Az ukrán vezetés szerdán elküldte a nyilvánosság előtt nem ismertetett válaszát a teljes egészében szintén nem ismert amerikai béketerv legutóbbi módosítására Donald Trump amerikai elnöknek. Amennyire nem ismertek a részletek, annyira látványosak a nagy nyilvánosság előtt az üzengetések, az egyeztetésekről szóló tárgyalások beharangozása, a különféle felállásokban rendezett megbeszélések minősítései.
Közelebb azonban látható módon nem kerültek a békéhez, de abban sincs egyetértés, hogy ki miatt történik mindez. Az EU és a NATO meghatározó tagjai és Ukrajna szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem érdekelt a megegyezésben, csak az időt húzza az ígérgetésekkel teli tárgyalásokkal.
Az amerikai elnök szemében viszont megint Ukrajna tűnik a felelősnek azért, hogy még nem sikerült tető alá hozni a békét az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban. Trump néhány kanyar után – amikor még arról beszélt, hogy Putyin őrült, akiben csalódott is – ezzel visszazökkent abba a kerékvágásba, amely alapvetően elnökválasztási kampányában és januári hivatalba lépése után elnöksége alatt is meghatározó volt: Ukrajna rovására kellene békét kötni Oroszországgal.
Trump: Zelenszkijnek reálisan kell állnia a béketervhez
Ezt képviselte az az eredetileg 28 pontos, leginkább a Kreml szempontjait tükröző béketerve, amelyhez képest Ukrajnának sikerült elérnie módosításokat, azonban Zelenszkij szerint továbbra is olyan fontos kérdések maradtak nyitva, amelyek megoldása szerinte csak személyesen lenne lehetséges. Trump az amerikai és ukrán delegációk hétvégi tárgyalásai után közölte, mielőbb választ vár Zelenszkijtől. Trump ezt tetézte azzal, hogy megjegyezte, szerinte az ukrán elnök még nem is olvasta a legújabb verziót, de jó lenne, ha időt találna rá.
A jelenet ismerős, az ukrán elnök egyszer már november 27-ig kapott haladékot arra, hogy elfogadja az eredeti 28 pontos, laza megfogalmazásban készült, a nyilvánosság előtt csak egyes részeiben ismertté vált tervet, amelynek két kiemelten kritikus pontja volt. Olyan területek átadását is elvárná Ukrajnától, amelyeknek kulcsszerepük van az oroszok elleni védelemben – épp ezért nem is tudták elfoglalni az orosz erők az elmúlt négy évben –, és mindezt úgy írná elő, hogy kérdés, milyen védelmi garanciát ajánl fel, amely távol tartaná Oroszországot a további támadásoktól.
Trump szerdán többek között arról beszélt, hogy Zelenszkijnek „reálisnak kell lennie” a módosított béketervvel kapcsolatos álláspontját illetően. Trump azt sugallta, hogy hamarosan „megtalálhatják” a megoldást az orosz–ukrán háború lezárására, és azt mondta, hogy „sokan azt mondják, hogy ez közelebb van, mint valaha”. Trump azt is elárulta, hogy „meglehetősen határozott hangnemben” tárgyalt az európai vezetőkkel a háború befejezésére irányuló javaslatokról.
Azt nem tudni, hogy Kijev milyen változtatásokat hajtott végre a szerdán az amerikai javaslatra válaszul visszaküldött dokumentumokban. Németország, Nagy-Britannia és Franciaország vezetői telefonon kérték arra Trumpot, hogy a hétvégén az amerikai tárgyalók újra találkozzanak Ukrajna képviselőivel.
Sok részlet tehát nem ismert, de Trump a Politicónak adott interjúban tett olyan megjegyzéseket, amelyeket – lehántva róluk az elnök stílusát – a Kremlben is megfogalmazhattak volna:
- Oroszország van nyerő pozícióban a tárgyalásokon, elvégre „sokkal nagyobb ország”.
- „Egy bizonyos ponton túl általában a nagyobb győz. És itt [Oroszország esetében] nagy méretről van szó […], ha megnézi a számokat, úgy gondolom, őrületesek a számok.”
- „Európa rossz munkát végez” Ukrajnával kapcsolatban, de önpusztító a migrációs politikája is – kivéve Lengyelországot és Orbán Viktort, aki viszont az elnök szerint nem kapta meg azt a pénzügyi védőpajzsot, amelyről a kormányfő kész tényként beszélt novemberi washingtoni útja után –, „Európa nem tudja, mit tegyen”, „ők [az európaiak] gyengék”.
