Százezres tüntetés volt Belgrádban a korrupt rendszer ellen, könnygázt is bevetettek a rendőrök

• A szerb belügyminisztérium szerint mintegy 107 ezer tüntető vonult Belgrád utcáin március 15-én.
• A tavaly novemberi 1-i újvidéki állomásomlás után indult tiltakozási hullám Szerbiában a diákok vezetésével, ennek egyik fejezete volt a szombati demonstráció.
• Eredetileg a nemzetgyűlés épülete elé tervezték a beszédeket, de végül a Slavija térre hívták az embereket. Este néhány ezren mégis átmentek az eredetileg tervezett helyszínre.
• A szervezők provokációktól tartottak. Kora este ismeretlenek dobálni kezdték a rendőröket, mire azok könnygázt vetettek be. A szerb belügy több ilyen elszigetelt esetről is említést tett.
• Aleksandar Vučić késő este beszédet tartott, amiben elmondta 56-an sérültek meg könnyen, és 22 embert vettek őrizetbe, a rendfenntartó erők pedig példásan álltak helyt.

Hatalmas kormányellenes tüntetést tartottak a szerb fővárosban, Belgrádban március 15-én. A tüntetések az újvidéki vasútállomás előtetejének tavaly november 1-i leomlása óta tartanak, és jelenleg úgy tűnik, Szerbia kitermeli magának a saját március 15-i ifjait, a hallgatókat, akik a mozgalmat viszik a hátukon. A mai tüntetés címe is Tizenötödike a tizenötökért – utalva az újvidéki áldozatok számára. Ugyan nem közvetlenül Aleksandar Vučić ellen tiltakoznak, hanem a korrupt, nem érdem- és tudásalapon, hanem kapcsolati alapon szelektáló, felelősséget nem vállaló rendszer ellen, de maga Vučić elnök is egyértelműen ideges a nem lankadó mozgalom miatt.

A szerb kormánypártok hívei nemkülönben. Ez magyarázat lehet arra, hogy a tüntetések szombati napján is belehajtott egy autós a belvárosba áramló tömegbe, hárman megsérültek. Ez a sokadik ilyen eset volt a tüntetések kezdete óta. A tüntetések azonban egyelőre békésen zajlanak, szinte az egész belgrádi belvárost érintik, és olyan ironikus performanszoknak is helyet adnak, mint egy méretes trójai faló bevontatása. A tüntetők mindemellett provokációktól és verőemberektől is tartanak, ezért kitaláltak egy kék fáklyás megoldást: ha egy szervező meggyújt egy kék fáklyát, aki ezt észleli, annak azonnal el kell hagynia a környéket.

A tüntetés hivatalosan délután 4-kor kezdődött volna a nemzetgyűlési épület előtt, de annak nehéz megközelíthetősége miatt a belvárosi Slavija térre hívták a szervezők a tiltakozókat az N1 szerint. Így a program is csúszott, 5-kor indult beszédekkel és dalokkal, 7-re pedig hivatalosan véget ért. Az egyetemisták visszaindultak megszállt campusaikra, a tüntetők közül néhány ezren pedig átvonultak a nemzetgyűléshez. A szervezők kifejezetten kérték, hogy senki se használjon pirotechnikát, de így is lehetett a tömegben látni fáklyákat, sőt petárdák is robbantak itt-ott.

A belügyminisztérium becslése szerint 107 ezren voltak kinn a tüntetésen, de akadt 275-325 ezres, sőt félmilliós becslés is. Ezen a videón látni lehet a hatalmas tömeget.

Este fél 8 magasságában arról adtak hírt a szerb lapok, hogy a rendőrség könnygázt használt, a tüntetések szervezői pedig levették megkülönböztető mellényeiket. Ezzel jelezték, hogy ami innentől történik, arra nincs ráhatásuk, ez már nem az egyetemisták által szervezett esemény, és nem képesek tovább biztosítani azt. A tüntetők X-oldalán közölték, a kormánybarát diákok által a Pionír parkban létesített táborból maszkos, fekete kapucnis alakok palackokat és köveket kezdtek dobálni a rendőrök és a tüntetők felé, a kordonokat is rángatni kezdték. Egy üveggel fejbe talált civil meg is sérült. Félórával később a rendőrség már közölte, újra nyugalom van, sikerült kezelniük a helyzetet.

