromszorosa a negatív véleményeknek (15 százalék).
Az EU három előnye közül messze az új munkalehetőségeket említették a magyarok a legtöbbször (42 százalék) a többi válaszlehetőséghez képest. Második a hozzájárulás a gazdasági növekedéshez, amit az országok közötti együttműködés javítása követ. Utóbbinál már az uniós átlag alatt vagyunk, de az igazán nagy szakadék a többi tagállamhoz képest abban látszik, hogy az EU hozzájárul a békéhez (Magyarország: 26 százalék, EU: 35 százalék). Ez könnyen lehet a háborúpártizós kormánykommunikáció eredménye.
A magyarok 89 százaléka szerint az Európai Unió tagállamainak egységesebbnek kellene lenniük a világszintű kihívásokkal szemben. A 27 tagállam súlyozott átlaga is ugyanennyi, de csak a magyarok 39 százaléka értett ezzel együtt teljesen, 50 százalék csak „inkább egyetértett”, míg az uniós arány ennek a fordítottja.
A magyarok az EU jövőbeli szerepét borúsabban látják, mint általában más tagállamok lakói. Csak 35 százalék számít arra, hogy az EU fontosabbá válik a következő öt évben, ennél kicsit többen, 37 százaléknyian mondták, hogy ugyanolyan marad a jelentősége.
Azzal viszont már a magyarok az uniós átlagnál tíz százalékkal nagyobb arányban, 88 százaléknyian értettek egyet, hogy az EU-nak több eszközre van szüksége a kihívásokkal szemben. A kérdést különösen az teszi fontossá, hogy idén kezdődik a vita az EU következő többéves költségvetéséről: az Európai Bizottság februárban vázolta a terveit a júniusban várható hivatalos javaslat előtt, a tagállami vezetők múlt héten foglalkoztak először az új büdzsével.
Csak a magyarok 13 százaléka számít arra, hogy javul az életszínvonala a következő öt évben, de ez szinte megegyezik az uniós átlaggal, és az EU 33 százalékánál jóval kevesebben, 21 százaléknyian számítanak romlásra.
A hazai válaszadók szerint elsősorban a gazdaságra (37 százalék), a védelemre (31 százalék), valamint az energiafüggetlenségre, nyersanyagokra és infrastruktúrára (29 százalék) kellene összpontosítania az EU-nak. A 27 ország átlaga hasonló, de az első két helyen fordított az arány, a védelem és biztonság vezet 36 százalékkal.
A felmérést megrendelő Európai Parlamentről az uniós átlagnál valamivel rosszabb a magyarok képe, fél évvel korábban még fordított volt a helyzet. Kilenc százalékpontos eséssel 36 százalékra csökkent a hazai megkérdezettek között azok aránya, akiknek pozitív a képük az EP-ről. Még így is nagyjából másfélszeres azok aránya, akik jónak tartják az egyetlen közvetlenül választott uniós testületet, mint akik rossznak, de a semlegesek relatív többségbe kerültek.