Felnagyíthatták Vučićék a szerb–magyar katonai együttműködést, de ez nincs Orbán ellenére

A legfelsőbb utasításra egy olyan, egyébként nem túl jelentős dokumentumot kell aláírni miniszteri szinten, amit amúgy főosztályvezetői szinten szoktak kezelni – árulta el a Telexnek egy kormányzati forrás, mi állhat annak a hírnek a hátterében, amiről kedden számolt be a szerb média.

Ahogy arról a Transtelex is beszámolt, a szerb B92 portál információi szerint Aleksandar Vučić szerb elnök és Orbán Viktor már „komoly fázisba” léptek egy kétoldalú katonai együttműködés létrehozásában. A szerb sajtóértesülés szerint Vučić így akar reagálni, hogy Albánia, Horvátország és Koszovó védelmi miniszterei a múlt héten Tiranában aláírtak egy háromoldalú védelmi együttműködési memorandumot. A dokumentum célja, hogy erősítse a három ország védelmi képességeit, növelje a haderő interoperabilitását, küzdjön a hibrid fenyegetések ellen, és támogassa a térség euroatlanti integrációját.

A Telex kormányzati forrása szerint valójában egy olyan kétoldalú együttműködési tervet próbálnak a szerbek katonai szövetségként eladni, ami azért messze van attól.

Az ominózus együttműködés tartalmát egy 2023-as kormányrendeletben megtaláltuk. A „Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a védelem terén folytatott stratégiai szintű megerősített együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló rendeletet valóban túlzás lenne katonai szövetségként értelmezni, efféle bilaterális megállapodások gyakran születnek a katonadiplomáciában. Ráadásul a rendelet szövegéből kiderül, hogy az együttműködés nem sértheti Magyarország EU- és NATO-tagságából eredő kötelezettségeit.

A megállapodás célja is inkább politikainak tűnik. A rendelet szövege szerint abból a célból jött létre az együttműködés, hogy a „gyorsan változó, új kihívásokkal teli biztonsági helyzethez való alkalmazkodás céljából tovább szélesítsék és mélyítsék a kölcsönös bizalmon és értékeken nyugvó védelmi együttműködést a nemzetközi szerződésekben lefektetett elvekkel összhangban”.

A Telex forrása szerint a kétoldalú együttműködési tervet minden évben főosztályvezetői szinten írják alá, ekkor rögzítik a két ország közötti éves programokat. Most annyi a változás, hogy információnk szerint április elején az együttműködési tervet miniszteri szinten írják alá, így akarnak nagyobb politikai súlyt adni a már meglévő megállapodásnak. Ez elsősorban a szerbek érdeke, akik így akarják felmutatni a Balkánon, hogy nincsenek egyedül, de ahhoz, hogy a dokumentum erősebbnek tűnjön annál, mint ami, Orbán is asszisztál, így segítve ki politikai szövetségesét, Vučićot.

A szerb–magyar katonai szövetségről szóló hírre azért is kapták fel sokan a fejüket, mert Magyarország egy NATO-tagállam, Szerbia viszont látványosan közeledik Oroszország felé. Olyannyira, hogy a Szerbiában zajló tüntetések kezelésében Belgrád az orosz titkosszolgálatoktól kap segítséget. Ráadásul Orbán nemcsak Vučić szövetségese, de a szintén oroszbarátként elkönyvelt Milorad Dodik boszniai szerb vezetőé is. Olyannyira, hogy amikor Dodikot első fokon elítélték, Orbán egy hetven főből álló TEK-es alakulatot küldött Boszniába. A TEK szerint csak közös gyakorlatozáson vettek részt, viszont Dodik is arra utalt, hogy a magyar terrorelhárítók az ő védelme érdekében bukkantak fel. A TEK-es művelet mindenesetre az új amerikai adminisztrációnál is kiverte a biztosítékot.

A szerb–magyar katonai együttműködés – katonadiplomáciai szinten – már egy ideje tart. 2023 tavaszán Orbán Belgrádban a szerb elnökkel tárgyalt arról, hogy a két ország közötti védelmi ipari együttműködést fokozzák. Belgrádi találkozójára akkor Orbánt elkísérte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Palkovics László, (ő az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatójaként), valamint Kovács József, a Nemzeti Információs Államtitkárság akkori államtitkára. Orbán már akkor megbeszélte Vučićcsal, hogy a szerb–magyar védelmi ipari és haderőfejlesztési együttműködést új szintre emelik.

Nem sokkal később Hajnik László egykori katonai hírszerző, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára is Belgrádba utazott, hogy találkozzon Predrag Bandićcsal, a szerb védelmi minisztérium védelmi politikáért felelős megbízott segédminiszterével. Formálisan akkor döntöttek arról, hogy a kétoldalú védelmi és katonai együttműködést stratégiai szintre emelik.

Még 2023-ban egy kibővített szerb–magyar kormányülésen született döntés egy védelmi ipari és beszerzési munkacsoport létrehozásáról, amely a meglévő katonai együttműködés mellett működik. Ennek értelmében Magyarország a feleslegessé váló katonai eszközöket Szerbiának értékesíti.

2024 márciusában Nebojša Svjetlica ezredes, a szerb Védelmi Minisztérium Nemzetközi Katonai Együttműködési Osztályának vezetője jött Budapestre. Ekkor már érvényben volt a két ország közötti megállapodás. Szerb részről Svjetlica ezredes ekkor írta alá azt az együttműködési tervet, amit most, egy évvel később információnk szerint már miniszteri szinten írnak alá.

A katonai együttműködés politikai súlyát jelzi az is, hogy amikor tavaly áprilisban Nemanja Starović, Szerbia védelmi államtitkára Budapestre látogatott, részt vett a CPAC Hungary rendezvényen. Az eseményen felszólalva a globalizáció bírálata mellett kifejtette, hogy a nyugat-európai emberek ma egy nem demokratikus liberalizmust tapasztalhatnak meg. De beszélt arról is, hogy a migráció és a woke Szerbia számára is sok problémát jelent, ez az ideológia szerinte teljesen ignorálja a valóságot.