Megrázta Törökországot, hogy őrizetbe vették Erdoğan legfőbb ellenfelét

Nemrég még egy több évtizedes konfliktust lezáró potenciális megállapodásról szólt minden Törökországban: Abdullah Öcalan, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bebörtönzött vezére február legvégén fegyverletételre szólította fel az általa alapított szervezet tagjait. A PKK utána bejelentette a tűzszünetet. Recep Tayyip Erdoğan rettentően megosztott Törökországában azonban úgy tűnik, mindig kell ellenségkép, a társadalmi béke pedig továbbra is távoli álom.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) az utóbbi években a választásokon rendre megszorongató ellenzék egyik vezetőjét, Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármestert a török hatóságok szerdán őrizetbe vették. Az AP „drámai eszkalációról” ír az ügyben, amelynek során összesen 106 embert vettek őrizetbe feltételezett korrupciós és terrorvádak miatt, 19 főt pedig még keresnek a hatóságok. Közülük 87-nek már lezajlott vagy zajlik a kihallgatása.

A hatóságok több utat lezártak Isztambul környékén, és négy napra betiltották a tüntetéseket a városban, hogy megakadályozzák a tiltakozásokat. Ennek ellenére szerdán délután az isztambuli rendőrőrs mellett is több mint száz, majd az Euronews szerint összesen több ezer tüntető gyűlt össze Isztambulban és a fővárosban, Ankarában. A rendőrkapitányság mellett sokan a városháza és İmamoğlu pártja, a Köztársasági Néppárt (CHP) székháza előtt tiltakoztak.

İmamoğlu a tavaly márciusi helyhatósági választáson újrázni tudott AKP-s ellenfelével szemben, és az ellenzék megőrizte polgármesteri pozícióit a nagyvárosokban, ami nagy pofon volt a 2023-as elnökválasztáson újraválasztott Erdoğannak. Elfogták még Murat Ongunt, İmamoğlu egyik közeli tanácsadóját is, valamint Isztambul két kerületi polgármesterét, illetve további több üzletembert, újságírót, ismert embert és politikust is.

Kormánytisztviselők közölték, a bíróságok függetlenül működnek, és visszautasították, hogy politikai okokból tartóztatták le az ellenzék több vezető alakját. Ezt árnyalja azért, hogy a 2016-os, elfojtott puccskísérlet után több ezer bírót és ügyészt függesztettek fel, sokan nem is kapták vissza a munkájukat, így eléggé lecserélte a kormányzat az igazságszolgáltatás szereplőit.

İmamoğlu még őrizetbe vétele előtt azt írta a közösségi médiában: „Nagy zsarnoksággal nézünk szembe, de azt akarom, hogy tudják, nem fogok csüggedni.” Úgy tudni, hajnalban jelent meg a polgármester otthonában a rendőrség, házkutatást tartottak, majd magukkal vitték a férfit (ezen a videón épp felöltözik, mielőtt elviszik a rendőrök az otthonából). A CHP „a leendő elnök elleni puccskísérletnek” nevezte az isztambuli polgármester elleni hatósági fellépést.

Az őrizetbe vett polgármester később egy kézzel írt cetlit is megosztott az X-en, amin az áll, hogy a török polgárok válaszolni fognak „a hazugságokra, az összeesküvés-elméletekre és csapdákra”. Videójában azt is hangsúlyozta, hogy nem adja fel a harcot, és a nyomás ellenére is kitart.

Gyanúk sorával álltak elő

Az Anadolu hírügynökség szerint İmamoğlut és társait zsarolással, pénzmosással, a pályázatokhoz és beszerzésekhez köthető szabálytalanságokkal és bűnszervezetben elkövetett további bűncselekményekkel gyanúsítják. A CNN Türk szerint az ügyészség tanúkra hivatkozva állítja, hogy İmamoğlu és köre pénzt szedett be üzletemberektől, hogy cserébe előnyöket biztosítson nekik, majd a gyanú szerint ezt a pénzt különböző adásvételekkel tisztára mosták. Az ügyészség túlárazott közbeszerzéseket és fiktív számlákat is említett. A Reuters szerint az İmamoğlu nevével fémjelzett építési és kereskedelmi cég irányítását átvette a bíróság.