A Krik oknyomozó portál szerint a nemzetgyűlés előtt letartóztattak két férfit a rendőrök, de azt még nem tudni, ők voltak-e a dobálók, mit követtek el. A belügyminisztérium később közölte még, hogy több esetben is a rendőrökre, csendőrökre támadtak tüntetők. Arra is felszólítottak mindenkit, hogy hagyjanak fel a rendőrség provokálásával és az ellenük irányuló támadásokkal. Ana Brnabić, a képviselőház elnöke később közölte, a dobálást nem a Pionír parkban táborozó, az egyetemek blokádja ellen tiltakozók csoportjából követték el. Szerinte szélsőséges csoportok támadták meg mindkét tüntető tábor tagjait.

Aleksandar Vučić elnök késő este, fél 11 körül tartott tévébeszédet, amiben jelezte, habár nem ért egyet a tüntetőkkel, örül neki, hogy miután a szervező fiatalok látták a provokátorokat, bölcsen úgy döntöttek: ennek itt most véget kell vetni. Vučić felidézte, hogy ő előre megmondta, este 7 után várható provokáció. Szerinte összesen 56 ember sérült meg könnyen. "Az ellenzék amely mindezt szervezte, kihasználta az egyetemistákat" – mondta. Szerinte a tanulság, hogy a szerb nép nem akar színes forradalmat, hanem választáson váltaná le a kormányt. "Ma mindenképpen Szerbia győzött, megőriztük az ország békét és stabilitását" – tette hozzá. Adatokat is sorolt:

"Huszonkét személyt vettünk őrizetbe, akik a rendőröket és a polgártársaikat támadtak meg, vagy más vagyonát rongálták meg. A katonaság szerint 88 ezer, a belügyminisztérium szerint 107 ezer ember volt a tüntetésen, ami igen magas szám, meglepően sokan jöttek el."

Vučić reagált azokra a szóbeszédekre, miszerint a rendőrség hangágyút vethetett be a tüntetők ellen. Szerinte az ellenzék találta ki ezt. Ő maga látott már ilyen eszközt működni, és borzasztó hatásai vannak. Az elnök szerint ahogy a hazugságokat is külföldről terjesztik, úgy a tüntetést is onnan finanszírozták, "mert ezen a tüntetésen nem voltak szegények, csak gazdag emberek voltak ott".

“Több mint 100 traktorban esett kár. Ha nem lettek volna ott a traktorok, akkor nehezen tudtuk volna megakadályozni a vérontást” – mondta az elnök. Szerinte a traktorok azért voltak ott, hogy megállítsák a tömeget, hogy megakadályozzák a Pionír parkban letáborozott, kvázi kormánybarát fiatalokkal való konfliktust. Hozzátette, hogy mindenkit le fognak tartóztatni, aki részt vett a traktorok rongálásában.

A szombati tüntetés megtartását egyébként számos “véletlen egybeesés” hátráltatta. Péntek reggelre, bombariadóra hivatkozva az egész országban leállították a vasúti közlekedést, majd bejelentették, hogy az Újvidék és Belgrád közötti autópályán szombaton javításokat fognak végezni, ezért szakaszosan több sávot is lezárnak a főváros irányába. Délután aztán a közlekedési társaságok sorra jelentették be, hogy szombaton vagy a vasárnapi menetrend szerint indítanak járatokat Belgrádba, vagy pedig egyáltalán nem is teszik meg ezt. Szombaton reggel a rendőrség arra utasította a belgrádi közlekedési vállalatot, hogy teljes egészében állítsák le a városi közlekedést, minden jármű térjen vissza a garázsokba. Jellemző, hogy akadt olyan férfi, aki saját kis motorcsónakján vitte át a Száván a tiltakozókat a bedugult centrum felé.

