Megúszhatja az iráni olaj és atom az izraeli bosszút

Irán október 1-i, Izrael elleni rakétatámadása óta megy a találgatás arról, mikor és mekkora bosszút akar állni a zsidó állam a síita államon. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő kissé lehűtötte a kedélyeket, ugyanis keddi cikkében arról ír a Washington Post, hogy megnyugtatta Joe Biden amerikai elnököt.

Nyugtató szavai lényege, hogy Izrael csak katonai létesítményeket tervez támadni, azaz a sokak által félt eszkaláció talán nem következik be az olajlétesítmények és az atomprogram elemeinek támadásával. Az előbbi – több ország embargójának ellenére – az ország fő bevételi forrását érintené, az utóbbi pedig Teherán azon elképzelését, hogy saját atomerőműve, és persze idővel atomfegyvere legyen (ezt viszont az Iránnal ellenséges Izrael létezésére nézve elementáris fenyegetésnek tart).

Egy ideje megy a találgatás arról, hogy Netanjahu bele akar avatkozni az amerikai elnökválasztásba, hiszen Donald Trump elnökségét jobban preferálná. Ugyanis Trump anno keményen kiállt Izrael mellett, Jeruzsálemet ismerte el fővárosaként, felmondta az Iránnal kötött atomalkut, de mindeközben több muszlim országnál elérte, hogy kiegyezzenek Izraellel. Most azonban a Post cikke szerint úgy tűnik, Netanjahu visszalépett a befolyásolási kísérlettől, aminek fejében megkapták kölcsönbe a legfejlettebb amerikai légvédelmi rendszert az izraeliek, az azt működtető 100 amerikai katonával. Ez az iráni ballisztikus rakétákkal is elbíró THAAD.

Amerikai tisztviselők azt mondták a lapnak, hogy Netanjahu egy október 8-i telefonhívásban egyezett meg Bidennel abban, hogy nem indít az iráni olaj vagy atom elleni támadást. Ez durva iráni választ szült volna, a Közel-Keletet pedig súlyos háborúba taszította volna. Az olajinfrastruktúra elleni megtorlás elszálló olajárakat eredményezett volna, és a gazdasági helyzetre érzékeny amerikai szavazók emiatt a jelenlegi ellenzékhez, a republikánusok felé húztak volna. Állítólag a Perzsa-öböl menti olajsejkségek is lobbiztak Washingtonban azért, hogy állítsa le Izraelt. Netanjahu hivatala a következőket közölte:

„Meghallgattuk az amerikai kormány gondolatait, de végső döntésünket Izrael nemzetbiztonsági szükségletei alapján fogjuk meghozni.”

Az izraeli megtorlás időpontja még nyitott, de a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt megejtik. Netanjahu ugyan egyeztetni fog Washingtonnal a bosszútámadásról, de nem akar az Egyesült Államokra várni. A Times of Israel szerint hétfőn már összeült egy kormányzati biztonsági csapat, de nem tudni, döntöttek-e az időpontról.

Irán két fontos szövetségese izraeli likvidálása miatt döntött a bosszú mellett. Iszmáil Hánije Hamász-vezér teheráni, valamint Haszán Naszrallah Hezbollah-vezető bejrúti megölése után október 1-én éjjel mintegy 200 ballisztikus rakétával támadta Izraelt. A megtámadott ország légvédelmi rendszerei azonban semlegesítették a támadás nagyját.