İmamoğlut azzal is gyanúsítják, hogy szövetkezett a terrorszervezetnek minősülő PKK-val, pontosabban egy kurd ernyőszervezettel a polgármester-választás előtt. Mindezekért akár 7 év börtönre is ítélhetik.

A Hürriyet szerint Ali Nuhoğlu üzletembert is elfogták, és a villájában 40 millió líra (kb. 387 millió forint) készpénzt találtak. Azt írták, hogy a férfi a gyanú szerint értékes ingatlanokat adott el korábban a polgármesternek. Az ügyészség említést tett arról is, hogy az egyik gyanúsított a szerteágazó ügyben Emrah Bağdatlı, aki két hete elmenekült Törökországból. Ő azért került a nyomozók látókörébe, mert IBB Media nevű cégével közel 60 közbeszerzést nyerhetett el gyanús körülmények között. Meneküléséről azt írták, a hatóságok megtévesztése céljából vett egy repülőjegyet a texasi Houstonba, de közben autóval kelt át a görög határon.

A hatóságok őrizetbe vették és kihallgatták İsmail Saymaz ellenzéki újságírót is, akit 4 millióan követnek az X-en. A Türkiye Today arról írt, hogy a férfit az isztambuli Gezi Parkban történtekkel összefüggésben fogták el, és az útlevelét is bevonták. A konkrét gyanú ellene, hogy részt vett egy olyan kísérletben, ami a török kormány megdöntésére irányult. 2013-ban a Gezi Park beépítése ellen tüntetőket erőszakosan távolította el a hatalom, amit hónapokig tartó hatalmas országos demonstrációk követtek. Saymazt azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban állt a főszervezőkkel, és segítséget nyújtott nekik.

A Middle East Eye kiemelte, hogy az sem kizárt, hogy Isztambul irányítását megpróbálja átvenni az AKP, ha ugyanis valaki ellen terrorizmus miatt vádat emelnek, akkor a török belügyminisztérium jogosult elmozdítani a városvezetőt a hivatalából, és a bírósági eljárás végéig egy kormányzati helytartót a helyére ültetni. Ennek ellentmondva Zafer Işeri ügyvéd azt mondta a kormánybarát Daily Sabahnak, hogy amíg csak őrizetbe vételről, és nem letartóztatásról van szó, İmamoğlu maradhat a polgármester.

Volt diploma, nincs diploma

Egy újabb csapás İmamoğlura, hogy az Isztambuli Egyetem érvénytelenítette kedden a diplomáját, ezzel gyakorlatilag kizárták őt a következő elnökválasztás jelöltjei közül – amin csak felsőfokú végzettséggel lehet elindulni. Az egyetem hirtelen jött gondja azzal függ össze, hogy a politikus a csak Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság egyik egyeteméről került át az isztambulira 1990-ben, az intézmény szerint ennek során történtek szabálytalanságok.

İmamoğlu a Reuters szerint azt mondta, hogy az egyetem döntése illegális, a joghatóságán kívül esik, és hogy bírósághoz fordul. Hozzátette, nem hiszi, hogy a politikai nyomás miatt elfogulatlan döntést hoznának. Mehmet Pehlivan, a polgármester ügyvédje múlt héten szintén kijelentette, hogy nem történt szabálytalanság İmamoğlu diplomájával kapcsolatban. A kormánypárti Daily Sabah már arról írt, hogy egyes szakértők szerint ha minden gyanút és vádat ejtenek is İmamoğlu ellen, de a diplomaügy fennmarad, még a seregbe is be kéne vonulnia. Ugyanis egyetemistaként rövidített időt kellett csak sorkatonaként szolgálnia, ellenben így le kéne töltenie a különbözetet is kvázirekrutaként.