- Ukrajna vesztésre áll, „egy egész tengerparti sávot elvesztettek, nagy tengerparti szakaszt […], és ez a szakasz most még nagyobb” – mondta Trump, bár arról nem tett említést, hogy ezek a veszteségek a háború első heteiben érték Ukrajnát, utána jelentős területeken szorultak vissza az oroszok – Kijev, Harkiv megye egésze, Herszon Dnyeperen inneni része –, és azóta az elmúlt másfél évben fokozódó orosz fölény kis területi változásokat hozott, elsősorban a Donbaszban.
- „Ideje lenne választásokat tartani. A háborút [az ukrán vezetés tagjai] arra használják, hogy ne kelljen választást tartani, de azt hiszem, Ukrajna népének meg kell adni a választás lehetőségét” – Trump ezzel már nemcsak az oroszok közvetlenül fronttal kapcsolatos szempontjait ismételte meg, de egy olyan, Moszkvából gyakran hallható követelést is, amely diplomáciai vonalon fejtene ki nyomást a megtámadott Ukrajnára, és a jelek szerint ehhez Washington partner lehet. Az oroszok szerint Zelenszkij nem is legitim elnök, mivel 2019-ben szerzett mandátuma 2024-ben lejárt, így választások híján ideiglenes államfőként a házelnöknek kellene működnie.
Zelenszkij készen áll, csak itt van ez a háború
Az utóbbi pontnál Zelenszkij vette a lapot, és kedden már részben reagált: 60-90 napon belül kész választásokat tartani, amennyiben a partnerek képesek garantálni a megszervezéshez szükséges biztonságos feltételeket. Oroszország ugyanis tűzszünetre sem hajlandó – Trump ezzel kapcsolatos javaslatait Putyin mindig lesöpörte, de az amerikai elnök ezt elnézően fogadta –, márpedig drón- és rakétatámadások közepette technikailag is lehetetlen választást, pláne választási kampányt tartani.
De ez csak a legközvetlenebb gyakorlati szempont, ezt Zelenszkij is tudja, nyilatkozata csak arra szolgált, hogy leszerelje Trump vádaskodását, amely szerint Kijev a kerékkötője a békének. Hiszen bőven adódik még megválaszolásra váró kérdés a választások megszervezése előtt.
Ott van mindjárt az, hogy Ukrajna melyik részén kellene megtartani a választást. 2022 előtt a Krím és Donyeck, Luhanszk elfoglalt részeire eső mandátumokat az ukrán parlament üresen hagyta, ezt megteheti most is, jelezve ezzel, hogy az orosz hódítást nem ismeri el. De mi a helyzet a 2022 óta elfoglalt további 80 ezer, így összesen 115 ezer négyzetkilométerrel? Az, hogy ez hogyan bonyolódna le, meghatározza azt is, jogilag hogyan viszonyul Ukrajna az oroszok által elfoglalt területekhez, amelyeket egyébként Oroszország eleve sajátjának tekint. Ennek azért sem kicsi a súlya, mert befolyásolná a későbbi esetleges béketárgyalások menetét is.
Szintén nagy kérdés, hogyan szavazhatna a csaknem ötmillió belső menekült és becslések szerint legalább ennyi külföldre menekült ukrán állampolgár. Ahogy az sem világos, hogyan lehetne megfelelő választói névjegyzéket összeállítani, tekintettel a menekültekre és a háború során meghaltakra, akiknek száma becslések szerint a 400 ezret is meghaladja.
„Többször hallottam, hogy ragaszkodunk a hatalomhoz, vagy hogy személyesen én ragaszkodom az elnöki székhez”, és „ezért nem ér véget a háború” – idézte a BBC Zelenszkijt, aki szerint ez „őszintén szólva teljes egészében alaptalan értelmezés”. Az elnök épp ezt a Trumptól – és jóval korábban a Kremltől – hallható vádat igyekezett súlytalanná tenni azzal, hogy a választás gondolatát el nem vetve a labdát visszadobta a Fehér Háznak.
„Őszintén arra kérem az Egyesült Államokat, hogy legyen segítségemre, és esetleg az európai kollégákkal együtt biztosítsuk a választás biztonsági feltételeit” – ami a fenti technikai-logisztikai problémák és az orosz támadók háborús stratégiája ismeretében lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Ezért is ígérhette meg kedden olaszországi látogatásán, hogy részéről a biztonsági feltételek teljesülése esetén „60-90 napon belül Ukrajna készen áll a választások megtartására”.