Mivel rekordszámú rendőrt terveznek a helyszínre vezényelni, szokatlanul sokan vettek ki szabadságot vagy betegszabadságot. Egy, a belgrádi Vreme hetilapnak nyilatkozó rendőr ezredes azt mondta: „Már hogyan küldhetném a rendőrséget a két gyermekem ellen? Az összes tüntetésen ott voltak Belgrádtól, Újvidéken át Kragujevacig, és most ismét kint lesznek Belgrádban”.

Szolidaritási tüntetéseket tartott a szerb diaszpóra több más városban is Európa-szerte, az N1 többek között a norvégiai Bergenből, a svájci Zürichből, a görög Thesszalonikiből is beszámolt ilyenekről. És persze Szerbia több más városában is tartanak tiltakozó gyűléseket (akik nem utaztak el Belgrádba), a lap például Nišről írt.

Német László bíboros, belgrádi metropolita és érsek a Facebookon állt ki a diákok mellett a Szabad Magyar Szó szerint. "Szeretném kifejezni legmélyebb együttérzésemet és imáimat. A bátorságotok és elszántságotok, amellyel az igazságért és az igazságosságért harcoltok, a remény és a hit jele egy jobb Szerbia jövőjéért" – írta a magyar származású egyházi vezető, aki megemlékezett az újvidéki tragédiáról, és arra kérte a tüntetőket, ne hagyják magukat provokálni. Emellett megköszönte a kormánynak, hogy biztosították az eddigi tüntetéseket, és kérte, előzzék meg az erőszakot.

A romokból kinövő mozgalom

2024. november 1-én leomlott az újvidéki állomás előteteje, 15 ember halálát okozva, és hatalmas hullámokat keltve a szerb társadalomban. Az azóta eltelt négy és fél hónap a legmélyebb bugyorig megmozgatta Szerbiát: tüntetések kezdődtek a korrupció, alkalmatlanság és a felelősök mentegetése ellen, majd amikor ezek a tiltakozások szórványos erőszakkal találkoztak, felerősödtek.

Már 2024 végén elkezdődtek az egyetemfoglalások és sztrájkok, a diákok és hallgatók vették át – erősen decentralizált szervezettel – a demonstrációk szervezését, amihez a társadalom diverz csoportjai is csatlakoztak a gazdáktól a tanárokon át az ügyvédekig. Jellemző volt, hogy amikor télen a tüntetők Újvidéken rendeztek hídblokádot, a taxisok ingyen fuvarokat vállaltak az odaszállításukra.

Amint arról helyszíni riportunkban is beszámoltunk, a fiatalok rendkívül szervezettek, fegyelmezettek, és szinte kizárólag a közösségi médián közzétett nyilatkozatok és hirdetmények útján kommunikálnak. A kezdetektől fogva erélyesen elzárkóznak attól, hogy bármely politikai párttal bármilyen szinten együttműködjenek, és erre jó okuk van.

Óriási fejtörést okoztak ezzel Aleksandar Vučić elnöknek és kormányának, hiszen egyetlen ellenzéki párttal sem tudták kapcsolatba hozni és ezzel befeketíteni őket.

Eleinte az ignorálás stratégiáját vetette be a hatalom, bízva abban, hogy mivel a köztévé és a legtöbb médiafelület vezetése megbízható, kormányközeli káder, kevés emberhez fog a blokádok híre eljutni. Elég gyorsan kiderült, hogy a lakosság sokkal nagyobb hányada támogatja az egyetemisták mozgalmát és tájékozódik máshonnan, mint arra a kormány számított, így a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) be kellett hogy lássa: kénytelen lesz foglalkozni az üggyel.

