A stabilitás istenítése mentheti meg a vérszívó szocdemeket Brandenburgban

Újra egy osszi, azaz egykori keletnémet államban járulhatnak az urnák elé a szavazók a hétvégén, hogy véleményt nyilvánítsanak. A Berlint minden irányból körbeölelő Brandenburg sokáig a stabilitás mintaképe volt a német politikában, ha azt tekintjük annak, hogy a középbal vezetésű koalíció kormányozta a tartományt, azaz Bundeslandot. A szeptember eleji türingiai és szászországi választások is bizonyították, a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) úgy jön fel, mint az éppen áradó Odera vízszintje. Thüringiában nyertek, Szászországban szorosan tapadva a CDU-hoz másodikak lettek.

A közvélemény-kutatások alapján a Deutsche Welle szerint fej fej melletti küzdelem várható, az AfD és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) is a szavazatok nagyjából negyedére számíthat. A Financial Times az INSA kutatását idézve az AfD 28:26 arányú vezetéséről ír. Ez azért nagy dolog, mert tavaly az SPD még 10 százalékkal volt lemaradva az AfD mögött. A harmadik helyért két, nagyjából 15 százalékos támogatottságú párt, a hagyományos, jobbközép kereszténydemokraták (CDU) és a szélsőbaloldali Linkéből kilépett Sahra Wagenknecht populista pártja (BSW) versenyez. A kisebb pártok a helyi törvényhozásból 2014-ben kiesett liberális FDP sorsára juthatnak: várhatóan a Németországot kormányzó koalícióban tag Zöldek és a Linke sem lépik majd át az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Az SPD, ugyan általában koalícióban, de 1990 óta irányítja Brandenburgot. Az előrejelzések szerint ez így is maradhat., mert ha még nyer is az AfD, a szélsőjobbos, a titkosszolgálatok által is megfigyelt párttal senki sem akar közösködni. Így az a legvalószínűbb, hogy a tartományt a középpártok, a CDU és az SPD nagykoalíciója irányíthatja majd. Ha ez összejön, a szocdem Dietmar Woidke már negyedszer lehet a tartomány kormányfője. A stabilitást mutatja, hogy 1990 óta Woidke mindössze a harmadik miniszterelnöke a tartománynak, előtte 3-3 cikluson át Manfred Stolpe és Matthias Platzeck töltötte be a posztot.

Woidke már jelezte, hogy ha nem az SPD nyer, akkor is lemond a miniszterelnökségről, ha koalícióban tovább kormányozhatna. Ezzel a stabilitást szerető vidéki választók lelkére próbálhat hatni, őket ugyanis Martina Weyrauch, a Politikai Oktatás Brandenburgi Központja igazgatója szerint megijesztheti a változás. „Sok vidéki közösség Brandenburgban mindenekelőtt stabilitásra vágyik, ezért sokan rá fognak szavazni a stabilitás és a folytonosság érdekében” – mondta a Financial Timesnak.

Woidke sokkal népszerűbb a pártjánál, rá az ARD felmérése szerint rá kétszer annyian szavaznának, mint a pártjára, vagyis minden második brandenburgi szavazna rá. Hatalmon maradása viszont még az SPD győzelme esetén se garantált. Ha például a Zöldek kiesnek a törvényhozásból, az megnehezítheti a kormányalakítást. Még az is előfordulhat, hogy az SPD-nek Wagenknechtékkel kell majd egyezkednie. Esetleges koalíciós partnerei számára a veterán helyi újságíró, Benjamin Lassiwe fogalmazott meg intést a Financial Timesnak adott nyilatkozatában:

„Woidke SPD-je olyan, mint egy vámpír, ami kiszívja minden más demokratikus párt vérét.”

Az SPD a kampány véghajrájában egyszerű kampányüzenetre váltott: vagy mi, vagy ők. A Financial Times Sebastian Rüter képviselőjelöltet idézte, aki azzal kampányol házról házra járva, hogy ha nem az SPD-re szavaz a választó, akkor jön a szélsőjobb. Ez beválhat, és meg is mentheti a szocdem-liberális-zöld, a színei alapján jelzőlámpának nevezett nemzeti kormánykoalíciót. Németországban jövőre esedékes a parlamenti választás, amin Olaf Scholz kancellár is újraindulhat – vele egyébként Woidke nem igazán mutatkozott a kampányban dacára annak, hogy Scholz potsdami lakos, mert a helyi SPD-sek nem szeretnék, ha a tartományi választás népszavazássá válna a népszerűtlen kormányról.

