„Mindennek vége” – ukrán katonák meséltek a kurszki visszavonulásról a BBC-nek

Kurszk térségében harcoló ukrán katonák „horrorfilmbe illő” jelenetekről számoltak be a BBC-nek. A frontra az ukrán utazási korlátozások miatt nem lehet eljutni, így pontos vagy teljes képet sem lehet kapni a helyzetről. A közösségi médián keresztül a lapnak álnéven nyilatkozó ukrán katonák szerint csapataik összeomlottak, amikor kénytelen voltak feladni Szudzsát, az általuk elfoglalt legnagyobb orosz települést.

Egyikük március 9-én arról írt, hogy még mindig Szudzsában van, ahol összeomlott a front, és mindenki pánikba esett. Volodimir szerint az ukrán csapatok próbáltak visszavonulni, de az orosz drónok állandó támadásai miatt csak éjjel tudtak haladni. A csapatokat, felszereléseket is csak egyetlen útvonalon tudták mozgatni Szudzsa és az ukrajnai Szumi régió között. Ezen az úton egy hónappal ezelőtt még viszonylag biztonságosan lehetett közlekedni, március 9-re azonban már mindenhol orosz drónok voltak, a katona szerint percenként kettőt-hármat is lehetett látni. „Mindannyian tudtuk, hogy ezt az útvonalat majd megpróbálják elvágni az oroszok, de a parancsnokainkat mintha mégis meglepetésként érte volna” – mondta.

Egy másik katona, Makszim március 11-én arról írt, hogy csapataik megpróbálták megakadályozni, hogy az oroszok elvágják a visszavonulásuk útvonalát. Akkorra az oroszok már jelentős erőket csoportosítottak Szudzsához. Katonai szakértők becslései szerint Oroszország akár 70 ezer fős sereget is felvonultatott Kurszk visszafoglalására – köztük mintegy 12 ezer észak-koreai katonát. A BBC-nek megszólaló ukrán katona szerint az oroszok által megsemmisített járművek roncsai torlódásokat okoztak az útvonalon.

A helyzetet aznap a kurszki front parancsnokságán szolgáló Anton is katasztrofálisnak nevezte, kiemelve az orosz FPV drónok által okozott károkat. „Régebben előnyben voltunk a drónok terén, de ennek vége” – mondta. Hozzátette, hogy Oroszország pontosabb légicsapásokkal és nagyobb létszámú csapatokkal támadott. Anton szerint elvágták az utánpótlási útvonalaikat is. „Összeomlott a logisztika nem tudunk fegyvereket, lőszereket, élelmiszert és vizet sem szállítani” – mondta Anton aki éjjel gyalog hagyta el Szudzsát. „Többször is hajszál híján meghaltunk a drónok miatt” – tette hozzá a katona, aki szerint katonai szempontból nincs értelme tovább tartani az állásaikat Kurszkban.

Nyugati szakértők becslései szerint Ukrajna kurszki offenzívájában mintegy 12 ezer katona vett részt, akik ráadásul a legjobban kiképzettek közül kerültek ki, nyugatról szállított fegyverekkel, harckocsikkal és páncélozott járművekkel felszerelve.

Március 11-12-én egy negyedik katona a frontról való visszavonulást „horrorfilmbe illőnek” írta le. „Az utat több száz megsemmisült autó, páncélozott jármű és terepjáró roncsa borítja. Rengeteg a sebesült és a halott. A járműveinkre orosz drónok vadásznak” – mondta Dmitro, aki maga is alig menekült meg. Az autójuk ugyanis elakadt, és amikor megpróbálták kiszabadítani, egy FPV drón vette célba őket. A drón a járművet nem találta el, de egyiküket megsebesítette, emiatt két órán át az erdőben kellett bujkálniuk, amíg végül kimentették őket.

Dmitro azt mondta, hogy sok ukrán katona gyalog vonult vissza, „a srácok 15-20 kilométert is megtettek”. A helyzet szerinte „nehéz és kritikusból katasztrofálissá vált”. Március 14-i üzenetében azt írta: „A kurszki régióban mindennek vége... a művelet nem volt sikeres”.

Egy ötödik katona kevésbé borúlátóan nyilatkozott a helyzetről. Március 13-án Artem egy katonai kórházból küldött üzenetet, őt egy dróntámadás során szerzett sérülései miatt kezelték. Artem azt mondta, hogy ő hogy nyugatabbra harcolt – Loknya falu közelében, ahol az ukrán erők kemény ellenállást tanúsítottak és „oroszlánként harcoltak”. Ő sikeresnek értékelte a hadműveletet.

„Fontos eredmény, hogy az ukrán fegyveres erők létrehozták, és eddig tartották ezt az ütközőzónát. Ennek köszönhető, hogy az oroszok nem tudnak behatolni Szumiba” – mondta.

Katonai elemzők becslése szerint a hét hónapja megszerzett 1000 négyzetkilométer legkevesebb kétharmadát azóta elvesztették az ukránok. Így nem reménykedhetnek abban, hogy Ukrajna képes lesz elcserélni a kurszki területeket a sajátjaira. Múlt héten Zelenszkij azt mondta, hogy a kurszki hadművelet teljesítette a feladatát, mivel arra kényszerítette Oroszországot, hogy csapatokat vonjon vissza keletről. Hogy milyen árat fizetett ezért Ukrajna, még nem világos – írja a BBC.

Tavaly nyáron olyan fordulat történt az orosz–ukrán háborúban, amire kevés megfigyelő, és mint kiderült, Oroszország sem számított. Ukrajna villámoffenzívát indított a határain túl, és az ukrán katonák területeket, településeket foglaltak el az orosz Kurszk régióban. Példátlan presztízsveszteség volt Vlagyimir Putyin rendszerének, hogy a második világháború óta először idegen ország orosz területet szállt meg.

Az egyre zsugorodó terület nagy részét hét hónapig sikerült megtartaniuk, annak ellenére is, hogy már észak-koreai katonákkal megtámogatva is próbálták visszafoglalni az orosz erők. De az egyre nehézkesebb ukrán fronthelyzet, a kimerült hadsereg és a túloldalon az észak-koreai csapaterősítések meghozták az eredményt Moszkvának. Miután pedig egy hétre az amerikai katonai segély mellett a hírszerzési együttműködés egy részét is leállította Donald Trump amerikai elnök, ezzel párhuzamosan az orosz erők korábban nem látott előrenyomulást tudtak végrehajtani a kurszki régióban.

Több mint tízezer ukrán katonát próbáltak meg az oroszok bekeríteni a múlt héten, de az Institute for the Study of War amerikai agytröszt geolokációs adatai alapján ez nem sikerült nekik.