Az Európai Bizottság elnöke az első alkalmas időpontban felveti a testület elleni magyar kémkedés vádját a testület magyar biztosánál, Várhelyi Olivérnél, közölték pénteken az uniós intézmény szóvivői.
Csütörtökön jelent meg a Direkt36 cikke, amely szerint a magyar hírszerzés egy titkos besúgóhálózatot igyekezett kiépíteni Brüsszelben. A cikk szerint több európai bizottsági alkalmazottat is megkörnyékeztek az EU-hoz rendelt magyar Állandó Képviselet (ÁK) diplomatafedésében dolgozó hírszerzők, akik bizottsági tervezeteket is igyekeztek átíratni.
Az ÁK-t 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér vezette, akit utána a magyar kormány biztosnak küldött az Európai Bizottságba. A cikk szerint a kémkedés Várhelyi nagyköveti időszakában vált igazán agresszívvá: bár közvetlenül nem vett részt a titkos hírszerzési akciókban, pozíciójából adódóan minden bizonnyal tudott arról, hogy mi történik az ÁK-n, és többször is járt az Információs Hivatal vezetésénél. 2024-ben annak ellenére ismét Várhelyit jelölték biztosnak, hogy az első öt éve alapján felmerült, a szabályokkal ellentétben nem a magyar kormány szempontjait tolta-e a testületen belül, a meghallgatása és pótkérdések után meg is nyirbálták a jogköreit.
Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője pénteken jelezte: a testület elnöke, Ursula von der Leyen szándékában áll, hogy felvesse az ügyet az első alkalmas időpontban Várhelyinél. Nem adott érdemi választ arra, hogy pontosan mikor. Ezek gyanúsítások, felállítanak egy belső vizsgálócsoportot, mondta el arra a kérdésre, hogy felfüggesztik-e a magyar biztost.
