Hónapok óta nem adott magáról életjelet a bebörtönzött belarusz ellenzéki aktivista

Hónapok óta nem adott magáról életjelet a bebörtönzött belarusz ellenzéki aktivista, Marija Kolesznyikova. Utoljára 2023 februárjában írt a börtönből, azóta se a családja, se a barátai nem tudták vele felvenni a kapcsolatot. Az utolsó információ róla, hogy a rabtársai hallották, amint orvosi segítségért könyörgött a cellájában – írta az AP hírügynökség.

Kolesznyikova Minszkben élő apja, Alekszandr Kolesnyikov telefonon adott interjút az az AP-nek, amelyben azt mondta, tudja, hogy a lánya súlyos beteg. Elmondása szerint hónapok óta próbálja őt meglátogatni a Gomel melletti börtönben, ahol 11 éves büntetését tölti, de valahányszor odamegy, az őrök nem engedik be. A legutóbbi próbálkozásakor a börtönigazgató azt mondta neki: „Ha a lánya nem hívja fel, vagy nem ír, az azt jelenti, hogy nem akar magával találkozni.” „A hatóságok figyelmen kívül hagyják a találkozóra és a levelekre vonatkozó kéréseimet, egy apa számára szörnyű érzés a tehetetlenség” – mondta.

A hírek szerint Kolesznyikova idén májusban vagy júniusban kórházba került Gomelben, de azt nem tudni, hogy ezután mi történt vele, mondta egy volt fogoly, aki Natalja álnéven nyilatkozott, mivel fél a hatóságok megtorlásától. Az augusztusban szabadult Natalja azt is elmondta, hat hónapig egyáltalán nem hallotta, hogy Kolesznyikova beszélt volna az őrökkel. Más rabok arról számoltak be, hogy hallották, ahogy a nő orvosi segítségért könyörgött, de az orvosok csak sokára kerültek elő.

Kolesznyikova nővére, a Belaruszból időközben már emigrált Tatjána Homics azt mondta, volt raboktól azt hallotta, hogy a 180 centiméteres testvére 45 kilósra fogyott le a börtönben. „Lassan megölik Mariját, úgy vélem, hogy ez egy kritikus időszak, mert ilyen körülmények között senki sem maradhat életben” – mondta.

A fuvolaművészből ellenzéki vezetővé vált Marija Kolesznyikova egyike annak a több ezer embernek, akiket a 2020-as belarusz elnökválasztás után kirobbant tömegdemonstrációk miatt vettek őrizetbe. A tüntetők szerint az 1994 óta hivatalban lévő Alekszandr Lukasenkót csalással választották újra. A belarusz hatóságok „a hatalom megszerzése érdekében szervezett összeesküvéssel, az állambiztonságot veszélyeztető akciókra való felhívással és szélsőséges szervezet létrehozásával” vádolták meg Kolesznyikovát, aki a tüntetések egyik arca volt.

A belarusz belügyminisztérium börtönügyi osztálya nem volt hajlandó kommentálni Kolesznyikova ügyét. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága többször követelte, hogy a belarusz hatóságok „sürgős védelmi intézkedéseket” hozzanak Kolesznyikova és más, elszigetelten fogva tartott politikai foglyokkal kapcsolatban. Szeptemberben az Európai Parlament azt követelte, hogy Belarusz engedje szabadon az összes politikai foglyot.