Az észak-koreai tengerparton gyógyul több száz sérült orosz katona

Orosz katonák százait küldték titokban Észak-Koreába, hogy ott orvosi ellátásban, gyógy- és rehabilitációs kezelésben részesüljenek – számolt be róla a Guardian. Az ország keleti partján fekvő Vonszan városában található egészségügyi központ medencével, szaunával felszerelt, a sérült katonák ingyenes ellátásban részesülnek.

Egy, a lapnak álnéven nyilatkozó orosz katona két évig harcolt az ukrán frontvonalon, szülővárosába, Vlagyivosztokba hazatérve a lábán szerzett repeszsérülés miatt érdeklődött a katonai egységénél, hogy intéznének-e neki államilag támogatott szanatóriumi férőhelyet, ahol egyszerre gyógyulhat és pihenhet. Néhány hét múlva már Vonszanban volt, mivel az oroszországi szanatóriumokban akkor éppen nem maradt szabad hely.

A katona azt mondta, hogy a vonszani helyiségek tiszták voltak, de végül nem kapta meg a szanatóriumokban szokásos orvosi ellátást. Napközben a többi katonával kártyáztak, szaunáztak és asztaliteniszeztek, de megtiltották nekik, hogy esténként kimozduljanak, vagy kapcsolatba lépjenek a helyiekkel. Az ételt ízetlennek nevezte, hús egyszer sem volt, és azt is kiemelte, hogy alkoholhoz is csak nehezen jutottak.

Az Oroszországon belül a rehabilitációs ellátásokat szervező kormányzati szervezetek nyilvánosan nem hirdettek észak-koreai lehetőséget, és semmilyen felvételt sem adtak ki ott gyógyuló katonákról. Az észak-koreai létesítményekben nyújtott ellátásról nyilvánosan először ebben február közepén beszélt Oroszország phenjani nagykövete.

Azt mondta, hogy több száz Ukrajnában harcolt orosz katona veszi igénybe észak-koreai szanatóriumok és egészségügyi létesítmények szolgáltatásait. A kezelés, valamint az utazás és az ellátás a katonák számára teljesen ingyenes. Azt egyelőre nem tudni, hogy súlyosan megsebesült orosz katonákat is láttak-e el észak-koreai kórházakban, de azt sem, hogy a vonszani központon felül más intézmények fogadnak-e orosz katonákat.

A lap szerint eddig úgy tűnt, hogy az észak-koreai orvosi segítségnyújtás viszonylag kis léptékű, és csak az Oroszország távol-keleti részéről származó katonákra korlátozódik, akik közel élnek a két ország rövid szárazföldi határához. Ezt erősítette meg a Guardiannek nyilatkozó orosz utazási iroda munkatársa is, szerinte csak néhány száz résztvevőt fogadtak, azonban tudomása szerint Észak-Korea képes arra, hogy

„sokkal, de sokkal több orosz katonát fogadjon”.

Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta a Guardian információit.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető még tavaly júniusban írt alá államközi szerződést, aminek védelmi záradéka is volt: ha valamely felet agresszió éri, a másik segít neki. Az észak-koreai katonák az Oroszország által megtámadott Ukrajnában nem tűntek fel a fronton, először augusztusban, a kurszki régióban vetették be őket. Az orosz területre nyár végén törtek be az ukrán erők, és azóta sem tudták visszafoglalni tőlük az összes települést. Az észak-koreai katonákat Kim Dzsongun közeli bizalmasa, Kim Jongbok vezérezredes vezetheti.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök január elején jelentette be, hogy két észak-koreai hadifoglyot sikerült elfogniuk az ukrán csapatoknak, ezzel hivatalosan is bebizonyították, hogy Észak-Korea részt vesz a háborúban, amit azelőtt az ország hivatalos képviselője „alaptalan, közhelyes pletykának” nevezett az ENSZ közgyűlésén. Dél-koreai becslések szerint Phenjan 10-12 ezer katonát küldhetett Oroszország támogatására az Ukrajna elleni háborúba, de januárra már csak hétezren maradtak hadra fogható állapotban. Négyezren megsérültek, eltűntek, fogságba estek vagy meghaltak, a halottak számát ezer körülre becsülték nyugati tisztviselők.

A dél-koreai hírszerzés szerint a nagy veszteségek miatt január közepén egy időre kivonták a frontról az észak-koreai csapatokat, de február elején visszatértek a kurszki harcok közelébe.