Márpedig az SPD-n belül is akad elégedetlenség, Boris Pistorius védelmi miniszter neve felmerült Scholz lehetséges utódaként, ezt Dieter Reiter, München szocdem polgármestere is felvetette az Euractiv szerint.

A választás egyik fontos témája a bevándorlás, és az azzal összefüggésbe hozott bűnözés. A solingeni késes támadás, amit egy szír bevándorló követett el, fokozta a migránsellenességet. Ez főleg Kelet-Németországban dobta meg az AfD népszerűségét. Másrészt Németországban nagy a munkaerőhiány, az Euronews szerint mintegy 400 ezer képzett dolgozó hiányzik a munkaerőpiacról. Erre reagálva a Scholz-kormány kvázi munkásimportra kötött megállapodásokat, legutóbb Kenyával, korábban Indiával, Georgiával, Marokkóval, hamarosan pedig várhatóan Üzbegisztánnal is. Bevándorló hátterű politikusok is indulnak a választáson, például a kameruni születésű Adeline Abimnwi Awemo, akiről a Deutsche Welle készített anyagot, a CDU színeiben a jobbos fellegvár Cottbusban indul.

Az AfD és a szélsőjobbos mozgalmak kapcsolatáról szól a Recherche-Nord médiacsoport és a Taz közös cikke, amely szerint egy múlt szombati, titkos helyszínen megtartott szélsőjobbos gyűlésen már a közelgő forradalomról elmélkedtek. Az egyik moderátor pont az AfD egy brandenburgi jelöltje, Tim Krause volt, a beszélgetésen „a saját fajunk túléléséért folytatott harcról” is szó volt. Krause tagadta, hogy puccsot vagy erőszakos forradalmat akarnának, szerinte csupán „spirituális és morális fordulatot” értenek ez alatt.

A Taz írt Hans-Christoph Berndtről, az AfD brandenburgi csúcsjelöltjéről is, aki nyíltan népességcseréről beszél, bevándorlásellenes, orosz dezinfót oszt, tagadja a klímaváltozást, rasszista tüntetéseket is szervezett, valamint túl sok neonácival van közeli kapcsolatban. Az AfD egyik jelöltje, Lena Kotré egy kampányeseményen kubotánokat, támadók semlegesítésére használható, zsebben elrejthető önvédelmi eszközöket osztogatott támogatóinak, korábban pedig a solingeni támadás miatt azt követelte, hogy bevándorlók ne vehessenek részt közösségi eseményeken.

Brandenburgban csak 2,6 millióan élnek. A DW összefoglalója szerint ritkán lakott vidék, ahol mindössze 12 százaléknyi első-második generációs bevándorló él csupán.. A tartomány lényegében Berlin hatalmas zöldövezeti agglomerációja. Nagy részét erdő borítja, tele van tavakkal és folyókkal, így sok fővárosi költözött ki ide, a zöldbe. Emiatt a többi keletnémet állammal ellentétben lakossága nem csökkent drámai mértékben és a – régebben még a szénbányászaton alapuló – gazdasága sem zuhant össze. Ez utóbbiban szerepe lehet a sok kis berlini repteret felváltó Berlin-Brandenburg Nemzetközi Repülőtér 2020-as megnyitásának, valamint a Tesla – a fakivágások miatt sokat vitatott – potsdami gyárnyitásának is. A gyár 2022-es beindulása óta Brandenburg legnagyobb magántulajdonú munkaadója lett.

A gazdasági sikerek és a stabilitás dacára az SPD nem érezheti nyeregben magát. Ahogy az a Tagesschau cikkéből is kitűnik, ha Brandenburgban is leszerepel az SPD, az még Olaf Scholz pozícióját is megingathatja a jövőre esedékes országos választás előtt.