Észak-koreai katonák is lehetnek az oroszok oldalán, Zelenszkij szerint már jövőre győzhet Ukrajna

2024. október 16. – 11:48

Másolás

Vágólapra másolva

Állítólag több ezren megérkeztek és állítólag tizennyolcan már meg is szöktek azok közül az észak-korai katonák közül, akiket hivatalosan meg nem erősített hírek szerint orosz kérésre Észak-Korea az orosz-ukrán front közelébe vezényelt. Ukrán részről hivatalos megerősítés nem jött, egyelőre hírszerzésre hivatkozó sajtóértesülések vannak erről, így azt sem tudni, hogy a szökés azt jelenti-e, hogy ukrán oldalra jutottak vagy csak hiányoznak egységükből az észak-koreai katonák. Nyugati diplomáciai forrásokra hivatkozva a Kyiv Independent 10 ezer észak-koreai katona átvezényléséről adott hírt.

Vannak ott egyáltalán?

Észak-Korea már jó ideje segíti Oroszországot felhalmozott rakétáiból, töltényeiből küldött szállítmányaival. Ezek minősége kérdéses ugyan, mennyisége miatt azonban így is érdemi segítség Moszkvának, ezt jelzi az is, hogy az orosz elnök a nyáron Phenjanba látogatott. Vlagyimir Putyin előtte hatalmának legelején, 2000-ben járt a zárt kommunista rezsimben vezetett országban, amelyet szovjet vezetők viszont sosem látogattak meg.

Az akkori megállapodások átfogó stratégiai partnerségről szóló dokumentumot is tartalmaztak, ez a héten került az orosz parlament elé. Ez a kölcsönös katonai segítségnyújtást is magában foglalja, azaz, a jogi alapja megteremtődött annak, hogy Észak-Korea katonákat küldjön Oroszországba. Erre alkalmat az adott, hogy Ukrajna augusztusban be tudott törni az Oroszországban lévő Kurszk megyébe, ahol azóta is ezer négyzetkilométert tart ellenőrzése alatt.

Jogi szempontból Moszkva egyrészt így arra hivatkozhat, hogy támadás érte, másrészt így saját területén vetheti be Ukrajna erői ellen az észak-koreai katonákat. Ez a front más területén nem volna megvalósítható, egyrészt, mert Oroszország maga támadt Ukrajnára, másrészt, mert akkor az észak-koreaiak a nemzetközileg elismert határokat tekintve Ukrajna területén harcolna.

Moszkvának azonban az is segítség, ha Kurszkra kevesebb saját erőt kell irányítania, hogy az ottani harcok miatt ne kelljen erőket elvonnia a kelet-ukrajnai frontról, ahol igyekszik fenntartani a nyomást és újabb donyecki területeket elfoglalni. Az egyik ilyen célpont Pokrovszk, a városból itt olvashatja legutóbbi helyszíni riportunkat.

Jelenleg az orosz védelmi miniszter Kínában van, hiszen az bizonyos, hogy Moszkva Pekinggel való egyeztetés nélkül nem köt ilyen megállapodást a kínaiaktól nagy mértékben függő Észak-Koreával.

„Félelmétől remeg az ukrán rezsim az észak-koreai harcosok miatt” – írta a Pravda.ru kész tényként kezelve, hogy a szerződés ratifikációjával jöhetnek a távol-keleti katonák. A lap fronton szolgáló katonákat idéz, akik szintén nagyon várják, hogy „mire lehetnek képesek” az ukránok ellen az észak-koreaiak. Igaz, az idézett bejegyzés kitér arra, hogy az Észak-Koreából küldött lövedékeknél az oroszok jobbak. Kérdés azonban, hogy a világ negyedik hadseregeként számon tartott, 1,2 milliós észak-koreai hadsereg mire lesz képes valójában. Háborús készültségben él ugyan az ország, de éles harci helyzetben valójában évtizedek óta nem volt.

A 18 észak-koreai katona leszökéséről az ukrajnai 24tv számolt be. Igaz, ez azt jelenti, hogy a katonák már az orosz parlamenti ratifikáció előtt kerültek a front közelébe, a jogi alapot ehhez az egyébként az elnök eszközeként működő, csak formálisan önálló orosz törvényhozás utólag teremti meg. Ukrán források szerint már október 8-án halt is meg a harcokban észak-koreai katona.

Az ukrán hírszerzés információi szerint az észak-koreai katonák az orosz-ukrán határtól hét kilométerre voltak elszökésükkor.

Ez történt kedden:

  • Volodimir Zelenszkij kedden az ukrán parlament előtt szólalt fel, kijelentette, hogy három országgal állnak háborúban: Oroszországgal, Észak-Koreával és Iránnal. Beszédes, hogy nem említette a szomszédos Belaruszt. Az Oroszországgal szoros szövetségben álló, Alekszandr Lukasenko által 30 éve vezetett ország ugyanis területét adta ahhoz, hogy az orosz hadsereg 2022 februárjában megtámadhassa Ukrajnát. Igaz Belarusz reguláris erői nem vesznek részt a támadásban és területéről nem indul tüzérségi támadás sem, de az ország továbbra is biztosít infrastrukturális hátteret az orosz haderőnek. Észak-Korea az esetleg már megjelent katonáktól függetlenül, a Moszkvával megkötött védelmi megállapodással kerülhetett a Zelenszkij által közölt hármasba, bár jogilag ennek bizonytása egyelőre kérdéses. Iránnal a hírek szerint szintén hasonló megállapodást tervez Oroszország.
  • Zelenszkij a parlament előtt győzelmi terének mielőbbi ismertetését ígérte. Az ukrán elnök szerint Ukrajna már a jövő évben győzelmet arathat őt megtámadó Oroszország elleni háborúban. Az elnök a szerdán kezdődő EU-csúcson is megjelenik, az Unian hírügynökség szerint ott fogja felvázolni a Győzelmi Terv néven említett elképzeléseket.
  • Ennek a Győzelmi Tervnek öt főbb pontja van, az egyik, hogy Ukrajna kapjon hozzájárulást ahhoz a nyugati államoktól – elsősorban az EGyesült Államoktól és az Egyesült Királyságtól –, hogy a nagy hatótávolságú fegyvereket Oroszország területén lévő katonai célpontok ellen is bevethesse – írja a BBC.Több más pont nem közvetlenül harctéri vonatkozású, hanem az ország háború utáni biztonságára irányuló célok. Eszerint Ukrajnának el kell érnie, hogy meghívást kapjon a NATO-ba. Ukrajna földjén nem nukleáris erejű, de a támadástól elrettentő eszközök telepítésére van szükség, Ezen kívül cél, hogy a háború után az amerikaiak Európában állomásozó erőinek egy része Ukrajnában állomásozzon. Végül pedig közös amerikai és EU-s védelemre és Ukrajnával közös gazdasági kiaknázására van szükség az ukrajnai természeti erőforrásoknak – azaz Ukrajna gazdasági potenciáljának védelme így közvetlen nyugati érdek lesz a jövőben. Emellett Ukrajna az Oroszország elleni szankciók erősítését is javasolja.
  • A terv és a nyugati támogatás fenntartása sürgető Ukrajnának, különösen az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztása küszöbén, miután Donald Trump volt elnök esetleges visszatérése után ez a támogatás bizonytalanabbá válhat. Márpedig Oroszország Kelet-Ukrajnában igyekszik fenntartani a nyomást, Toreck közelében keddre ukrán jelentések szerint is elfoglaltak az orosz erők egy Donyeck megyei kistelepülést és emellett Zaporizzsja megyében is közeledtek Levadnove faluhoz.
Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!