İmamoğlu ellen még korábbi perek is zajlanak, többek között azzal vádolják, hogy befolyásolni akart egy törvényszéki szakértőt, aki ellenzéki vezetésű önkormányzatokat vizsgált. A polgármester fellebbezett egy korábbi elmarasztaló ítélet ellen is, amit amiatt kapott, mert 2022-ben szavakban inzultálta a török Legfelsőbb Választási Tanács tagjait. Akkor erre hivatkozva tiltották el az elnökválasztáson való indulástól.

Mansur Yavaş ankarai polgármester támogatásáról biztosította isztambuli kollégáját, szerinte a most történtek nem azt támasztják alá, hogy Törökországban jogállam lenne. Yılmaz Tunç igazságügyi miniszter erre is reagálva kijelentette, nagyon veszélyesnek tartja annak sugallását, hogy politikailag motivált őrizetbe vételek történtek volna. Hozzátette, senki sem áll a jog felett Törökországban. A Politico szerint arról is beszélt, hogy Törökországban el van választva a három hatalmi ág – a végrehajtói, törvényhozói és igazságszolgáltatási –, így nem lehet az elnöknek befolyása a bírósági határozatokra. Az AKP párt is tagadta a politikai indítékot.

Tüntetések, megfeddések

A török hatóságok készültek rá, hogy felháborodást okozhat a lépéssorozat, ezért Isztambulban és a város körül is lezártak több utat, és négy napra betiltották a tüntetéseket a városban. A Netblocks internetfigyelő oldal szerint szerdán akadályozták a hatóságok a hozzáférést a közösségimédia-oldalakhoz (X, YouTube, Instagram, TikTok). A Reuters szerint az İmamoğlu támogatásáról szóló „provokatív” posztok miatt eddig 37 embert vettek őrizetbe. Ali Yerlikaya belügyminiszter közölte, összesen 261, ilyen tartalmat terjesztő fiókot találtak, ebből 62 külföldi, és igyekeznek a tulajdonosaikat elfogni. Hozzátette, 24 óra alatt csak az X-en 18,6 millió poszt keletkezett İmamoğlu ügyéről.

Ettől függetlenül már szerdán kitörtek többezres tüntetések Isztambulban és Ankarában, mint írtuk, száznál is több tüntető gyűlt össze csak annál a rendőrőrsnél, ahol fogva tartják İmamoğlut. Olyan videók is terjednek, amik fiatalok összecsapásait mutatták a rendfenntartókkal. A BBC több tüntetésről is beszámolt egyetemi campusokon, metróállomásokon. Ezeken olyan kormányellenes rigmusokat skandáltak, mint hogy „Erdoğan diktátor!”, illetve „İmamoğlu, nem vagy egyedül!”. A rendőrök egy helyen paprikaspray-t is bevetettek. Azt egyelőre nem tudni, hogy a tüntetésekről hány embert, vihettek be.

Az al-Monitor szerint csütörtökre is terveznek tüntetést, az ellenzéki Köztársasági Néppárt vezetője fog beszédet mondani az embereknek helyi idő szerint délután fél 6-kor. Az egyetemisták is több demonstrációt terveznek csütörtökre, bár ez nem egyszerű, hisz változatlanul lassan töltenek be a közösségi oldalak.

Özgür Özel, a CHP elnöke elítélte az őrizetbe vételeket, és kijelentette, ez „egy puccskísérlet a következő elnök ellen”. Pártja képviselői elfoglalták a török parlament pulpitusát is szerdán, így az ülést be kellett rekeszteni. Özel is csatlakozott a szerdai tüntetésekhez, és Dilek İmamoğluval, az őrizetben lévő városvezető feleségével az oldalán azt nyilatkozta,

„İmamoğlu egyetlen bűne az volt, hogy átvette a vezetést a közvélemény-kutatásokban”, valamint hogy elnyerte az emberek szívét, és a következő államfő lehet belőle.

