Veszélyes egymásra mutogatás kezdődhet az egyre több határt átlépő elnöki kegyelmekkel
2024. december 18. – 12:12
Az amerikai politikai közbeszéd egyik központi témája lett decemberre az elnöki kegyelmek kérdése, miután Joe Biden elnök széleskörű kegyelemben részesítette saját fiát, aki több évig tartó börtönbüntetést is kaphatott volna adócsalási és fegyvertartással kapcsolatos bűncselekmények miatt. A kérdés múlt héten újra a figyelem középpontjába került, miután Biden újabb 39 embernek adott kegyelmet és majdnem 1500 ember büntetését enyhítette.
Az amerikai alkotmány nagy szabadságot ad az elnököknek a kegyelemadás területén. Sokan úgy vélték, hogy Donald Trump megválasztott elnök második ciklusában még inkább a saját önös céljaira használhatja fel ezt az elnöki jogkört. Azt már többször is elmondta, hogy beiktatása után kegyelmet fog adni a Capitolium 2021. január 6-i ostroma miatt elítélt híveinek.
Többen attól tartanak, hogy Trump várható kegyelmeinél hivatkozási alapot jelenthetnek neki a Biden utolsó hónapjaiban meghozott döntések is. A beszámolók szerint ráadásul Biden egy olyan lépést fontolgat, ami korábban példátlannak számító módon szélesítené ki a kegyelemgyakorlást, és egyenesen veszélyessé válhat.
Biden példátlan kegyelme, ami nem annyira példa nélküli
Joe Biden december 12-én 1502 ember büntetését engedte el, amit a Fehér Ház már történelmi jelzőkkel jellemzett. Voltak már ennél több embert érintő elnöki döntések, de nem egy nap alatt. Barack Obama az amerikai igazságügyi minisztérium oldalán található statisztikák szerint nyolcéves ciklusa alatt összesen 1715 ember büntetését engedte el és 212-nek adott kegyelmet. Biden a közel négy éve alatt összesen 65 kegyelmet adott és 1634 ember büntetését enyhítette.
Azonban ennél jóval több embert érintett, amikor Jimmy Carter egyik első elnöki döntésével mindenkinek kegyelmet adott, aki ellógta a vietnámi háború alatt a besorozást, illetve, amikor Andrew Johnson ugyanígy tett 1868 karácsonyán a polgárháborúban a konföderáció oldalán harcoló katonákkal.
Az elnökök bármilyen szövetségi bűncselekményt, még a hazaárulást is megbocsáthatják. A kegyelmet megkaphatja egy ember azután, hogy bűnösnek találták, és elítélték, de elnöki kegyelmet kaphat olyan is, aki ellen vádat emeltek, de még tart, vagy még el sem kezdődött a tárgyalása. Sőt, még olyan bűncselekményekért is adható kegyelem, amivel kapcsolatban még nem is emeltek vádat.
Az elnök kegyelmi jogkörének is vannak azonban határai. Az egyik, hogy csak szövetségi bűncselekmények esetében alkalmazhatja, állami bűncselekményekben nem léphet közbe, ezek a helyi kormányzók hatáskörébe tartoznak, valamint az elnök nem adhat kegyelmet a jövőben elkövetett bűncselekményekre sem. Emellett nincs kegyelmezési joga az impeachment eljárásban elítélt emberek esetében. Ez az a kongresszusi alkotmányos vádeljárás, amivel elnököket, bírákat és szövetségi tisztségviselőket mozdíthatnak el hivatalukból.
Benne van a visszaélés lehetősége
Az amerikai elnökök eddig is rendszeresen visszaéltek a kegyelemadási jogukkal, amit jellemzően utolsó elnöki napjaikon szoktak alkalmazni, hogy mentesüljenek a felháborodást okozó döntéseik politikai következményeitől. Négy éve Donald Trump több közeli tanácsadójának (Roger Stone, Michael Flynn és Steve Bannon), valamint veje apjának, Charles Kushnernek adott kegyelmet, akit két évig tartó börtönbüntetésre ítéltek egyebek mellett adóbevallások meghamisítása és tanú megfélemlítése miatt.