Vučićék először azt állították, hogy az egyetemisták összes követelését már teljesítették, aztán az elnök meglepetést színlelve jelentette be a köztévében, hogy neki bizony azt mondták, hogy az újvidéki vasútállomás felújításával kapcsolatos összes dokumentumot már nyilvánosságra hozták. Ezt követte a kifejezetten fiatalok számára kidolgozott, kedvezményes lakásvásárlásról szóló kormányzati intézkedés bejelentése, de ez sem hozta meg a remélt hatást.

A szerb vezetés bekeményített

A szerb vezetés ekkor kezdett keményebb módszerekhez folyamodni. Először azzal vádolták meg az egyetemistákat, hogy a horvát titkosszolgálattal működnek együtt. Miután az ügyészség időközben letartóztatott néhány személyt, akik vélhetően felelősek a bekövetkezett tragédiáért, a szerb fiatalok ezzel nem elégedtek meg, a blokádok maradtak, hiszen a többi követelésüket továbbra sem teljesítette a kormány.

A külföldi titkosszolgálatokkal való együttműködés vádját maga Vučić szőtte bővebbre, amikor azt kezdte el szajkózni, hogy „bizonyos külföldi körök” szeretnének beavatkozni Szerbia belügyeibe, és ezek pénzelik az egyetemisták megmozdulásait. Egy tévéinterjúban könnyes szemekkel, hosszasan ecsetelte, hogy „szegény édesapja” számára mindez milyen megterhelő volt, és hogy „szegény ember szívszakadva rohant be az elnökség épületébe”, hogy megkérdezze tőle, hogy „most mi lesz”.

Egy időben a tiltakozásban résztvevő egyetemisták közül többen kaptak fenyegető üzeneteket a telefonjukra. Olyan is előfordult, hogy egy-egy tiltakozót kapucnis figurák az utcán fenyegettek meg a családjuk bántalmazásával. Néhány hétig rendszeresen előfordult, hogy a naponta megtartott, az előtető leomlásának áldozataira való békés megemlékezések során autóval hajtottak a tömegbe, egy alkalommal pedig az egyik újvidéki megmozdulást hirdető matricákat ragasztgató fiatalokat (köztük egy lányt) vertek meg a kormányzó párt irodájából kirontó férfiak.

Az elmúlt hét során viszont valami egyértelműen megváltozott. Vučić keményebb hangra váltott, és néhányszor az is előfordult, hogy láthatóan felhergelték az események. A hétvégén egy Kovačica nevű települést látogatott meg, ahol érkezésekor kifütyülték. Tették ezt olyan hangosan, hogy – habár a tiltakozók a körülbelül száz méterre lévő kordon mögé voltak száműzve – maga Vučić is kénytelen volt reagálni a helyzetre. Azt mondta: „Nem is értem ezeket az embereket, mit akarnak elérni ezzel, hogy itt ötvenen füttyögnek?... De hát, végül is, ilyen a demokrácia, ezt tiszteletben kell tartani.” A riporter kérdésére, hogy vajon a tiltakozók megállíthatják-e az elnököt, azt válaszolta: „Na, ne vicceljen, hát engem szeretnek az emberek!”

“A tanulni vágyó egyetemisták”

Nem sokkal azután, hogy az egyetemisták március 15-re Belgrádba, a szerb parlament épülete előtti térre meghirdették az „eddigi legnagyobb tüntetés”-nek szánt eseményt, Vučić többször is utalt arra, hogy „ezzel akkor vége is lesz ezeknek az eseményeknek”. A tér egyik részét elfoglaló parkban pedig rövidesen megjelent egy csoport, akik kordonokkal kerítették be a parkot, majd sátrakat állítottak fel. A köztévének azt mondták, ők „a tanulni vágyó egyetemisták”. Az egyik követelésük például az, hogy újraindulhasson a tanítás, és hogy az oktatási minisztérium készítsen tervet az elmaradt órák pótlására.