A kurdok fő pártja, a Népi Egyenlőség és Demokrácia Pártja szintén elítélte a történteket, és az őrizetbe vett emberek azonnali szabadon bocsátását követelte. Tülay Hatimoğulları, a párt társelnöke szerint szégyen, ami történt, és évszázadokig nem feledik majd el. Szerinte az igazságszolgáltatáson keresztül próbálják átírni a politikai helyzetet.

Devlet Bahçeli, az Erdoğannal szövetséges Nacionalista Mozgalom Pártja vezetője viszont az ellenzéket támadta az X-en szerdán, mondván, a viszály és erőszak melegágya az igazságszolgáltatással való szembeszegülés. Hozzátette, „fontos elfogadni, bármilyen döntésre is jutnak a bíróságok”.

Karácsony is felszólalt ellene

A történtekre magyar politikusok is reagáltak, Karácsony Gergely budapesti főpolgármester barátjának nevezte İmamoğlut, és egy közös kép mellé többek közt azt írta: „Folyamatos alkotmánymódosításokkal bebetonozott hatalom, brutális hadjárat a független sajtó ellen, civil szervezetek százainak betiltása, a helyi Pride szétverése, és most az elnököt és pártját többször legyőző, a következő választás esélyesének számító főpolgármester bebörtönzése. A mi valóságunkkal való egyezés nem a véletlen műve, ezért is kell, ezért muszáj kiállnunk a szabadságjogok bármiféle korlátozása ellen...” Hadházy Ákos független parlamenti képviselő pedig azt írta, „Orbán Viktor török barátja és példaképe üzente meg, hogy nem úgy van az, illiberális autokráciákban nem lehet csak úgy, holmi választáson leváltani a hatalmat”.

A német kormány is reagált a történtekre: a Deutsche Welle szerint Sebastian Fischer külügyi szóvivő az őrizetbe vételeket komoly visszalépésnek nevezte a demokrácia terén. Szerinte a lépés egy olyan sorba illeszkedik, melynek során egyre intenzívebb nyomást helyeztek jogilag a politikusra. A BBC szerint a francia kormányzat aggodalmát fejezte ki, hozzátéve, ennek „súlyos következményei lesznek a török demokráciára”. A lépést az Európa Tanács és a Human Rights Watch emberi jogi szervezet is elítélte.

Miért most, miért így?

Az AP a háttérhez megjegyzi, Erdoğan miniszterelnökként, majd a poszt megszüntetése után elnökként 22 éve vezeti Törökországot – előtte pedig ő is polgármesterként állt Isztambul élén. Erdoğan jelenlegi ciklusa 2028-ban érne véget, és korábban arról beszélt, hogy ez lesz az utolsó ciklusa. Viszont arra is utalt, hogy tovább akarja vezetni Törökországot. A CNBC megjegyezte, hogy a török alkotmány maximum két ciklust enged meg egy elnöknek, szóval Erdoğan vagy előrehozott választást ír majd ki, vagy módosíttatja az alkotmányt. Jó ideje a közbeszéd része Törökországban az előrehozott választások követelése, így erre is lehet reakció az elfogássorozat.

İmamoğlu az ellenzéki térfélen mindeközben szimbólum lett. Az egyre autoriterebbé váló rendszerben nagy áttörés volt, amikor az ellenzék a 2019-es helyhatósági választásokon megnyerte Isztambul és Ankara polgármesteri székét is. Az előbbi városból indult ki Erdoğan politikai karriere a kilencvenes években, így İmamoğlu akkori győzelme különösen mélyütés volt. Főleg azért, mert az első választási eredményeket szabálytalanságokra hivatkozva megsemmisítették, de a CHP politikusa a megismételt választást is megnyerte. Öt évvel később szintén megőrizte székét egy nagyon feszült választási kampány végén, 51,4 százalékot szerezve.

