Miért éppen kedden választanak az amerikaiak elnököt?

November első hétfője utáni kedd – 179 éve ez a hivatalos meghatározása annak, mikor tartják az Egyesült Államokban az elnökválasztást. Addig ezt államonként – akkor a mai 50 helyett még csak 27 államban – határozták meg, a megkötés csupán annyi volt, hogy a választást december első szerdája előtt 34 napon belül kell lebonyolítani. 1845-ben azonban a kongresszus egységesítette a napot, a fenti meghatározással, amelynek praktikus, vallási, mezőgazdasági, kereskedelmi és logisztikai oka is van.

Miért kedd?

A puritán, eredetileg protestáns, majd az ír bevándorlókkal gyarapodva részben katolikus, de mindenképpen vallásos amerikaiak a vasárnapi szavazást eleve kizárták, mondván, az a templomi szertartások napja. Így már eleve csak egy hétköznap – hiszen akkoriban a szombat is az volt – jöhetett számításba. A szerda azonban kiesett, mivel ez a legtöbb helyen a vásártartás napja volt. A kettő között, azzal kalkulálva, hogy sokaknak messzebbről kell utazniuk a választásra, így a vasárnapi otthoni tartózkodás után a hétfő is kiesett, a legpraktikusabbnak a kedd bizonyult.

Miért november?

Ennek is gyakorlatias oka van. A mezőgazdasági munkák java tavasszal, nyáron történik, a tél viszont a déli államokat leszámítva viszontagságos időjárása miatt nem lett volna kedvező. Márpedig a 19. század közepén a lakosság legalább háromnegyede a mezőgazdaságból élt. November viszont a földeken már nem követel meg annyi munkát, miközben még a nagy hidegek és a hó sem köszönt be, alkalmas tehát arra, hogy a tanyákról a választóhelyiségekig nagyobb kihívások nélkül megtegyék az utat.

Miért az első hétfő után?

Így jött össze a november eleji kedd, ám a hétfői megkötés is fontos, de ennek már kizárólag vallási oka van. Ha csak november első keddje lett volna a meghatározás, akkor időnként a választás napja november 1-jére esett volna, ám a Mindenszentek napját el akarták kerülni, hiszen az ünnep miatt sokan megint csak távol maradtak volna a voksolástól.

Persze, ez a nőkre akkor nem vonatkozott, a 19. század végéig csupán négy államban szavazhattak a nők az elnökválasztáson, Wyomingban, Utah-ban, Coloradóban és Idahóban, végül országosan csak a 19. alkotmánykiegészítés révén, 1920-tól.

Az egységes napot megbontja az előzetes voksolás

Ami azonban a 19. században praktikus volt, a 21. századra már kevésbé az, elvégre az ország közel 90 százaléka városokban lakik, a szavazóhelyiségekhez nem kell hosszasan utazni, viszont a kötöttebb munkaidő már inkább akadálya annak, hogy az ember kényelmesen szavazhasson hétköznap. Ezért volt már kezdeményezés arra is, hogy a választás napja legyen munkaszüneti nap. Ez országosan nem érvényes, de öt állam elismeri munkaszüneti napként: Hawaii, Illinois, Maryland, New York és Nyugat-Virginia – ők összesen 13 százalékát adják a választókorú népességnek. További 8 keleti állam elismeri ennek a lehetőségét, de nem fizetett szabadnapként.

Több helyen azonban nincsen tanítás, mivel gyakran az iskolák épületeiben alakítják ki a szavazóhelyiségeket.

Igaz, a választás kötött napjának egyre kevesebb jelentősége van a levélben vagy akár előzetesen a már kialakított szavazóhelyiségekben személyesen leadott szavazatok lehetősége miatt. Az előzetes vagy korai szavazásra csak három államban nincsen lehetőség, a többiben, változó dátumokkal, de október folyamán már személyesen is lehetett szavazni. Ennek köszönhetően

az Egyesült Államok 77 millió szavazója valójában már a választás napja előtt voksolt.

Ez egyébként tovább nehezíti az egyébként is szorosnak ígérkező elnökválasztás eredményének előrejelzését is, újra nehéz helyzetbe hozva a közvélemény-kutatókat. Ha a választási arány ugyanolyan lenne, mint 2020-ban az azt jelenti, hogy a szavazók fele már valójában kedd előtt eldöntötte, hogy a republikánus Donald Trump visszatérésére vagy a Kamala Harris győzelmét várva az ország első női elnökére szavaz.