A Fehér Ház végül mindig a Vörös térre ér
Trump fentebb már idézett interjújának ismeretében Zelenszkijnek mindenképpen igyekeznie kell, hogy elkerülje annak látszatát is, hogy a béke az ő rugalmatlansága miatt nem érhető el. Emellett korábban is rendre azt jelezte, hogy ennek akadálya valójában Putyin. Ezt Trump az elmúlt 10 hónap során néha maga is elmondta, utána azonban újra és újra visszatért ahhoz, hogy az orosz elnök valójában békét akar, meg lehet vele egyezni.
Hogy végül mégis mindig erre az álláspontra jut, abban valószínűleg nagy szerepe van különmegbízottjának, a közel-kelet mellett az orosz ügyekben is illetékessé lett Steve Witkoffnak. Ő volt az, aki egy kiszivárogtatott telefonbeszélgetés szerint még október közepén arról adott tanácsokat Putyin tanácsadójának, Jurij Usakovnak, hogyan lenne érdemes az oroszoknak tárgyalniuk Trumppal.
Trump eredetileg 28 pontos, az oroszoknak kedvező tervezetére utalva Putyin azt mondta, az jó kiindulópont lehet a rendezéshez – de hangsúlyozottan csak kiindulópont. Witkoffék aztán több amerikai–ukrán tárgyalás és európai konzultáció után 19, a nyilvánosság előtt ismeretlen tartalmú pontra redukálódott, módosított tervezettel mehettek Moszkvába. Ott Putyin fogadta Witkoffot és Trump vejét, Jared Kushnert, akiket meg is várakoztatott.
Üzenetértékű volt az is, hogy Putyin a találkozóra egy moszkvai gazdasági fórumról érkezett, ahol az Oroszországgal szembeni szankciók értelmetlenségéről, az orosz gazdaság stabilitásáról beszélt – bár bőven van jelük a hátrányos folyamatoknak –, és fenyegetéssel felérő figyelmeztetést küldött Európának is. Kijelentette, hogy ha Európa háborúba kezdene, akkor arra Oroszország készen áll.
A nyilatkozat valójában az Ukrajna elleni háború diplomáciai frontján tett kiszámított lépés volt, amellyel Putyin igyekezett megadni az alaphangot az Ukrajnával egyébként is bizalmatlan amerikaiakkal folytatott tárgyaláshoz. Witkoff és Kushner végül öt órán át tárgyalt Putyinnal, minden bizonnyal azokról a módosításokról, amelyekről Trump a héten választ várt az ukrán elnöktől. Ez mindenképpen Putyin sikerét jelzi, hiszen Witkoffék látható eredmény nélkül tértek haza a múlt héten Washingtonba, Trump azonban ezután sem kritizálta Putyint a béketörekvések elgáncsolásával.
Kitartott amellett, hogy Moszkva is békét akar, majd ismét inkább Kijevre helyezett nyomást a helyzet tudomásul vételére.
Az amerikai béketervről Trump vasárnap azt mondta, úgy véli, „Oroszország rendben van [a megállapodással], de nem biztos benne, hogy Zelenszkij is”. Az orosz fél egyébként nyilvánosan ezt nem jelezte. Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov aztán Putyin és Witkoffék tárgyalása után azt mondta, Putyin nem utasította el az amerikai javaslatot, de abban vannak elfogadható és elfogadhatatlan pontok.
Mindez a csaknem négy éve tartó háborúba nyilván belefáradó Ukrajna védelmi morálját is gyengíti, hiszen aktív amerikai támogatás nélkül jóval nehezebb fenntartani Ukrajna védelmét. Ennek megőrzésében pénzügyi értelemben és a fegyverszállítmányok biztosítása tekintetében kulcsszerepet játszanak az EU és a NATO meghatározó európai tagjai. Ez azonban önmagában nem elég, ráadásul 2025 első feléhez képest ez a támogatás jelentősen visszaesett a második félévben: a gyakorlatban éves szinten 32,5 milliárd eurót (kb. 12 500 milliárd forintot) tett ki – derült ki a Kiel Intézet ukrajnai támogatásokat felmérő összesítéséből. 2022–2024 között ez még évi 41,6 milliárd euró volt.