A polgármester pártja, a Köztársasági Néppárt vasárnap tartott volna előválasztást, amin kiválasztották volna a párt leendő jelöltjét az elnökválasztásra. A szerdai őrizetbe vételek után az AP szerint nem valószínű, hogy ezt megtartják, de a CNBC szerint tüntetőleg is meg akarják választani a tisztségre İmamoğlut, bár Yavaş ankarai polgármester neve is felmerült. A BBC szerint már a távoli elnökválasztás bojkottja is felmerült ellenzéki oldalon, mondván nem lehetséges többé az igazságos és demokratikus szavazás. İmamoğlu a közösségi médiában azt írta angolul:

„Az emberek akaratát nem lehet elhallgattatni megfélemlítéssel és jogtalan tettekkel. Elszánt vagyok, nemcsak Isztambul 16 millió lakosára, hanem a 86 millió polgárra is bízom magam.”

Érdekes még a történetben a kurd szál. A szabad, vagy legalább autonóm Kurdisztánért küzdő PKK bebörtönzött szellemi vezére, Abdullah Öcalan nemrég fegyverletételre szólította fel a szervezetet, ami ennek ideiglenesen eleget is tett. A kurd konfliktus, amibe a török állam sokszor kegyetlen eszközökkel szállt be, eddig 40 ezer áldozatot követelt. Most azonban a tűzszünetre különös reakció, hogy – a kurdokkal jó viszonyt ápoló – İmamoğlut pont a kurdokkal való együttműködéssel (is) gyanúsítják.

Ahmet T. Kuru, az amerikai San Diegó-i Egyetem politikaprofesszora arról írt a Conversationnek, hogy Erdoğan igazán féltheti a hatalmát, ez látszik a mostani lépésekből. Az emlegetett kurdokkal való fegyverszünet is azt jelzi szerinte, hogy Erdoğan a parlamentben kurd támogatást akar ahhoz, hogy az előírt limitnél tovább is a hatalomban maradhasson. Az elnöknek az előírt kétszer ötéves duplaciklus helyett ez már így is a harmadik elnöki ciklusa, amit azzal támasztott alá, hogy csak 2017-ben került az alkotmányba a limit, ő viszont előtte ült át az elnöki székbe.

A mostani letartóztatások és İmamoğlu eltakarítása Kuru szerint olyan „választói diktatúrává” teheti Törökországot, amilyen Vlagyimir Putyin Oroszországa.

Erdoğan a politológus szerint mesterien manipulálta a választási szabályokat, a médiát és az ellenfeleket, az anno Kemal Kılıçdaroğlu vezette CHP pedig futószalagon szenvedte el a vereségeket. Amint felmerült az Erdoğannál már népszerűbb İmamoğlu indulása, egyből pert akasztottak a nyakába, el is ítélték első fokon 2 és fél év börtönre, amiért bolondnak nevezte a választási bizottság tagjait. Ez ellen fellebbezett, de ha másodfokon is elbukja a pert, még ha a börtönt meg is ússza, választott hivatalért nem indulhat újra. A 76 éves Kılıçdaroğlu végül maga indult az elnök ellen 2023-ban, és ki is kapott. Eltávolították a párt éléről, és az új pártvezetés már teljes szélességgel állt ki az 52 éves İmamoğlu mellett.

Ugyan az elnök igyekszik egyfelől legitimációt nyerni a választásokból, másfelől több autoriter lépést is tesz, az ellenzék 2024-ben mégis gyakorlatilag megnyerte a helyhatósági választásokat. 2022 óta hanyatlik a török gazdaság, az 50 százalék körüli inflációt a kormány nem képes leverni, az iskolázott, képesített, fiatal törökök pedig sorra hagyják el az országot. Sokan ezt Erdoğan elhibázott gazdaság- és kamatpolitikájának tudják be. Az elemzés megemlítette, hogy az amerikai dollár 5 éve még 5 török lírát ért, ma már közel 40-et.