Bill Clinton utolsó elnöki napján a kokain eladása miatt 1985-ben egy évig tartó börtönbüntetésre ítélt féltestvérének, valamint egykori üzleti partnerének, Susan McDougalnak is kegyelmet adott. Azonban még nagyobb botrányt okozott azzal, hogy kegyelmet adott az 51 rendbeli adócsalással és illegális olajkereskedelemmel vádolt, Svájcba szökött Marc Rich üzletembernek, akinek felesége nagy összegekkel támogatta Clinton elnöki könyvtárának létrehozását.
George H.W. Bush az Irán-Kontra-ügyben érintett Caspar Weinberger egykori védelmi miniszternek, és öt másik, magas rangú amerikai tisztségviselőnek adott kegyelmet 1992 karácsonyán. Azonban kritikusai szerint nemcsak az egyik barátját védte, hanem saját magát is, az ügyben ugyanis Bush is érintett volt. Az elnöki kegyelemmel megszűnt a Weinberg és társai ellen indított eljárás, amit az ügyben nyomozó különleges ügyész úgy értékelt, hogy azzal „teljessé vált az Irán-Kontra eltusolás”, és Bush így saját magát védte az elnöki kegyelemmel.
Richard Nixon 1971-ben, egy évvel az 1972-es elnökválasztás előtt adott elnöki kegyelmet Jimmy Hoffa szakszervezeti vezetőnek. A Nixon beszélgetéseit rögzítő felvételekből kiderült, hogy ezt azért is tette az újraválasztására készülő elnök, hogy cserébe a Teamsters szakszervezet támogassa kampányát. A leghíresebb elnöki kegyelmet pedig Nixon kapta, a lemondása után választás nélkül hatalomra jutott alelnökétől, Gerald Fordtól. A kegyelem az elnöksége alatt elkövetett minden bűncselekményre vonatkozott, megakadályozva ezzel a Watergate-botrány miatt távozó Nixon elleni vádemeléseket.
A Clinton-féle kegyelem meglepő hagyatéka
Míg a Biden fiának adott kegyelem mentén most leginkább amiatt aggódnak, hogy az veszélyes precedens teremt, és Trump arra hivatkozva kezd majd el a szövetségeseinek kegyelmet osztogatni, Bill Clinton kegyelemadása Marc Richnek pont az ellenkező hatást érte el.
A nagy közfelháborodás miatt az utána következő két elnök, George W. Bush és Barack Obama sokkal óvatosabban kezdte gyakorolni ezt az alkotmányos jogot – mondták a 2011-ben a ProPublica tényfeltáró oldalnak velük dolgozott amerikai kormányzati tisztségviselők. Többen is azt mondták, hogy a Rich-kegyelem mindig ott volt az emberek fejében, amikor kegyelemi ügyekről döntöttek, és amiatt főleg az igazságügyi minisztérium elnöki kegyelemadását segítő főosztályának ajánlásaira hagyatkoztak.
Trump és Biden határokat feszeget
Donald Trump már nem volt olyan visszafogott, mint két elődje, és az elnökválasztási kampány alatt tett nyilatkozataiból úgy tűnik, második elnöksége alatt ennél is többre készül, és példálózhat azzal, hogy „Joe Biden is ezt tette”. Biden ráadásul még tovább is mehet annál, hogy saját fiának adott olyan kegyelmet, amivel – a Nixonnak adott kegyelemhez hasonlóan – minden, 2014 és 2024 között elkövetett törvénysértésért mentességet kapott.
Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint a Fehér Ház erősen fontolgatja annak lehetőségét, hogy Biden „megelőző elnöki kegyelmet” adjon egy sor politikusnak és tisztségviselőnek. A feltételezések szerint azok kaphatnák, akik ellen
Donald Trump a várakozások szerint elnökként vizsgálatokat és bűnügyi eljárásokat indíthat, hogy így védje meg őket attól, amit a demokraták politikai alapon indított bosszúhadjáratnak tartanak.