A pénzügyi támogatás fedezetét az EU-ban zárolt orosz vagyon felhasználása biztosíthatná, ennek elérése azonban kétséges. Az Európai Bizottság a múlt héten ugyan lehetőségként ezt már előadta, de a magyar kormányon kívül Belgium is ellenzi, attól tartva, hogy a zárolásból adódó jogi következményeket az EU egésze helyett neki kellene viselnie. A 200 milliárdot meghaladó zárolt orosz vagyon nagy része Belgiumban van. Ellenzi a tervet egyébként Washington is, ami megint csak az orosz pozíciókat erősíti.
Repedés a transzatlanti világban
Trump a jelek szerint ezen az úton ment tovább szerdán is, amikor online megbeszéléseket tartott a francia elnökkel, a német és a brit kormányfővel.
„Ukrajna helyzetét vitattuk meg, meglehetősen erős szavakkal, meglátjuk, mi lesz most”
– mondta a Politico szerint Trump. A klasszikus diplomáciában szokatlan, de az amerikai elnöknél megszokott kifejezés a zárt ajtók mögött igen heves vitát sejtet. Az ismert megnyilatkozások alapján egy, Moszkva szempontjaival alapvetően egybevágó amerikai és egy, az agresszor győzelmét jelentő megoldást elutasító, Ukrajna védelmének megerősítését célzó európai – a magyar kormány által vehemensen elutasított – szempontrendszer állhat egymással szemben.
Mindez annak ellenére történik, hogy Trump az anyagi tehermegosztásból kivonta magát, csupán piaci alapon, európai forrásból finanszírozott fegyverszállítmányokat küld Ukrajnába, és erről az elnök korábban elégedetten nyilatkozott, mondván „jó pénzt csinál” az Egyesült Államok.
„A béketervvel kapcsolatos intenzív munka folytatódik, és a következő napokban is folytatódni fog” – jelezte a megbeszélésről Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök közös nyilatkozata. Szerintük kritikus pillanatban vagyunk Ukrajna, annak népe és az euróatlanti régió közös biztonsága szempontjából. Egy európai diplomata a CNN-nek úgy jellemezte a tárgyalásokat, hogy azok „gyorsan haladnak” az amerikai elnök folyamatos nyomása és türelmetlensége közepette.
A háttérben sejtett vita tovább mélyíti az ellentétet Washington és a NATO európai vezető országai között. Ennek enyhítésén valószínűleg nem segít az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiája sem, amely Európáról lekezelően, sőt, ellenségesen beszél, az EU-t sem tekinti fenntartandónak, helyette ezzel egybevágóan a transzatlanti kapcsolatokat érezhetően másodlagosnak tartja, miközben Oroszországot nem tekinti fenyegetésnek. Minderről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Jellemző, hogy a Kreml kedvezően nyilatkozott az amerikai stratégiáról, ahogyan alapvetően Trump rendezési tervéről is. Igaz, Putyin csak jó kiindulási pontnak nevezi azt, amelynek vannak elfogadhatatlan pontjai, de ezek csak kötelező szavak a kedvező tárgyalási pozícióhoz, és egyúttal az amerikai–európai kapcsolatokban lévő ellentétek mélyítését célozzák. Lényegében azonban megfelelőnek találná, ha az ukrajnai háború lezárása amerikai forgatókönyv szerint zajlana le.
Trump az európai partnereket gyengének és tanácstalannak nevezte, akik a politikai korrektség megőrzésének igyekezete miatt „nem tudják, mit is akarnak” – miközben azokra a kérdésekre, amelyek miatt az európaiak szerint nem lezárható az orosz–ukrán háború, az amerikai elnök sem ad választ. A válasz hiánya viszont a Kremlnek tökéletesen megfelel, elvégre az orosz álláspont ebben a tekintetben ismert: semmilyen Ukrajna által kért nyugati garanciát nem tart elfogadhatónak.
Ez egyelőre mintha Washingtonnak is megfelelne, miközben láthatóan figyelmen kívül hagyja nemcsak Ukrajna, de az európai szövetségesek véleményét is: a NATO főtitkára szerint ugyanis Oroszország következő célpontjai – kézenfekvően az orosz erők totális ukrajnai győzelme esetén – további európai országok lehetnek. Mark Rutte szerint ezért a NATO-nak meg kell erősítenie katonai jelenlétét a szövetség keleti határainál. Rutte világháborús méretű veszélyről beszélve kijelentette: „A konfliktus itt van az ajtónknál. Oroszország visszahozta a háborút Európába. Olyan méretű háborúval szemben kell felkészülnünk, amilyet szüleink és nagyszüleink éltek át.”
