Bloomberg: Washington győzködi az EU-t, hogy a zárolt orosz vagyon ne menjen Ukrajna megsegítésére

Az amerikaiak arról győzködik az EU tagjait, hogy ne szavazzák meg a befagyasztott orosz vagyon felhasználását az Ukrajna helyreállítására szánt hitel fedezeteként – derült ki a Bloomberg jelentéséből. Az értesülést az Egyesült Államok részéről hivatalosan nem kommentálták. A hírügynökség úgy tudja, hogy az amerikai fél azért szeretné, ha az orosz vagyont nem használnák fel, mert ez ellentétes lenne az oroszokkal egyeztetendő rendezési tervvel.

Az orosz vagyon felhasználásáról az EU-n belül sincsen egyetértés: elsőként nyíltan a magyar kormány ellenezte, de hasonlóan elutasító a kérdésben Belgium is, ahol a 290 milliárd dollár értékű zárolt orosz vagyon kétharmada van. Belgium attól tart, hogy a zárolt vagyon felhasználásának jogi következményeit egyedül kellene viselnie, nem az EU országaival közösen.

Az Európai Bizottság vezetője a héten mutatta be hivatalos javaslatait Ukrajna támogatására. Két elképzelést vázolt fel:

• Az egyik egy 90 milliárd eurós közös uniós hitel, amelyet az uniós költségvetés fedezne. „Ehhez a megoldáshoz egyhangúság kellene” – jelentette ki. Ebben tehát a tervet egyébként is ellenző Orbán Viktor vétója is akadály lehet.
• A másik megoldás egy jóvátételi hitel lenne, amelyhez az EU-ban lefoglalt orosz vagyont használnák. „Minden pénzügyi szolgáltatót” bevonnának, ahol ilyen vagyon halmozódott fel. Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök szerint így legfeljebb 210 milliárd eurót tudnának adni, mert ekkora vagyont fagyasztottak be.

Utóbbi alapján tehát az orosz vagyonból szerzett pénzt kölcsönként nyújtanák Ukrajnának, de csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizet – tehát a számlát végül a háborút elindító orosz fél állná. Ehhez minősített többség is elég lenne, önmagában tehát az ezt szintén ellenző magyar kormány nem tudná megvétózni.

Ebből az összegből 2026–27-ben összesen 135 milliárd euró lenne eljuttatható Ukrajnába. Döntés híján azonban az ország működéséhez szükséges források nélkül maradna, így az Oroszországgal szemben védekező ország számára a tét óriási.

Eközben ismét nagy diplomáciai mozgások vannak az ukrajnai rendezés körül azóta, hogy november 20-án nyilvánosságra került egy 28 pontos tervezet, amelyet később az amerikai adminisztráció a nevére vett, bár először az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio azt csupán orosz kívánságlistának minősítette. A tervezet látványosan az orosz szempontokat tükrözte, az ukrán érdekek – amelyek érvényesítését az EU és a NATO meghatározó európai tagjai is támogatják – nem jelentek meg benne.

A tervezettel kapcsolatban ezután többfordulós diplomáciai találkozókat tartottak amerikai és ukrán delegációk, ezt ukrán–európai konzultációk követték, majd Donald Trump különmegbízottja és veje utazott Moszkvába egy 19 pontosra redukált tervvel. (Előtte a múlt hét pénteken Orbán Viktor is Moszkvában járt, ahol az ukrajnai helyzetről, valamint az amerikai szankcióktól sújtott orosz érdekeltségekben való esetleges magyar részvételről egyeztettek, és minden bizonnyal szóba került, hogy Magyarország milyen stratégiát követne az EU-ban Ukrajnával kapcsolatban.)

Steve Witkoffnak és Jared Kushnernek az orosz elnökkel folytatott találkozóján látható eredmény ugyan nem született, ám csütörtökön Witkoff ismét egy ukrán küldöttséggel találkozott Floridában, hogy az ötórás moszkvai tárgyalás részletei nyomán egyeztessenek – a moszkvai megbeszéléssel lehet összefüggésben Bloomberg értesülése arról, hogy az amerikaiak a zárolt orosz vagyon felhasználása ellen érvelnek.

Ebbe formálisan beleszólása nincsen az Egyesült Államoknak, a zárolt vagyonok Európában vannak, a döntés itt hozható meg, ugyanakkor Ukrajna védelmi erejének támogatásában az amerikai félnek kulcsszerepe van: műholdas és hírszerzési támogatást elsősorban ő tud adni, és a fegyverszállítmányok jelentős része is tőle származik, igaz, már nem vissza nem térítendő támogatás formájában, hanem piaci alapon, európai finanszírozással – de az Egyesült Államok részéről ennek elfogadása politikai döntés, így az Ukrajnával szemben alapvetően bizalmatlan Donald Trump kormányzata ezt elvileg bármikor megvonhatná.