Nem szokatlan, hogy Erdoğan bebörtönzi ellenfeleit, így járt a kurd képviselő Selahattin Demirtaş (aki 8 éve senyved börtönben) és a szélsőjobbos Ümit Özdağ is. Márpedig ők nem is jelentettek nagy kihívást az elnök hatalmára nézve, ellenben İmamoğlu mögött nagyon széles választói réteg áll a kurd lakosságtól a mérsékelt iszlamistákon át a polgárosodott isztambuliakig.

İmamoğlu sikerének titkát a BBC szerint sokan laza, kötetlen, humoros stílusában látják, amivel még több szekuláris szavazót tudott megszólítani. De választói bázisát azzal is bővítette, hogy elment mecsetekbe, sőt egy isztambuli mecset felújítását is megígérte korábban. Felesége, Divak is felvett egyfajta népszerű first lady szerepet, aki segít az elesetteken, és férjével együtt nyomja végig a kampányokat.

Gazdasági bezuhanás

A pénzpiacokat is megrázták a történtek, már szerdán beárazták az ellenzék lefejezését, és az emiatt várható társadalmi bizonytalanságot. Az isztambuli tőzsde BIST 100 indexe azonnal esett 7 százalékot, sőt ideiglenesen fel kellett függeszteni a kereskedést a pánik megelőzése érdekében. A török líra szintén 7 százalékot vesztett az értékéből az amerikai dollárral szemben, a Marketwatch szerint egy ponton az esés a rekordnak számító 14,5 százalékot is elérte, de később kissé helyreállt az árfolyam (6,2%). Csütörtök reggel 38 lírát adtak egy dollárért. A török tőzsdére bevezetett blue chip részvények ára is 6 százalékot esett a hírekre, ami 2023 vége óta a legrosszabb teljesítményük a Reuters szerint, és a kötvények is gyengélkednek.

Törökország hosszú évek óta nyögi az elszabadult infláció és az elértéktelenedett líra következményeit. Timothy Ash, a BlueBay Asset Management befektetési cég stratégája azt mondta a Marketwatch-nak, hogy a mostani politikai lépések „gyilkos csapást” jelentettek a török jegybank infláció elleni küzdelmére. Az infláció februárban 39 százalék volt, ami magas, de így is jóval alacsonyabb, mint a tavaly májusban mért 75 százalék.

William Jackson, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza azt mondta, a népszerűségben Erdoğant leköröző İmamoğlu őrizetbe vétele kétségeket ébreszthet a széleskörűbb reformokat illetően Törökországban. Részben azért, mert „rámutat az intézmények és a jogrend gyengülésére az országban, részben pedig azért, mert úgy tűnik, az elnök gondolkodását a gazdasági helyett politikai aggodalmak kezdik dominálni”. Wolfgango Piccoli, a londoni Teneo tanácsadócég társelnöke és kutatási igazgatója keményebben fogalmazott a Reutersnek:

„Várnunk kell, és meglátjuk, Törökország egy olyan politikai környezet felé halad-e, ami inkább Oroszországéhoz hasonlít, már a demokrácia és választások tekintetében.

Ez nemcsak a politikai ellenzék elleni támadás, hanem a kulcsfontosságú üzleti csoportok elleni is, amik hagyományosan jelentős szerepet töltenek be az ország gazdaságában.”

Nick Rees, a Monex Europe kutatási vezetője azt mondta, a kurdok fegyverszüneti ajánlatával és a stabilizációval mennek szembe a mostani történések. Azt mondta, piaci szempontból az eddig magabiztos kereskedők most újraárazzák a kockázatokat, és ez a török líra eladási hullámához vezetett. Rees szerint a fő kérdés, hogy a politikai ortodoxia veszélyben van-e most Törökországban, mert ez a mostani „normaszegés” más területekre is átterjedhet.

A Daily Sabah szerint a pénzügyminiszter mindenkit nyugtatni próbált, azt állítva, hogy a kormányzat mindent megtesz „a piacok egészséges működéséért”. Mehmet Şimşek hozzátette, „az általunk megvalósított gazdasági program határozottan folytatódik”.