Ez felvetette annak lehetőségét, hogy ezzel veszélyes precedenst teremt, amit Trump és az utána következő elnökök kihasználhatnak saját embereik megvédésére, akik abban a biztos tudatban szeghetnének törvényt, hogy védve vannak a jogi következményektől.
Az amerikaiak korlátoznák az elnöki kegyelemadást
Az elnöki kegyelemadási gyakorlatról és annak szükséges reformjáról évtizedek óta zajlik a vita az amerikai közéletben és akadémiai körökben. Voltak, akik egyenesen annak eltörlését javasolták, mert túl nagy a kísértés az elnököknek, hogy ezt a jogkört saját érdekeikre használják fel. A teljes kivezetést azonban kevesen támogatják, mert ez az egyetlen lehetőség olyan ítéletek orvoslására, amit az amerikai társadalom széles körben igazságtalannak tart.
Felmerült javaslatként egy kegyelmi ügyekkel foglalkozó testület létrehozása, amiben szakértők döntenék el, hogy kik kaphatnak kegyelmet. Mások szerint
- a kongresszusnak törvényben kéne tiltania, hogy bármilyen fizetségért cserébe adjon egy elnök kegyelmet valakinek;
- esetleg kongresszusi engedélyhez kötnék a kegyelmeket;
- kongresszusi vétót vezetnének be;
- vagy megtiltatnák, hogy az elnökök hivatali idejük végén adjanak kegyelmet, és így ciklus közben kongresszusi vizsgálatokkal, vagy az impeachment lehetőségével tudnák elejét venni a nagy felháborodást kockáztató kegyelmeknek.
2023 nyarán Steve Cohan demokrata képviselő nyújtott be egy alkotmánymódosító javaslatot, amivel megtiltotta volna az elnöknek, hogy kegyelmet adjon saját magának, rokonainak, kormányzatának tagjainak vagy az elnökválasztási kampányán dolgozó embereknek. Emellett azoknak, akik az elnök utasítására, vagy vele együttműködve követtek el törvénysértést. Az erről szóló közleményében a demokrata politikus azzal érvelt, hogy az alkotmány létrehozói az igazságtalanságok elleni eszközként adták ezt a jogot az elnökök kezébe, és nem azért, hogy „saját magukat, családjukat és szövetségeseiket a törvények fölé emeljék”.
Egy alkotmánymódosítás azonban a jelenlegi kiélezett amerikai politikai légkörben teljesen esélytelennek tűnik. Ehhez ugyanis a kongresszus mindkét házában kétharmados többségre van szükség, valamint az államok háromnegyedének is jóvá kell azt hagynia. És ez még úgy is nehezen megvalósíthatónak tűnik, hogy az amerikaiak nagy többsége egyetért a kegyelemadás korlátozásával bizonyos esetekben.
Az AP amerikai hírügynökség és a NORC társadalomkutató felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 22 százaléka helyeselte, hogy Joe Biden elnöki kegyelmet adott fiának, és még a demokratáknak is csak 38 százaléka értett egyet vele. Közben a CNN egy korábbi felmérése szerint az amerikaiak majdnem 70 százaléka ellenezte, hogy Donald Trump kegyelmet adjon a Capitolium elleni ostrom miatt elítélt embereknek.
A YouGov felmérése szerint az amerikaiak 3-1 arányban támogatják, hogy egy elnök ne tudjon saját magának, és 2-1 arányban, hogy rokonaiknak se tudjon kegyelmet adni, és kis többséggel vétójogot adnának a kongresszusnak is. A felmérésben csak azt nem támogatták, hogy a kegyelemadási jogot teljesen megszüntessék. És ezekben kétpárti egyetértés van – emelte ki a Washington Post.