Habár a köztévé külön beszámolót szentel annak is, hogy éppen pingpongoznak vagy társasjátékot játszanak az ott összegyűltek, a független médiának való nyilatkozatoktól a park újdonsült lakói szigorúan elzárkóznak. A Nova.rs birtokába került a parkban sátorozók Whatsapp-csoportjának levelezése, ahol csak a csoport kezelői posztoltak, többek között arról, hogy mettől meddig kell minden nap a parkban tartózkodni, valamint arról, hogy a „tüntetők” a nap végén melyik címre menjenek a napidíjukért. Az N1 info hírportál újságírójának pedig napidíjat kínált egy hölgy – aki azt mondta magáról, hogy a kormány támogatója – cserébe azért, hogy a parkban sátorozzon néhány napig.

A független hírportálok szerint a hét folyamán egyre több olyan személy „költözött be” a parkban lévő sátortáborba, akikről a korukból ítélve is megállapítható, hogy nem egyetemisták. Többekről kiderült, hogy kisebb szerbiai városokban állami cégek vezetői, vagy éppen a kormánypárt helyi aktivistái, esetleg önkormányzati dolgozói.

Őket az egykori Vörös Sapkások (JSO) veteránjai követték. A valamikor az állambiztonság részeként működő, brutális módszereiről híres különleges egységet Slobodan Milosević elnöksége idején hozták létre, és a kilencvenes évek minden jelentős balkáni háborús konfliktusában részt vett. Több tagjukat háborús bűnökért és népirtásban való részvételért ítélték el, míg egykori vezetőjük ma is börtönben ül a Szerbia egykori reformer miniszterelnöke, Zoran Djindjić elleni merénylet megszervezéséért.

Tudatos készülődés

Mindezzel párhuzamosan Vučić többször is azt nyilatkozta, hogy „megbízható információval rendelkeznek arról, hogy "erőszakos cselekedetek sokasága várható” szombaton. Lévén, hogy „a tanulni vágyó egyetemisták” sátortábora részben a parlament és a tüntetés tervezett helyszíne között helyezkedik el, több ellenzéki politikus és elemző is arra figyelmeztetett, hogy az egésszel nyilvánvalóan a békés tüntetők provokálására készülnek. Az egyetemüket blokád alatt tartó jogi karok hallgatói csütörtökön levelet küldtek a belügyminiszternek, amiben arra kérték, hogy március 15. előtt helyezze át a Pionír parkban magukat egyetemistának vallókból álló csoportot egy másik helyszínre, amire szerintük a minisztert a rendőrség működéséről szóló törvény 29-es szakasza is kötelezi.

Csütörtökön aztán maga Vučić elnök fogadta a „tanulni vágyó egyetemisták” küldöttségét, és arra kérte őket, hogy „az erőszak elkerülése érdekében szombatra menjenek haza, majd jöjjenek vissza másnap”. Az elnök azt is hozzátette, hogy amennyiben mégis úgy döntenének, hogy itt maradnak, „az állam megvédi őket, de nem lehet biztos abban, hogy egyesek nem kezdenek el kövekkel dobálózni”.

A szombati tüntetést megelőző napokban mindemellett az ország minden sarkából szokatlanul sok, traktorokat szállító kamion érkezett a fővárosba. Az Észak-Bánáti Gazdák Egyesületének vezetője azt nyilatkozta, hogy olyan traktorokról van szó, amelyek nem mentek át a műszaki vizsgán, de ennek ellenére szombaton megindulnak majd velük a belváros felé. Így is lett, péntek reggelre több tucatnyi traktor le is parkolt a parlament előtti térnél – pont ott, ahol az egyetemisták pénteken este az ország több városából napok óta a főváros felé gyalogló kollégáikat készültek fogadni. Sokak szerint a hatóságok célja a megfélemlítésen túl a közlekedési káosz előidézése is lehetett. Végül a traktorok nem mozdultak, úgy tűnt, hogy annyi volt velük a cél, hogy a “tanulni vágyó egyetemisták” által elfoglalt parkot elválasszák a tér többi részétől.